Alföldy Zoltán
orvos, mikrobiológus
Született: 1904. január 27. Alsófernezely, Szatmár vármegye
Meghalt: 1992. október 16. Budapest
Család
Sz: Alföldy Zoltán, Vörös Mária. Fia: Alföldy Pál (1938–1982) biológus és Alföldy Ferenc (1942–) orvos, sebész.
Iskola
A debreceni Tisza István Tudományegyetemen ált. orvosi okl. szerzett (1928), a mikrobiológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1948), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1955).
Életút
A debreceni Tisza István Tudományegyetem Gyógyszertani és Közegészségtani Intézetének gyakornoka (1925–1928), a Belgyógyászati Klinika gyakornoka, egy. tanársegéde és a Fertőző és Tüdőosztály vezetője, egyúttal a Röntgen és Elektrokardiográfiai Laboratórium helyettes vezetője (1928–1937). Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) kísérletügyi adjunktusa (1937–1946), a Bakteriológiai Osztály osztályvezető főorvosa (1946–1951). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. a BOTE magántanára (1942–1951), a BOTE, ill. a SOTE Mikrobiológiai Intézet ny. r. tanára (1951–1952), egy. tanára (1952–1974) és az intézet ig.-ja (1951–1974).
Az Egészségügyi Tudományos Tanács titkára (1951–1968), elnökhelyettese (1968–1974).
Járványos fertőző betegségek mikrobiológiai és bakteriológiai vizsgálatával, ezzel összefüggésben a különböző fertőtlenítőszerek hatásmechanizmusával fogl. Az 1930-as évek súlyos hastífuszjárványai irányították a figyelmét a bakteriológiai kutatások felé; 1938-ban bekapcsolódott az OKI által meghirdetett hastífusz elleni országos kutatási programba. Mo.-on elsőként tenyésztett ki betegből leptospirát. Munkatársaival felderítette a mo.-i leptospirózisok előfordulásának törvényszerűségeit, több meningitisz járványban igazolta a leptospira etiológiát, meghatározta a Mo.-on előforduló leptospira-törzsek típusait. Jelentős orvos- és biológiatörténeti munkássága is.
Elismerés
Munka Érdemrend (1955; arany 1970 és 1979), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1984). Kossuth-díj (a leptospira-fertőzések tanulmányozása terén kifejtett munkásságáért 1962), Hőgyes Endre-emlékérem (1966), Manninger Rezső-emlékérem (1974), Weszprémi István-emlékérem.
Főbb művei
F. m.: A Bang-betegség és magyarországi előfordulása. (Népegészségügy, 1936)
Penicilla meghatározásának új módszere. Balló Tiborral. (Népegészségügy, 1947)
Examination of the Penicillin Sensitivity of Gonococcus Strains in Gonorrhea. (Acta Urologica, 1947)
Komplement-kötés jelentősége a gonorrhea diagnózisában. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1949)
Laboratóriumi asszisztensek könyve. Szerk. Hársing Lászlóval. (Bp., 1954)
Az immunizálás fejlődése és problémái. 1–4. (Gyógyszerészet, 1958)
Preisz Hugó és a magyar mikrobiológia. (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1958)
Orvosi mikrobiológia. Egy. tankönyv. Ivánovics Györggyel, Rauss Károllyal. (Bp., 1960; 2. kiad. 1963)
Hőgyes Endre élete és munkássága. Monográfia. Sós Józseffel. (Bp., 1962)
Orvosi mikrobiológia és immunitástan. Egy. tankönyv. Ivánovics Györggyel, Rauss Károllyal. (Bp., 1967; 2. átd. kiad. 1969; 3. átd. és bőv. kiad. 1973)
Anthropozoonosisok Hőgyestől napjainkig. (Orvosképzés, 1967)
Hőgyes Endre kolerakutatásai. (Orvostörténeti Közlemények, 1969)
Mikrobiológia. Nász Istvánnal. (Bp., 1974; 2. átd. kiad. 1978)
Johan Béla, az országos közegészségügyi szervezet megteremtője. (Egészségtudomány, 1990).
Irodalom
Irod.: Birtalan Győző: A. Z. halálára. (Magyar Nemzet, 1992. 258.)
Szeri Ilona–Nász István: A. Z. (Orvosi Hetilap, 1992. 50.)
Szeri Ilona–Nász István: In memoriam Zoltán Alföldy. (Acta Microbiologica, 1993).
Megjegyzések
Magyar Nagylexikon I. köt. téves születési hely: Nagybánya!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
