Bogsch László
geológus, paleontológus
Született: 1906. szeptember 28. Vajdahunyad, Hunyad vármegye
Meghalt: 1986. február 19. Budapest
Temetés: 1986. március 27. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Urbán Ilma. Leánya: Bogsch Ilma.
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen természetrajz–kémia szakos tanári és bölcsészdoktori okl. (1929), magántanári képesítést szerzett (1939), a föld- és ásványtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1957).
Életút
A szegedi Ferenc József Tudományegyetem tanársegéde (1928–1929). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE TTK Földtani Intézet tanársegéde (1929–1938); közben Bécsben és Berlinben ösztöndíjas vendégkutató (1936–1937); az ELTE egy. adjunktusa (1938–1946) és magántanára (1939–1946), intézeti tanára (1946–1955), egy. docense (1955–1958), egy. tanára (1958. nov. 17.–1973. jún. 30.) és a Tanszék vezetője (1955–1973).
Harmadkori miocén és oligocén rétegtannal foglalkozott, a miocén malakológia és sztratigráfia nemzetközileg is kiemelkedő tudósa. Tudománytörténeti tevékenysége is értékes: feldolgozta a bp.-i tudományegyetem őslénytani Intézetének történetét, gyűjtötte a tudományterület kimagasló hazai személyiségeinek életrajzait. Kezdeményező szerepet játszott az önálló Magyar Barlangkutató Társulat megalakításában (1926), ill. az első Magyarországon megtartott Nemzetközi Barlangtani Konferencia szervezésében (1926). Az 1945 után újrainduló magyarországi barlangkutatás vezetője. Több tudomány-népszerűsítő könyvet fordított és szerkesztett.
Emlékezet
Budapesten (Tisztviselőtelep, VIII. kerület Delej utca 27.) élt és alkotott, a Farkasréti Temetőben nyugszik.
Elismertség
Az MTA Földtani Bizottságának tagja. A Magyarhoni Földtani Társulat őslénytani Szakosztályának elnöke (1963–1966), a Tudománytörténeti Szakosztály elnökhelyettese (1981–1985). A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társaság t. elnöke (1974–1986).
Elismerés
A Magyarhoni Földtani Társulat emlékgyűrűje (1973), MTESZ Díj (1981).
Szerkesztés
A Zentralblatt für Geologie und Paläologie c. folyóirat magyarországi referense (1938-tól).
Főbb művei
F. m.: A csákvári Báracháza hipparionjai. (Földtani Közlöny, 1928; németül is)
Adatok a kiscelli agyag újlaki és pasaréti feltárásainak ismeretéhez. 1 táblával. Egy. doktori értek. (Bp., 1929)
A nógrádszakáli tufás márga faunájának kora. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1935)
Tortonien fauna Nógrádszakálról. 2 táblával. (A Magyar Kir. Földtani Intézet Évkönyve, 1936)
A rákospusztai homokos réteg faunája. (Földtani Közlöny, 1937)
Geológiai séta a Balaton környékén. (Búvár, 1938)
A Sámsonháza környéki miocén üledékek földtani és őslénytani viszonyai. – A Buják–Szirák közötti, valamint a Mátraszőlős környéki kövületlelőhelyek földtani viszonyai. (A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése, 1939)
Adatok az Ervilia pusilla és az Ervilia miopusilla fajok ismeretéhez. 1 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1939; németül: Neues Jahrbuch für Mineralogie, Geologie und Paläontologie, 1939)
A Föld harmadkora. (Bp., 1939)
Halmaradványok a mezőségi rétegekből. (Földtani Közlöny, 1941)
A művészetben alkalmazható erdélyi kőzetek. (Természettudományi Közlöny, 1943)
Homokos faciesű tortonai fauna a Mátraverebély melletti szentkúti kolostor környékéről. 5 táblával. (A Magyar Kir. Földtani Intézet Évkönyve, 1943)
Földünk története. (Kincsestár. A Magyar Szemle Társaság Kis Könyvtára. Bp., 1943)
A Föld kialakulása és fejlődése. (Tudósok a dolgozóknak 5. 1–2. kiad. Bp., 1948)
A Kárpát-medence fejlődéstörténete és földtani felépítésének vázlata. (Országos Földrengésvizsgáló Intézet Kiadványai. C. 6. Bp., 1948)
A világ keletkezése. (A szabadművelődés kis könyvtára. 1. Bp., 1948)
Ismerd meg a világot! Összeáll. Hahn Gézával. (Tudósok a dolgozóknak 11. Bp., 1949)
őslénytan. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
Bevezetés az őslénytanba. Egy. jegyz. (Sopron, 1952)
Általános földtan. Műszaki egyetemi karok jegyzete. (Bp., 1953; új kiad. 1960; 4. kiad. 1964)
A magyar föld története. 1 térképmelléklettel. Ill. Pozmanné Kovács Magdolna. (Bp., 1953)
Az egysejtűtől az emberig. (Útmutató a TTIT előadói számára. Bp., 1954)
őslénytani bevezető. Egy. jegyz. – őslénytani bevezető ábrafüzet. (Bp., 1954; új kiad. 1958; 1960; 4. kiad. 1964)
őslénytani munkamódszereink hiányossága. (Földtani Közlöny, 1957)
ősmaradványok gyűjtése. (Földrajzi zsebkönyv. Bp., 1960)
Az oligocén–miocén elhatárolás bizonytalansága az egri fauna tükrében. (Földtani Közlöny, 1961)
Az élővilág kialakulása és fejlődéstörténete. (Világosság, 1961)
Új adatok a lábasfejűek élettörténetéhez. (Élővilág, 1962)
Az élővilág fejlődéstörténete. Kiszely Györggyel, Kretzoi Miklóssal. (A természet világa. Bp., 1964)
Biosztratigráfiai kérdések szerepe a geológiában. (Bp., 1966)
Általános őslénytan. Egy. tankönyv. (Bp., 1968; 2. kiad. 1970)
Böckh Hugó élete és munkássága az őslénytan és a sztratigráfia területén. (Földtani Közlöny, 1976)
Vendel Miklós életének budapesti vonatkozásai. (A Nehézipari Műszaki Egyetem Közleményei. I. sorozat. Bányászat, 1978)
Visszaemlékezés. (Karszt és Barlang, 1980)
A budapesti tudományegyetem őslénytani Intézetének száz esztendős története. (Földtani Közlöny, 1982)
Szemelvények az őslénytan magyarországi történetéből a felszabadulásig. (Földtani Tudománytörténeti Évkönyv, 1982)
Hantken Miksa jelentősége a magyar bányászat, földtan és őslénytan fejlesztésében. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1982)
ford.: Gheyselinck, Robert: A nyughatatlan föld. 64 fekete–fehér táblával. Fotó: Becker Gerda. (Bp., 1941)
Fenton, Carroll Lane: Földünk titkai. 8 táblával. A bevezető tanulmányt Jakucs László írta. (Bp., 1949; 2–3. kiad. 1950).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1986. márc. 7.)
Fodor István: B. L. (Karszt és Barlang, 1986)
Fodor István: B. L. (Karszt és Barlang, 1986)
Kecskeméti Tibor: B. L. (Földtani Közlöny, 1987)
Magyar utazók lexikona. Főszerk. Balázs Dénes. (Bp., 1993)
Magyar Tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
