Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Babics Kálmán, czoborczi
    Belia György
    Danielik János
    Kreybig Lajos, rittersfeldi és madari
    Tüdős Klára

    Bókai János, id.

    orvos, sebész, gyermekgyógyász

    1861-ig Bock János Tóbiás 


    Született: 1822. május 27. Igló, Szepesi kerület
    Meghalt: 1884. október 20. Budapest
    Temetés: 1884. október 22. Budapest
    Temetési hely: Kerepesi út

    Család

    Szepességi szász (= német) evangélikus családból származott.

    Dédapja: Bock, Hans (1726. dec. 17. Igló–1797. márc. 26. Igló).

    Nagyszülei: Bock János György (= Bock, Hans Georg, 1749. dec. 10. Igló–1831), Haniszka Zsuzsanna (1764–1821); Scholtz Tóbiás (1773–1848), Münich Rozina (1778–1839).

     

    Szülei: Bock Márton (1790. szept. 2. Igló) cipészmester, Scholtz Anna.

    Testvérei: Bókay Lajos (= Bock Lajos Sámuel 1820. Ruszt, Sopron vm.–1897. Moson) 1848-as honvéd főhadnagy, mérnök, Moson vármegye főmérnöke, ill. Bock Johanna Wilhelmina (1816–1853), Bock Mária Erzsébet (1824–) és nemes Polner/Pollner Lajosné Bókay Zsuzsanna (= Bock Julianna Zsuzsanna †1868. márc. 17. Pest. Temetés: 1868. márc. 19. Pest, Kerepesi út).

    Polner Lajosné Bókay Zsuzsanna fia: Polner Ödön (1865. márc. 15. Békéscsaba–1961. febr. 7. Szeged) jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja.

     

    Felesége: 1854. máj. 10.–1884. okt. 20.: szántói Szabó Judit (1832. márc. Tápiószentmárton–1916. okt. 30. Bp. Temetés: 1916. nov. 1. Kerepesi út).

    Gyermekei, fia: Bókay Árpád (1856. aug. 15. Pest–1919. okt. 20. Bp. Temetés: 1919. okt. 22. Kerepesi út) orvos, belgyógyász, farmakológus, Bókay János, ifj. (1858. ápr. 19. Pest–1937. júl. 6. Bp. Temetés: 1937. júl. 9. Kerepesi út) orvos, gyermekgyógyász.

    Unokái:

    Bókay János gyermekei: Bókay János (1892. júl. 10. Bp.–1961. júl. 17. Bp. Temetés: 1961. júl. 21. Kerepesi út) író, műfordító és békei Koós Ödönné Bókay Edit (1889. jan. 18. Bp.–1957. ápr. 19. Olivos, Argentína);

    Bókay Árpád gyermekei: Bókay Árpád, ifj. (1899. febr. 17. Bp.–1974. okt. 15. Bp.), Bókay Zoltán (1885. szept. 9. Bp.–1955. ápr. 1. Bp. Temetés: 1955. ápr. 8. Kerepesi út) orvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár, ill. ifj. verebélyi Verebély Lászlóné Bókay Judit (1893. máj. 15. Bp.–1980. dec. 18. Bp. Temetés: 1980. dec. 29. Farkasrét) és id. verebélyi Verebély Tiborné Bókay Nadine (1887. dec. 28. Bp.–1957. okt. 8. Bp. Temetés: 1957. okt. 14. Farkasrét).

    Ifj. Verebély László (1883. aug. 27. Bp.–1959. nov. 22. Bp. Temetés: 1959. nov. 26. Farkasrét) villamosmérnök, Kossuth-díjas akadémikus egyetemi tanár és id. Verebély Tibor (1875. jan. 28. Bp.–1941. márc. 28. Bp. Temetés: 1941. ápr. 1. Kerepesi út) orvos, sebész, egyetemi tanár, akadémikus testvérek voltak.

