Büchler József
politikus, szakszervezeti vezető
Született: 1886. február 25. Borsodnádasd, Borsod vármegye
Meghalt: 1958. december 27. Budapest
Család
Sz: Büchler Pál tisztviselő, Liplich Rozál. Zsidó vallású, kispolgári családból származott.
Iskola
Középiskolai alsóbb osztályait Miskolcon végezte, Salgótarjánban nyomdásztanonc (1902-ig), majd hosszabb ideig külföldön tanult (1902–1904).
Életút
Hazatérése után Salgótarjánban magántisztviselő (1904–1906); az első magyarországi magántisztviselő-sztrájk megszervezése miatt kitoloncolták a városból (1906). Budapesten telepedett le, az Országos Munkásbetegsegélyező és Balesetbiztosító Pénztár munkatársa (1907–1918), egyúttal az I. vh. alatt a Magyarországi Magántisztviselők Szövetségének elnöke (1914–1918). Az MSZDP tagja (1900–1948), az MSZDP és a Budapesti Munkástanács titkára (1918. nov.–1919. márc.), a Tanácsköztársaság idején az egyesült kommunista–szociáldemokrata párt titkára és képviselője a Forradalmi Kormányzótanácsban (1919. márc.– aug.). Az MSZDP Központi Intéző Bizottságának tagja (1919), a Tanácsköztársaság bukása után Bécsben és Pozsonyban élt emigrációban (1920– 1922). – Hazatérését követően az MSZDP központi titkára (1922–1928), főtitkára (1936–1939). A bp.-i törvényhatósági bizottság tagja (1924-től), a szociáldemokrata képviselőcsoport titkára (1928-tól), a párt országgyűlési pótképviselője (1927–1931), országgyűlési képviselője [Budapest, I. (budai) kerület, 1931–1935]. Magyarország német megszállásának idején deportálták (1944–1945). A II. vh. után Budapest székesfőváros ideiglenes törvényhatósági bizottsága és az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (SZDP, Bp., 1945. ápr.–nov.), a Fővárosi Közmunkák Tanácsa igazgatóságának tagja és a Magyar Nemzeti Bank elnöke (1945–1948). Ellenezte a két munkáspárt egyesülését, ezért kizárták az SZDP-ből (1948); az ÁVH letartóztatta (1950. jún. 9.), a Budapesti Katonai Törvényszék – koholt vádak alapján – életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte (1950. szept. 13.; szabadlábra helyezték: 1956 tavasza; a Legfelsőbb Bíróság posztumusz rehabilitálta: 1962. aug. 6.). A forradalom alatt részt vett az MSZDP újjászervezésében (mint a párt elnökségi tagja, 1956. okt. 31.– nov. 4.).
A Szent Margit Gyógyfürdő Rt. igazgatóságának tagja (1945-től).
Szerkesztés
Írásaiban elsősorban pártszervezeti és községpolitikai kérdésekkel foglalkozott. A Magánalkalmazott, majd A Közalkalmazott c. lapok szerkesztője.
Főbb művei
F. m.: A politikai pártszervezetekről. (Szocializmus, 1913)
A községpolitikáról. (Szociáldemokrata községpolitikai könyvtár. 1. Bp., 1930)
Bevezető a községpolitikába. (Bp., 1948).
Irodalom
Irod.: Végh Oszkár: Életút kitérőkkel. Száz éve született B. J. (Népszava, 1986. febr. 25.)
B. M.: B. F. (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. Bp., 1994).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
