Bogisich Mihály
zeneszerző, zenetörténész, zenei író
Született: 1839. január 10. Pest
Meghalt: 1919. augusztus 6. Esztergom
Iskola
A Nemzeti Zenedében (1850-től) és a pesti kegyesrendi főgimnáziumban tanult, majd a bécsi Pázmáneumban teológiai és zenei tanulmányokat folytatott (1859–1863), pappá szentelték (1863. júl. 27.). Az MTA tagja (l.: 1880. máj. 20.).
Életút
Szomoron (1863-1864), Kürtön (1864–1868), Buda-Tabánban (1868–1869), Buda-Vízivárosban (1869–1870), Pest-Belvárosban káplán (1870–1882). A budavári Nagyboldogasszony-templom plébánosa (1882–1898), esztergomi kanonok (1898–1919). Herpályi c. prépost és érseki biztos (1883-tól), pristinai c. püspök (1896-tól), bp.-i esperes (1890-től), prelátus (1901-től), barsi (1906-tól) és székesegyházi esperes (1916-tól). A bp.-i tudományegyetemen az általános és az egyházi zenetörténelem magántanára (1881-től). Németországban és Svájcban kormánymegbízásból az egyházi zenét tanulmányozta.
A magyar katolikus egyházzene jelentős újítója, munkássága alapvető jelentőségű a magyar egyháztörténetben. ő hívta fel a tudományos világ figyelmét a régi kódexekben lévő egyházi énekekre, s kezdte meg a magyarországi egyházzenei emlékek összegyűjtését és előadását. A budai Mátyás-templomban újjászervezte az ének- és zenekart, amelynek műsorán már szerepeltek Palestrina (Missa Papae Marcelli és Improperia), valamint Lassus és Victoria művei. Az egyházi zene klasszikusai közül többet átírt énekkarra, ill. több egyházi énekes- és imakönyvet állított össze. Kezdeményezésére alakult meg az Országos Magyar Cecília Egyesület. Zeneszerzőként elsősorban egyházi és világi himnuszokat, kórusműveket és dalokat írt.
Emlékezet
Arcképe megjelent az Ország–Világ és a Budapesti Hírlap (1882. 187). c. lapokban.
Elismertség
A Szent István Akadémia tagja (1915). A Budai Zeneakadémia (1868–1876) és a Nemzeti Zenede titkára (1876–1882). Az Országos Magyar Cecília Egyesület alapító elnöke (1897–1919).
Elismerés
Az MTA Haynald-díja és Horváth-féle jutalma (1879).
Főbb művei
F. m.: írásai: Melyik a valódi egyházi zene? (Bp., 1878)
A gyermek szent fohászai. Ima- és énekeskönyv. (Bp., 1879; 12. kiad. 1904)
A keresztény egyház ősi zenéje. Az apostolok korától a németalföldi iskola megalapításáig. Műtörténelmi és gyakorlati kézikönyv. I–III. (Eger, 1879)
Egyház-zenészeti jegyzeteim. Töredékek naplómból. (Bp., 1880)
Magyar egyházi népénekek a XVIII-ik századból. Akadémiai székfoglaló zongora- és énekhanggal kísérve. (Elhangzott: 1881. febr. 21.; megjelent: Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. Bp., 1881; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1881)
Cantionale et passionale Hungaricum Societas Jesu … XVIII. századbeli katholikus énekgyűjtemény. (Bp., 1882)
Szegedi Ferencz Lénárt egri püspök énekeskönyve 1674-ből. (Bp., 1896)
őseink buzgósága imákban és énekekben. (Bp., 1888; 2. kiad. 1895)
Szent István napi egyházbeszéd. (Bp., 1897)
zeneművei: Dicshymnus főm. és főt. Simor János bíbornok aranymiséje emlékére (karének, 1886)
tizenkét eredeti magyar dal (egy énekhangra és zongorára, 1892)
első eredeti magyar rapszódia (nagyzenekarra, 1894)
Király- himnusz (énekkarra zongorakísérettel, 1895)
második eredeti magyar rapszódia (nagyzenekarra, 1895).
Irodalom
Irod.: Walter Gyula: B. M. emléke. (Katholikus Szemle, 1923).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