    Iskola

    Középiskoláit Iglón, Rozsnyón, Lőcsén és Eperjesen, német környezetben végezte, magyarul csak tizenhat évesen tanult meg. Sárospatakon jogi tanulmányokat folytatott (1839–1841), a pesti (1841–1845) és a bécsi tudományegyetemen tanult (1845–1846), Pesten orvostudori okl. (1847), sebész-szülész- és szemészmesteri okl. (1848), a gyermekgyógyászat tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1861).

    Valamennyi okleveletét Bock János néven szerezte.

    Életút

    A pesti Szegény-Gyermek Kórház (= Stefánia Gyermekkórház) gyakornoka, t. segédorvosa (1846–1847), segédorvosa (1847–1852), igazgató főorvosa (1852. febr. 15.–1884. okt. 20.). A pesti, ill. a budapesti tudományegyetemen a gyermekgyógyászat magántanára (1861–1867), ny. rk. (1867–1872), ny. r. tanára (1872. febr. 2.–1884. okt. 20.).

    Az Országos Központi Védhimlőintézet igazgatója (1860-tól). Kir. tanácsos (1872. jan. 22-étől).

    Budapest főváros törvényhatósági bizottságának ún. virilista tagja.



    Tudományos pályafutásának kezdetén általános ortopéd és végtagsebészeti kérdésekkel foglalkozott, doktori értekezését a ferdelábról (= dongaláb) írta. A születési végtag-rendellenesség sikeres műtéti megoldásai után érdeklődése a gyermekgyógyászat, ill. a gyermeksebészet felé fordult. A magyarországi gyermeksebészet elindítója, tevékenysége nyomán a pesti gyermekkórház nemzetközileg is elismert intézmény lett, ahol irányítása alatt alapvetően új eredményeket értek el a gyermekkori bélbetegségek, húgy- és ivarszervi megbetegedések gyógyítása terén. Az ún. pesti orvosi iskola meghatározó, igen nagy befolyással rendelkező tagjaként vezető szerepet játszott a magyarországi orvosképzés megújításában, az 1876. évi közegészségügyi törvény alapjainak kidolgozásában. A magyarországi himlőoltás országos irányítójaként döntő érdemeket szerzett az országos járványok elleni szakmai küzdelem megszervezésében, a felvilágosító munka hatékonyságában. Az Országos Közegészségügyi Tanács tagjaként elsőként hívta fel a belügyminiszter figyelmét arra a járványügyi vészhelyzetre, amely a főváros lakosságát fenyegeti a tisztítatlan ivóvízzel való ellátás miatt (1877), majd kezdeményezte a fővárosi vízvezeték közegészségügyi hiányosságainak megszüntetését (1882).



    Bock János pályafutása kezdetén a pesti egyetemi Sebészeti Kórodán Balassa János mellett volt tiszteletbeli sebész (1847–1848), a forradalom kitörésének idején a Schoepf Ágost által alapított pesti Szegény-Gyermek Kórház sebész segédorvosává nevezték ki. A forradalom alatt önkéntes nemzetőri egyenruhát öltött, és nemzetőrként ismerkedett meg szántói Szabó Judittal, későbbi feleségével és annak másod-unokatestvérével Jókai Mórral. Jókai Mór biztatására nevét (az író nevéhez hasonlóan) Bókayra változtatta (nevét azonban akárcsak Jókai, élete végéig Bókai változatban használta!) A forradalom bukása után Schoepf Ágost Kossuthot az emigrációba is követte (az Oszmán Birodalomba, Párizsba, végül Angliába). Bókai egyedül maradt a Szegény-Gyermek Kórházban, ahol helyettes igazgatóként, 1852-től igazgatóként működött tovább; közben 1850-ben, amikor a katonák beszállásolása miatt jelentősen csökkent az ágylétszám, sőt az intézmény felszámolása is felvetődött; két évig saját zsebéből fizette másodorvosait. A sebésznek készült Bókai végleg a gyermekgyógyászatot választotta, szervezőmunkájának köszönhetően azonban a fenntartó pesti Szegény-Gyermek Kórház Egylet alapítványi tőkéből megerősödött, a 12 ágyas kórház idővel 33 ágyas intézménnyé bővült. Az 1860-as évektől a kórház vált a hazai gyermekgyógyászat és szakemberképzés központjává, Bókai Jánost pedig 1861-ben „ad personam”, azaz személyes érdemeiért magántanárrá, 1872-ben nyilvános rendes tanárrá nevezték ki.

