Boczor Ede István
kohómérnök
Boczor E. István
Született: 1915. október 3. Budapest
Meghalt: 1991. május 14. Budapest
Család
Sz: Boczor Ferenc, Skorecz Margit. F: 1945-től Lamp Sarolta tanítónő. Fia: Boczor Béla Péter (1946–); leánya: Boczor Zsuzsanna Sarolta (1948–).
Iskola
A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar Kohómérnöki Osztályán végzett (1942), a miskolci NME-n doktorált (1962); a műszaki tudományok kandidátusa (1962).
Életút
Az ún. Állami Főkémlő Hivatal havidíjas mérnöke (1941–1942), a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Csepeli Vas- és Fémmű sárgaréz-, ill. alumíniumhengerde üzemi mérnöke (1942–1945), az Alumíniumhengermű, Sajtómű és Fóliahengermű üzemvezető mérnöke, egyúttal a Fémmű Műszaki Osztálya kísérleti részlegének vezetője (1945–1951). Az MTA–TMB-n Gillemot László aspiránsa (a BME Mechanikai Technológiai Intézetében, 1951–1955), a Kőbányai Könnyűfémmű Fóliahengerműjének üzemvezető mérnöke (1955), a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium Műszaki Fejlesztési Főosztályának főmérnöke és színesfém-iparági előadója (1955–1957), a Fémipari Kutató Intézet Technológiai Osztályának tud. munkatársa (1957–1960), a Nehézipari Minisztérium (NIM) Iparpolitikai Főosztályának csoportvezető főmérnöke és színesfém-iparági előadója (1960-tól).
Anyagtudománnyal, elsősorban könnyűfémek és színesfémek képlékenyalakításával (huzalhúzással, sajtolással, lemezhengerléssel, mélyhúzással), alumínium–cink–magnézium–réz-típusú, nagyszilárdságú ötvözet-félgyártmánygyártás üzemi kísérleteivel foglalkozott Nevéhez fűződik a fémfóliagyártás és az acélbetétes rézhuzalgyártás magyarországi bevezetése.
Főbb művei
F. m.: Fémfóliagyártás. (Kohászati Lapok, 1951)
Al–Cu–Mg-lemezek gyártása. (Kohászati Lapok, 1954)
Alumíniumfólia felhasználása a csomagolótechnikában. 1–2. (Kohászati Lapok, 1957–1958)
Félfolyamatos öntéssel készült alumíniumtuskók makroszerkezetének befolyása a lágylemez egyes tulajdonságaira. (Kohászati Lapok, 1959)
A huzalhúzás körülményeinek vizsgálata a könnyű- és a színesfémeken, valamint lágy acélon, különös tekintettel a kenőanyag és a húzószög befolyására. Kand. értek. (Bp., 1960)
A huzalhúzás optimális húzószögének meghatározása. (Kohászati Lapok, 1961)
Színesfémipari technológia. 2. Technikumi tankönyv. (Bp., 1963)
Könnyűfém szabadvezetékek tulajdonságainak javítása. Domony Andrással, Pálovits Pállal. (Kohászati Lapok, 1965)
Az alumínium vezetékhuzalok minőségének fejlődése. – Néhány alumíniumötvözet viselkedése folyam- és tengervízben, valamint egyéb közegekben. Lichtenbergné Bajza Edittel. (Kohászati Lapok, 1966)
Alumíniumipari termékek minőségének ellenőrzése. (Szabványosítás, 1973)
Nagyszilárdságú, nemesített Al–Zn–Mg-típusú ötvözet rövid ideig tartó utólagos hőkezelése. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1976)
Nagyszilárdságú Al–Zn–Mg- típusú ötvözetek melegszilárdságának növelése Ni-adagolással. (Magyar Alumínium, 1977)
Az alakítás mértékének és sebességének hatása az Al 99,5 és AlMg5 alakítási szilárdságára az egy lépésben való hidegalakítás során. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1987).
Irodalom
Irod.: Laár Tibor: B. I. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1991).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013