Büttner Lina /Karolina/, güntherwitzi

Született: 1846. december 6. Sajóvámos, Borsod vármegye
Meghalt: 1917. november 4. Aranyosmarót, Bars vármegye

Család

Sz: lovag Büttner József, Dlhovszky Anna (†1883). Apja a gr. Keglevich család jószágigazgatója, s több megye táblabírája volt. Testvére: Büttner Júlia (1848–1925) író, újságíró; valamint Büttner Emil (†1887) ügyvéd, Büttner Géza, ill. Markovichné Büttner Molly és Büttner Berta. F: 1874-től Benedek Aladár (1843–1915) költő, író, újságíró; akitől 1876-tól különváltan élt.

Iskola

A sajóvámosi leánynevelő intézet növendéke.

Életút

A Fővárosi Lapok (1872–1888), a Vasárnapi Újság (1872–1906), az Új Idők (1875–1876), a Lányok Lapja (1877–1891), a Képes Családi Lap (1879–1885), a Barsi Ellenőr (1891–1915), az Alkotmány munkatársa (1908–1912).

Testvérével együtt a századelő népszerű írónője, kedvelt leányregények szerzője. Első írása (A teremtés egy ura) a Fővárosi Lapokban jelent meg (1870). Több mint ötven ifjúsági regényt és közel kétszáz hosszabb-rövidebb elbeszélést (életrajzi, társadalmi, lélektani írást és útirajzot) írt, amelyek szétszórva, különböző akkori divatos lapokban jelentek meg. Írásainak témája gyakran saját emlékei otthonáról, a sajóvámosi gyermekkoráról, aranyosmaróti mindennapjairól. Útirajzai nem hagyományos bédekerek, elsősorban a felvidéki kirándulásai során, a várromok hatása alatt keletkezett gondolatai, benyomásai, hangulatai. Társadalmi elbeszélései dzsentri-életképek, ill. a dzsentri pusztulásának, emberi elfajulásának lélekrajzai, egyfajta iránynovelláknak tekinthetők. Szereplői előkelősködő, úrhatnám kisvárosi asszonyok, látszatműveltségüket fitogtató nevetséges alakok. A tendenciózus beállítás azonban sokszor a művészi érték rovására ment. Anekdotákat és aforizmákat is gyűjtött, amelyet különböző lapokban tett közzé (Egy asszony gondolatai címmel). – Gyulai Pál felhívására kezdett el ifjúsági irodalommal foglalkozni. Jóllehet sokkal több elbeszélést írt, mint ifjúsági regényt, kötetbe szinte csak az ifjúság számára írt munkáit rendezte. Ifjúsági írásai sikeresebbek, közülük nem egyet évtizedeken át többször is kiadtak és újra kiadtak (a legismertebb: Egy rút kisleány története, 1879). Műveit a jómódú középosztály leánygyermekeinek szánta, írásainak vezérfonala a haza számára való nevelés volt. Elbeszéléseiben a helyeset a helytelennel, a rosszat a jóval éles megvilágításban állítja szemben. A jótett magában hordja jutalmát, mert a nemes jellem életének kétszeres örömet ad az Isten. Műfordítóként kortárs német nyelvű irodalmat tolmácsolt. Több művét lefordította Erzsébet román királynénak, wiedi hercegnőnek, aki Carmen Sylva néven a 19. sz. végén rendkívül népszerű szerző volt.

Emlékezet

Apjuk halála után Aranyosmarótra költöztek, a Vármegyeház utcai Büttner-házban laktak. Lina egy rövid ideig, házasságkötése után férjével Budapesten élt, miután külön költözött, hazatért Aranyosmarótra. Benedek Aladár szerelmes verseit (Az epedés óráiban, 1874) Linához írta. Arcképe megjelent – többek között – a Magyarország és a Nagyvilágban (1874), a Hölgyek Lapjában (1879), a Képes Családi Lapokban (1889) és a Lányok Lapjában (1897).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013