    A pesti Szegény-Gyermek Kórház 1883. szept. 16-án fejezte be működését az addigi budapesti Ősz utcai (ma: VIII. kerület Szentkirályi utca) épületben, és 1883. szept. 17-én kezdte meg orvosi rendelését már mint Stefánia Gyermekkórház az Üllői út 72–74. és a Gólya utca sarkán lévő új épületben dr. Bókai János igazgató főorvos, nyilvános rendes tanár irányítása alatt. A kórház Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb szakintézménye volt, ami egy főépületből (100 betegágyból) és néhány elkülönített fertőzési barakkból (48 ágyból) állt. A főépületben helyezték el a sebészeti, a belgyógyászati és a szemészeti osztályok kórtermeit, a Gólya utcai bejárat felől a fertőző és kiütéses (vörheny, kanyaró, diphteritis) részleget. A főépületben, a földszinten rendezték be a rendelőintézetet a járóbetegek számára, itt volt a váróterem, a műtőhelyiség és a segédszemélyzet (ápolónők, dadák stb.) lakásai. Bókai nagy súlyt helyezett az orvosképzésre és -továbbképzésre is, ezért az első emeleten oktató- és tanácskozótermeket állított fel, de itt volt az igazgató és a főorvosok szállása, a ruhatár és a házi kápolna is. Az intézmény – Bókai János kezdeményezésére – bevezetett újítása a két-két kórtermet összekötő, tág erkélyre nyíló játszószoba volt, a kórházban ugyanis nemcsak a gyermekek gyógyításával de szórakozásával (sőt mai szóval élve rehabilitációjával) is törődtek. Bókai János alig egy évvel élte túl az élete megkoronázásaként átadott Stefánia Gyermekkórházat, életműve a családi hagyományokat folytató ifj. Bókay János munkásságában teljesedett ki.

    Emlékezet

    Bókai János Budapesten hunyt el, a Bókai (= Bókay) család sírboltja a budapesti Kerepesi úti temetőben van (a síremlék Kiss István szobrászművész alkotása, 1888-ban). Halála után egy évvel pályatársa, Hirschler Ignác tartott felette emlékbeszédet (1885. okt. 24-én). A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben).

    Bock János Schoepf Ágosttal együtt 1849. jún. 14-én kérelmezte a Kossuth-kormány belügyminiszterénél a névmagyarosítást. Szemere Bertalan egy nap alatt elintézte a kérvényt, és jún. 15-étől Schöpf Ágost Merei Ágostra, Bock János Bókai Jánosra magyarosított. A világosi fegyverletétel után a Katonai Helytartótanács a Kossuth-kormány minden rendelkezését – így a névmagyarosítást is – visszavonta. Bock János újabb kérelmét 1850. nov. 5-én elutasították. Végül csak tíz évvel később, 1860. szept.-ben engedélyezték számára a Bókai nevet. Ennek ellenére id. Bókai János 1849-től haláláig a Bókai nevet használta („i”-vel és nem „y-nal”)!

    Id. Bókai János fiának, ifj. Bókai Jánosnak bókai előnévvel 1896. ápr. 11-én nemesi előnevet adományoztak. A fia ezért hivatalosan 1896-ban bókai Bókay Jánosra változtatta családnevét. Az idősebbik gyermekgyógyász professzor Bókai Jánosnak, fia hivatalosan Bókay Jánosnak írta a nevét, jóllehet a szakirodalom és a korabeli sajtó következetlenül mindkét névváltozatot mindkét Bókai(y)nál használta. Pl. id. Bókai János emlékét őrzi a Bókay János utca (a Gólya utcát [Storchengasse] nevezték el róla 1938-ban), de volt Magyarországon egy Bókay János tér is (a XIII. kerületben, 1904-től 1966-ig). Ifj. Bókay Jánosról nem neveztek el közterületet, mindkét Bókay munkássága emlékét őrzi viszont a Bókay János-emlékérem (a Magyar Gyermekorvos Társaság szakmai elismerése, 1954?-től). Id. Bókai János mellszobrát 1902. okt. 5-én avatták fel a Stefánia Gyermekkórház kertjében (bronz, mészkő, Radnai Béla alkotása; születésének centenáriumán a Stefánia Gyermekkórház Egylet bronz babérágat helyezett el a szobor talapzatán).

