Boján Ferenc
orvos, demográfus
Született: 1946. január 14. Kunmadaras, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Meghalt: 1997. február 28. Budapest
Család
Sz: Boján Imre vízvezetékszerelő, Kun Zsuzsanna háziipari bedolgozó. Hárman voltak testvérek. F: 1968-tól Somogyi Éva orvos, szemész. Fia: Boján Szabolcs (1969–) és Boján Dénes (1973–).
Iskola
Karcagon éretts. (1964), a DOTE-n ált. orvosi okl. szerzett (1970), laboratóriumi szakorvosi vizsgát tett (1974), az orvostudományok kandidátusa (1979), doktora (1994). Az MLEE-n filozófia szakon végzett (1976).
Életút
A Hajdú-Bihar Megyei KISZ Bizottság politikai munkatársaként a DOTE KISZ-titkára, egyúttal a DOTE II. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1970–1973), a DOTE Közegészségtani és Járványtani Intézet egy. tanársegéde (1973–1977), egy. adjunktusa (1977– 1981), egy. docense (1981–1989), a Társadalomorvos-tani Intézet intézetigazgató egy. docense (1989–1993), intézetigazgató egy. tanára (1993. júl. 1.–1996), a Népegészségügyi Iskola igazgatója (1996–1997). Az Iowa, a Tufts és a Harvard Egyetemek vendégprofesszora (1994–1997).
A népegészségügyi szempontból kiemelkedő jelentőségű daganatos betegségek kockázati tényezőinek hatásmechanizmusával fogl., elsősorban a magyar lakosság idő előtti halálozásának sajátosságait vizsgálta. Minőségfejlesztési és teljesítménymérési módszerekkel vizsgálta a magyarországi gyógyintézetek adatait. Autóbaleset áldozata lett.
Emlékezet
Emlékére Boján Ferenc-emlékülést rendeztek a DOTE-n (1998-ban). Az Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége minden évben, más más városban megrendezi az Egészség Hetét. Az ülésen a legjobb hozzászóló jutalmazására megalapították a Boján Ferenc-emlékdíjat (2008-ban).
Elismertség
A Magyar Társadalomorvos-tudományi Társaság vezetőségi tagja (1989–1991); a Magyar Higiénikusok Társasága (1975-től), a Magyar Onkológusok Társasága tagja (1978-tól). Az Európai Rákkutató Társaság (1978–1992), az Európai Toxikológusok Társasága (1981–1990) és az Európai Filozófiai Társaság tagja (1991–1997). A European Public Health Association alapító vezetőségi tagja (1992–1997).
Elismerés
Weszprémi István-díj (1970), MTA Kutatási Jutalom (1978 és 1983), Assistance Publique Hopitaux de Paris Emlékérme (1991).
Szerkesztés
A Társadalomorvostani füzetek szerkesztője (1992–1997). A Health Carc Analysis c. folyóirat szerkesztőbiz. tagja (1992–1997).
Főbb művei
F. m.: A macrophagok szerepe a tumorellenes reisztenciában. (Orvosképzés, 1976)
Az uretán carcinogén hatásának tanulmányozása. I–II. (Magyar Onkológia, 1977)
Egy, a környezetben előforduló carcinogen anyag, az etilkarbonát tüdődaganatot okozó hatásának mechanizmusa. Kand. értek. (Debrecen, 1978)
Útmutató a közegészségtani és járványtani laboratóriumi gyakorlatok elvégzéséhez. Egy. jegyz. (Debrecen, 1984)
A korai halálozásból származó életévveszteségek alakulása és szerkezete. Többekkel. (Népegészségügy, 1990)
A népegészségügy időszerű kérdései. Szerk. (Bp., 1992)
A magyar lakosság idő előtti elhalálozásának egyes kérdései az 1980-as években. Doktori értek. (Debrecen, 1993)
A hazai kórházak minőségfejlesztési tevékenysége. Belicza Évával. (Debrecen, 1994)
Teljesítménymérési és minőségellenőrzési módszerek a fekvőbeteg ellátásban. Belicza Évával. (Debrecen, 1994; 2. átd. kiad. 1995)
A hazai fekvőbeteg gyógyintézetek teljesítménymutatói az 1994. júl. 1.–1995. jún. 30. között elbocsátott betegek adatai alapján. Belicza Évával. (Debrecen, 1995)
Bevezetés az egészségügyi minőségbiztosításba. Belicza Évával. (Debrecen, 1996)
Demográfiai és epidemiológiai módszerek a népegészségügyben. Vargáné Hajdú Piroskával. (Bp., 1996).
Irodalom
Irod.: In memoriam B. F. (Egészségügyi gazdasági szemle, 1997)
Belicza Éva: B. F. (Lege Artis Medicinae, 1997)
Kökény Mihály: In memoriam B. F. (Népegészségügy, 1997)
Ember István: Hatvan éves lenne… In memoriam B. F. (Magyar Epidemiológia, 2005)
Kökény Mihály: Hatvan éves lenne? B. F. emlékére. (Magyar Epidemiológia, 2006).
Megjegyzések
Lexikonok téves halálozási adata: febr. 17.!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
