Bodgál Ferenc
etnográfus
Született: 1932. április 2. Miskolc
Meghalt: 1972. szeptember 2. Miskolc
Család
Sz: Sipos Erzsébet. F: 1959-től Kovács Erzsébet gyermekgondozónő. Fia: Bodgál Péter (1960. júl. 22.). Hárman voltak testvérek.
Iskola
Elemi és polgári iskolai tanulmányai befejezése után Miskolcon órásmesterséget tanult (1948), majd szakérettségi vizsgát tett (1951), az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karán muzeológia–néprajz szakon végzett (1955), doktorált (1961).
Életút
A Dimávag Gépgyár esztergályosa (1949–1951), az egri Dobó István Vármúzeum segédmuzeológusa (1955), a miskolci Herman Ottó Múzeum muzeológusa (1955–1972). Az MTA–TMB-n Tálasi István aspiránsa (1963–1967).
A magyar népi kézművesmesterségekkel, a népi fémművességgel, elsősorban a népi kovácsmesterséggel és rézöntéssel fogl. Feldolgozta az észak-magyarországi kovácsműhelyeket, mint népi építészeti alkotásokat; ezzel összefüggésben vizsgálta a kovácsok népi állatgyógyítását is. Alapvetően új eredményeket ért el a kovácsmesterség társadalmi szerepének és megítélésének vizsgálata terén. Tanulmányai jelentek meg az észak-magyarországi néprajzkutatások történetéről, a palóc népköltésről és a betyárhagyományokról is. Nagy szerepet vállalt a néprajzi ismeretterjesztésben, a társadalmi gyűjtőmozgalom országos hatású szervezőjeként kezdeményezte az Istvánffy Gyula néprajzi és helytörténeti gyűjtőpályázat létrehozását (1961-től).
Emlékezet
75. születésnapján a Miskolci Akadémiai Bizottság és a Herman Ottó Múzeum emlékülést rendezett tiszteletére (2007. jún. 12–13.).
Főbb művei
F. m.: Egy munkásdal változatai. (Ethnographia, 1953)
Miskolci szárazmalom terve a XVIII. század végéről. (Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1956)
Miskolci betlehemesek. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1957)
A rézöntés technikájához. Az edelényi juhászkampó. (Ethnographia, 1958)
A miskolci talyiga. (Ethnographia, 1960)
A Hernád-völgy népi fémművessége. Egy. doktori értek. (Bp., 1961)
Közösségi kovács a mezőkövesdi matyóknál. (Néprajzi Értesítő, 1962)
Györffy István településkutatásai Borsodban. Miskolc térképe 1781-ből. (Borsodi Földrajzi Évkönyv, 1962)
Miskolc néprajzi kutatásának kérdései. – Borsodi summásdalok. (Borsodi Szemle, 1962)
A Borsos-Abaúj-Zemplén megyei cigányok fémművessége. (Ethnographia, 1965)
A mádi kovácskerékgyártó céh. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1966)
Az ároktövi kovácsok. (Ethnographia, 1967)
A kovácsmesterség kutatása. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1968)
Uradalmi és gépészkovácsok Borsodban. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1969)
A néprajzi érdeklődés szélesedése Miskolcon és Borsodban 1844-től az első világháborúig. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1970)
Vidróczky Marci az északmagyarországi néphagyományokban és az irodalmi forrásokban. (Borsod-miskolci füzetek. 7. Miskolc, 1970)
Vidróczky Marci halála. (Ethnographia, 1971)
A kovácsok lógyógyítása. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1971)
szerk.: Borsod megye néprajzi irodalma. (Bp., 1958; 2. bőv. kiad. Miskolc, 1970)
Koós Imre: Summásélet. Sajtó alá rend. (Miskolc, 1960)
Istvánffy Gyula: Palóc népköltési gyűjtemény. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta (Miskolc, 1963)
Borsod megye népi hagyományai. Néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga. (Miskolc, 1966)
Szülőföldünk Borsod. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei honismereti gyűjtők fóruma. (Miskolc, 1970).
Irodalom
Irod.: Bartha László: B. F.-re emlékezünk. (Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1972)
Balassa Iván: B. F. (Ethnographia, 1973)
Bodó Sándor: Emlékezés B. F.-re. (Borsodi Szemle, 1973)
Kiss Gyula: B. F. emlékezete. (Matyóföld, 1992)
Viga Gyula: B. F. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