    Elismertség

    Az Országos Közegészségügyi Tanács alapító tagja (1868-tól).

    A Fővárosi Orvosegylet elnöke (1868–1874).

    A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat alelnöke.

    Szerkesztés

    Az Orvosi Hetilap alapító munkatársa (1857–1884).

    A Zeitschrift für Natur- und Heilkunde (1859-től), a lipcsei Jahrbuch für Kinderheilkunde (1871–1876) és a Pester Medizinische Chirurgische Presse munkatársa (1871–1881).

    Főbb művei

    F. m.: Orvosi értekezés a ferde lábról. Orvostudori értek. (Pest, Beimel József, 1847)
    Oophoritis sinistra. Delirium tremens potatorum cum Colica saturnina. Historiae Morborum. Szülészmesteri értek. Bock János néven. (Pest, 1847)
    A pesti Szegény-Gyermekkórház évkönyve az 1852. évre. Összeáll. (Pest, 1853)
    Adalék a fejvérdag – kephalhaematoma – megismeréséhez és orvoslásához. 1–3. (Orvosi Hetilap, 1858. 29–31.)
    A fityma – praeputium – sejtes odatapadása a makkhoz gyermekeknél ép- és kórtani tekintetben. 1–2. (Orvosi Hetilap, 1860. 30–31.)
    A szeméremhasadék sejtes zára kisded leánykáknál. (Orvosi Hetilap, 1866. 1.)
    A garatmögötti tályogokról – abscessus retropharyngealis – és a garat mögötti nyirokmirigylobokról – lymphadenitis retropharyngealis – gyermekeknél. (Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. Bp., 1876; németül: Leipzig, 1876)
    Krankheiten der männlichen Sexualorgane. – Die Krankheiten der Harnblase. – Die Krankheiten des Mastdarms und des Afters. Szerk. is. (Handbuch für Kinderkrankheiten. Tübingen, 1878–1879).

