Bókay Árpád, 1896-tól bókai
orvos, belgyógyász, farmakológus
1861-ig Bock; 1896-ig Bókai
Született: 1856. augusztus 15. Pest
Meghalt: 1919. október 20. Budapest
Család
Sz: Bókai János (1822–1884) orvos, gyermekgyógyász. F: 1884-től Herrich Szidónia, Herrich Károly mérnök leánya. Négy gyermekük született: Bókay Zoltán, Bókay Árpád; ill. Bókay Nadine és Bókay Judit. Fia: Bókay Zoltán (1885–1955) gyermekgyógyász. Testvére: Bókay János (1858–1937) orvos, gyermekgyógyász.
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1879), a belgyógyászati fizikális vizsgamódszerek tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1882), az MTA tagja (l.: 1896. máj. 15.).
Életút
A bp.-i tudományegyetemen br. Korányi Frigyes gyakornoka (1878–1879), a Gyógyszertani és Általános Kórtani Tanszék (1879– 1881), a Belgyógyászati Klinika egy. tanársegéde (1881–1883) és magántanára (1882-től). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az általános kór- s gyógytan és gyógyszertan ny. r. (1883–1890), majd a bp.-i tudományegyetemen a gyógyszertan ny. r. tanára (1890–1919); közben a bp.-i tudományegyetemen az Orvostudományi Kar dékánja (1900–1902). Az Országos Hadigondozó Hivatal Révész utcai utókezelő intézetének igazgatója (1914–1918). A Közoktatásügyi Népbiztosság állásából felfüggesztette (1919. márc. 28.). Udvari tanácsos (1904-től).
A bp.-i Orient szabadkőműves páholy, majd a magyarországi szabadkőműves páholyok nagymestere (1915–1919).
A gyógyszertan, az élettan világhírű professzora. Elsősorban a gyomornedv-elválasztásra gyakorolt gyógyszertani hatásokkal, a gyógyszermérgezésekkel fogl. Alapvetőek toxikológiai és balneológiai kutatásai, vezető szerepet játszott Budapest modernkori fürdő-intézményrendszerének kialakításában. A darwinizmus egyik első magyarországi híve.
Emlékezet
Felesége révén Pestszentlőrincen telepedett le. A feleségével közösen birtokolt városrészt – Budapest XVIII. kerület (= Pestszentlőrinc) egyik városrészét – róla nevezték el Bókaytelepnek; nyaralójuk a mai Bókay-kert. Az itt töltött időről gyakran megemlékezett naplójában, amelyet Búza Péter rendezett sajtó alá (2003-ban). A Bókaytelepen már életében utcát neveztek el róla (a Bókay Árpád utca ma is megvan ugyanott). 1900. júl.-ban a lőrinci tekintélyes polgárok elhatározták, hogy iskolát építenek a község lakói számára. Bókay Árpád 1901-ben ajánlotta fel az iskola építéséhez szükséges telket, ezt követően pedig egy másikat templom építése céljából. Az 1908-tól önálló Pestszentlőrinc első iskolájában 1902. szept.-ben indulhatott meg a tanítás. Emlékét őrzi a bp.-i (pestszentlőrinci) Bókay Árpád Általános Iskola (1181 Wlassics Gyula utca 69.), ahol emléktábláját, ill. a Bókay-kertben emlékszobrát is leleplezték. Emlékét őrzi továbbá a Bókay Árpád Országos Biológiai Verseny is.
Elismertség
Az Országos Balneológiai Egyesület alelnöke, elnöke. A Budapesti Orvosegyesület elnöke (1905-től). Pestszentlőrinc– Pestszentimre díszpolgára (1996).
Szerkesztés
A Magyar Orvosi Archivum (1892-től) és az Ungarisches Archiv für Medizin alapító szerkesztője (1894–1911).
Főbb művei
F. m.: A köpetek kórjelzéstani szempontból. (Természettudományi Közlöny, 1880)
A központi idegrendszer befolyásáról a bőr kóros elváltozásaira. (Orvosi Hetilap, 1882)
Aliquor arsenici bromati – Clemens – hatása czukros húgyárnál. (Orvosi Hetilap, 1883)
Dolgozatok a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem gyógyszertani és általános kórtani intézetéből. (Bp., 1888)
Vénygyűjtemény a magyar gyógyszerkönyv; a legújabb gyógyszerekre s a gyermekgyakorlatra tekintettel. Összeáll. (Bp., 1888; 12. kiad. 1915)
Jubiláris dolgozatok az orvostan köréből. Szerk. (Bp., 1891)
Újabb gyógyszerek. Gyakorló orvosok és gyógyszerészek igényeire való tekintettel. (Bp., 1891; 2. kiad. 1895)
Gyakorlati méregtan. Orvosok, orvostanhallgatók számára. (Bp., 1892)
A belgyógyászat kézikönyve. Szerk. Kéthly Károllyal, Korányi Frigyessel. 1–6. köt. (Bp., 1894–1899)
A. Cloetta–W. Filehne gyógyszertani tankönyve. Ford. Vámossy Zoltán. Átnézte, a magyar gyógyszerkönyv alapján átdolgozta B. Á. (Bp., 1894)
Hazai és külföldi ásványvizek és fürdők összehasonlítása. (Bp., 1895)
Gyakorlatilag fontosabb mérgezések. (Bp., 1896)
Néhány nehézfém hatása a harántcsíkos izomzat szerkezetére. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1897. máj. 17.; megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1897)
A francia szabadkőművességről. (Bp., 1906)
Markusovszky-féle egyetemi jubiláris előadások Hat előadás az általános gyógyszertan köréből. (Bp., 1908)
A célszerű és olcsó táplálkozás. (Bp., 1908; új kiad. 1911)
Újabb nézőpontok a pharmakológiában. (Bp., 1911)
Ünnepi beszéde a Budapesti Orvosi Kaszinó Semmelweis- lakomáján. (Bp., 1912)
A gyógyítás tudományának vázlatos története. (Bp., 1912)
Nagymesteri megnyitóbeszéd. (Bp., 1915)
Takarékoskodjunk tápanyagainkkal! Hazafias tanácsok mindenki számára. (Bp., 1915)
Az út, az élet, az igazság. A magyarországi szabadkőművesek nagymesterének székfoglaló beszéde. (Bp., 1915).
Irodalom
Irod.: B. Á. és tanítványai munkái. 1893-1913. (Bp., 1913)
Vámossy Zoltán: B. Á. (Orvosi Hetilap, 1919.23.)
Sümegi József: B. Á. (Magyar Orvos, 1920)
Vámossy Zoltán: B. Á. (A Kis Akadémia… 1899-1941. Bp., 1941)
Réti Endre: Magyar darwinista orvosok. (Orvostörténeti Közlemények, 1964)
Soproni László: B. Á., a gyógyszertan kiváló művelője. (Egészségügyi Munka, 1989)
Szállási Árpád: B. Á. (Híres magyar orvosok. Bp., 2000)
Ez a Bókay úgy látszik, intelligens ember! Egy jeles orvos a régi Pestről. Szerk., sajtó alá rend. Búza Péter. (Bp., 2003).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
