Büky Béla
festőművész, rajzpedagógus, bábművész
Született: 1899. január 18. Juta, Somogy vármegye
Meghalt: 1983. március 1. Budapest
Család
Sz: Büky Gyula kántortanító, Pintér Jusztina. Öt gyermeke született. Közülük fia: Büky Béla (1928–1992) nyelvész, Büky Zsuzsanna építészmérnök és Büky Géza zongoraművész.
Iskola
Középiskoláit Kaposvárott végezte. Az Országos Képzőművészeti Főiskolán rajz szakos tanári okl. szerzett (1921), majd Vaszary János osztályában és Dudits Andornál tanult tovább (1921–1925).
Életút
Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (az orosz és az olasz fronton harcolt, 1914–1918). Budapest székesfőváros szolgálatába állt (mint a fővároshoz beosztott középiskolai tanár, 1924–1927), a bp.-i iparostanonc-iskola r. tanára (1927-től). Kiállító művész Magyarországon és külföldön (1920–1977).
Pályája festőként indult. Művein az újklasszicizmus hatása és a dekoratív népies törekvések érvényesültek. Első alkotói korszakában elsősorban olajfestményeket, akvarelleket, linómetszetet, filcrátétes szőnyegeket készített (1921–1929). Második korszakát (1929-től) stílusváltás jellemezte: miután érdeklődése a népművészet felé fordult alkotásait a magyar népművészet formavilága hatotta át. Munkái tömörek, szűkszavúak, dekorativitásuk markáns szín- és folthatásokban érvényesült. Több tanulmányutat tett az ország különböző tájegységeire. Korsós csendéleteket, tájképeket (Hollókő, Göcsej, Ormánság, Balaton, Erdély) festett. Az ő munkája a siófoki r. k. templomban látható 12 stáció képsorozat (1928). – Árnyszínházzal (1924-től) és kesztyűs bábjátékkal (1932-től) fogl. Első árnyjátéka Fitos Vilmos: A tücsök és a hangya c. verséhez készült. Árnyjátékdíszletet tervezett továbbá a Madzsar Alice-féle Mozdulatművészeti Iskola árnytáncelőadására (Balázs Béla: A halász és a hold ezüstje, 1929; rendezte: Palasovszky Ödön). Az első nyilvános előadást az Orion moziban A. Tóth Sándorral közösen tartotta (1932. máj.), majd rendszeresen fellépett Budapesten és vidéki városokban is. Művészi programját egyszerűség, közérthetőség és művészetre nevelés jellemezte. Technikája egyszerű volt: kartonból vágta ki a figurákat és hátul vékony, színes selymeket ragasztott az áttört részekre. Ezáltal az árnyképek színes ólomablakokra emlékeztettek. Szépen kidolgozott, gondosan elkészített tervrajz alapján valósította meg előadásait, amelyekben közismert magyar népdalokat, -balladákat és -mondákat vitt színre (Egyszer egy királyfi; Kitrákotty mese; Kőmíves Kelemenné; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Arany János: A fülemile; A bajusz; Jóka ördöge; Petőfi Sándor: János vitéz stb.).
Emlékezet
A Magyar Bábjátékos Egyesület Büky Béla – Árnyak játéka címmel emlékkiállítást rendezett születésének 100. évfordulóján (a Pestújhelyi Közösségi Házban, 1999. ápr. 1–12. között).
Elismerés
Az Új Művészek Egyesülete (ÚME) tagja (1928-tól). A Művészi Bábjáték Barátainak Egyesülete alapító tagja, alelnöke (1935-től).
Kiállítások
F. kiállításai: önálló: Nemzeti Szalon (Bp., 1931)
Műterem (Bp., 1941)
Rákoshegy (Bp., 1968)
Ferencvárosi Pincetárlat (Bp., 1972)
csoportos: Olaszország; Bécs (1928–1929).
Főbb művei
F. m.: írásai: Magyar játék. (Bp., 1936)
Bábjáték a kisdednevelés szolgálatában. (Kisdednevelés, 1937)
Népszínpadi játékok. (Magyar Út, 1938)
Tinódi Lantos Sebestyén. – Göcsej. (Új magyar művészet. Bp., 1941)
A magyar képzőművészet jellemvonásai és a magyar monumentális képzőművészet kialakulása. (Népi magyarság. 1–2. Bp., 1943)
Bábjátékkönyv. Összeáll. (Bp., 1947)
Általános rajz mintalapok az iparitanuló iskolák 1. osztálya számára. (Bp., 1959; új kiad. 1963)
Árny- és bábjátékok. Az előszót Híves László írta. (Bábjátékos kiskönyvtár. 74. Bp., 1978)
illusztrációja: Szentgyörgyi László: Erdélyországi levelek. A címlapot tervezte. (Bp., 1937)
árnyjátékai 1930-as–1940-es évek: Cantata Profana; A walesi bárdok; Júlia szép leány; Budai Ilona; Az ember tragédiája; Három kívánság; Kerekes Izsák; Kőműves Kelemenné; Tücsöklakodalom; Csodafazék; A tücsök és a hangya; Kitrákotty; Hallod-e te királyfia!; Kalevala-részletek; bábjátékai 1930-as–1940-es évek: Egyszer egy királyfi; Kacor király; Terülj-terülj asztalkám; Holló és a róka; A répa; Fülemüle; A Jóka ördöge; Bajusz; János vitéz; Ludas Matyi; Betlehemes játék. F. képei: Pusztába kiáltó; Leláncolt Prometheus; Krisztus a gyermekekkel.
Irodalom
Irod.: Belitska-Scholtz Hedvig: Vásári és művészi bábjátszás Magyarországon. (Tihany, 1974).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