    Irodalom

    Irod. és források: A Pesti Szegény-Gyermek Kórház és dr. Bókai János. Arczképével. (Vasárnapi Ujság, 1860. 30.)
    Elhunyt dr. Bókai János. (Pesti Napló, 1884. ok. 21.)
    Erőss Gyula: dr. Bókai János. A Nemzet tárczája. (Nemzet, 1884. okt. 21.)
    Markusovszky Lajos: Bókai János. (Orvosi Hetilap, 1884. 43. és M. L. válogatott művei. A Magyar Orvosi Társulat Könyvtára 92. Bp., 1905)
    Bókai János. Arczképével. (Ország–Világ, 1890)
    Hőgyes Endre: Bókai János. (Emlékkönyv a budapesi kir. magyar tudományegyetem orvosi karának múltjáról és jelenéről. Bp., 1896)
    Bókai János szobra. (Budapesti Hírlap, 1902. okt. 5.)
    Bókai János szobra. (Budapesti Hírlap, 1902. okt. 6.)
    Elhunyt özvegy Bókay [!] Jánosné szántó Szabó Judith. (Világ, 1916. nov. 1.)
    [Ifj.] Bókay János: A Pesti Szegény-Gyermek Kórház 1848-tól 1852-ig. (Orvosi Hetilap, 1918. 47.)
    Bókay Árpád halála. (Az Újság, 1919. okt. 21.)
    Bókay Árpád meghalt. (Világ, 1919. okt. 21.)
    Hirschler Ignácz: Emlékbeszéd Bókai János fölött, 1885. (Az orvosi tudomány magyar mesterei. A Markusovszky Társaság kiadványa. Bp., 1924)
    Bókay János professzor halála. (Budapesti Hírlap, 1937. júl. 7.)
    Meghalt Bókay János. (Népszava, 1937. júl. 7. és Pesti Napló, 1937. júl. 7.)
    Dr. Bókay János orvostanár meghalt. (Pesti Hírlap, 1937. júl. 7.)
    A Fővárosi Közmunkák Tanácsának rendelete a Bókay János utcáról. (Fővárosi Közlöny, 1938)
    Elhunyt Koós Ödönné Bókay Edith. (Délamerikai Magyarság, 1957. ápr. 26.)
    Elhunyt Verebély Tiborné Bókay Nadine. (Népakarat, 1957. okt. 13.)
    Varga Lajos: Adatok id. Bókai János életrajzához. (Orvostörténeti Közlemények, 1960)
    Meghalt Bókay János író. (Népszabadság, 1961. júl. 19.)
    Varga Lajos: Id. Bókai János. (Orvosi Hetilap, 1962. 19.)
    Gerlóczy Ferenc: A két Bókay. (A magyar orvosi iskola mesterei. Bp., Medicina, 1972)
    Sándor Dezső: 150 éve született Bókai János. A magyar gyermekgyógyászat úttörője. (Magyar Hírlap, 1972. máj. 20.)
    Bókay János: A Bókay János utca névadója. [Id. Bókai Jánosról!] (Magyar Nemzet, 1974. jan. 25.)
    Elhunyt Bókay Árpád. (Magyar Nemzet, 1974. okt. 20.)
    Elhunyt Verebély Lászlóné Bókay Judit. (Esti Hírlap, 1980. dec. 30.)
    Szállási Árpád: Bókai János, Bókai János jun. és a hazai gyermekgyógyászat. (Tanulmányok és arcképek a magyar medicina múltjából. Bp., Medicina, 1988)
    Kovács Judit: Túlélő polgárok. A Bókayak 1–2. 1. „Ha az én nevem Jókai, legyél te Bókai.” 2. „Dinasztiát nem pártolunk.” (Magyar Nemzet, 1992. jún. 30. és júl. 1.)
    Kapronczay Károly: 175 éve született id. Bókai János. (Orvosi Hetilap, 1998. 2.)
    Fónagy Zoltán: Egy budapesti orvosdinasztia. A Bókaiak, utóbb Bókayak „családregénye” a XIX. századi magyar polgárosodás sikertörténeteként is olvasható. (Népszabadság, 2002. máj. 18.)
    Ez a Bókay, úgy látszik, intelligens ember! Egy jeles orvos a régi Pestről. Bókay Árpád emlékiratát szerk. és sajtó alá rend. Búza Péter. A kötetzáró tanulmány Kapronczay Károly munkája. (Bp., 2003)
    Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara. I–II. köt. [Bókay Bock Lajos honvéd főhadnagyról.] (Bp., 2008).


    Irod.: Győry Tibor: Az orvostudományi kar története. 1770–1935. (Bp., 1936)
    Orvosi lexikon. I–VII. köt. Főszerk. Hollán Zsuzsa. (Bp., 1967–1973)
    Miltényi Miklós–Cserháti Endre–Székely Áron: 150 éves a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Gyermekklinikája. (Gyermekgyógyászat, 1989. 2.)
    Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
    Dörnyei Sándor: Régi magyar orvosdoktori értekezések. 1772–1849. (Bp., 1998)
    Híres magyar orvosok 1. Szerk. Kapronczay Károly és Szarvasházi Judit. (Bp., 2000)
    Evangélikus arcképcsarnok. Szerk. Tóth-Szöllős Mihály. (Bp., 2002).

     

     

    neten:

     

     

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GRQB-ZXD?i=170&cc=1554443&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AKZSR-4PK (Bock János Tóbiás születési anyakönyve, 1822)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSRX-Q9KK-M?cat=124439 (Polner Ödön születési anyakönyve, 1865)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/663648/discover (Polner Lajosné Bókay Zsuzsanna gyászjelentése, 1868)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/351950 (Id. Bókai János gyászjelentése, 1884)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-YSZW-1JR?cc=1743180 (Bókay Edit születési anyakönyve, 1889)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6XC7-V3T?i=247&cc=1452460 (Bókay Nadine és Verebély Tibor házassági anyakönyve, 1907)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DTD3-CCG?i=167&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A664L-TK38 (Bókay Judit és Verebély László házassági anyakönyve, 1912)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/351974 (Bókay [!] Jánosné szántói Szabó Judit gyászjelentése, 1916)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/351966 (Bókay Árpád gyászjelentése, 1919)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-69D3-2MD?i=97&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQPTN-FFB2 (Bókay Árpád halotti anyakönyve, 1919)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTW3-9N9?i=180&cc=1452460 (Bókai [!] Zoltán és Bydeskuthy Terézia házassági anyakönyve, 1930)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/351970 (Bókay János gyászjelentése, 1937)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DR6Q-3ND?i=139&cc=1452460

    (Verebélyi Tibor halotti anyakönyve, 1941)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/599822

    (Verebély Tibor gyászjelentése, 1941)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/351976 (Bókay Zoltán gyászjelentése, 1955)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4H9-6JW?i=121&cc=1452460&cat=1052036 (Bókay Zoltán halotti anyakönyve, 1955)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6XKS-WFH?i=159&cc=1452460 (Verebély Tiborné Bókay Nadine halotti anyakönyve, 1957)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/599828 (Verebély Tiborné Bókay Nadine gyászjelentése, 1957)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/599815 (Verebély László gyászjelentése, 1959)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/351972 (Bókay János gyászjelentése, 1961)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/496064 (Polner Ödön gyászjelentése, 1961)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPBZ-T81?i=255 (Bókay Árpád halotti anyakönyve, 1974)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/599817 (Verebély Lászlóné Bókay Judit gyászjelentése, 1980)

     

     

    https://www.eltereader.hu/media/2019/10/Kovacs_MTA-VH_HAT_WEB.pdf (Kovács I. Gábor–Takács Árpád: A Magyar Tudományos Akadémia tagjai a két világháború közötti tudáselitben)

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2022

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (25), agrokémikus (11), állatorvos (74), állattenyésztő (17), antropológus (13), atléta (20), bakteriológus (16), bányamérnök (39), belgyógyász (84), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (41), biológus (197), bíró (17), bőrgyógyász (18), botanikus (62), ciszterci szerzetes (17), csillagász (17), diplomata (41), edző (89), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (11), endokrinológus (10), énekes (14), entomológus (27), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (34), erdőmérnök (48), esztéta (34), etnográfus (79), evangélikus lelkész (13), farmakológus (21), feltaláló (31), festő (124), festőművész (121), filmrendező (16), filológus (59), filozófus (80), fizikus (116), fiziológus (15), fogorvos (21), földbirtokos (12), földmérő mérnök (20), folklorista (36), forgatókönyvíró (10), fül-orr-gégész (26), gazdasági mérnök (109), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (39), genetikus (13), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (166), grafikus (73), gyermekgyógyász (38), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (43), hadtörténész (15), helytörténész (15), hematológus (10), hidrológus (13), honvéd ezredes (11), honvéd tábornok (72), honvédtiszt (25), ifjúsági író (12), immunológus (13), informatikus (12), iparművész (20), író (1007), irodalomtörténész (285), jezsuita szerzetes (11), jogász (333), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (185), kertész (34), kertészmérnök (22), klasszika-filológus (43), kohómérnök (24), költő (189), könyvtáros (72), közgazdász (190), kritikus (61), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (37), levéltáros (91), matematikus (99), mérnök (718), meteorológus (14), mezőgazda (130), mezőgazdasági mérnök (108), mikológus (12), mikrobiológus (26), miniszterelnök (24), műfordító (228),


    © Névpont, 2024. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu