Bókay Zoltán, 1896-tól bókai
orvos, gyermekgyógyász
1896-ig Bókai
Született: 1885. szeptember 9. Budapest
Meghalt: 1955. április 1. Budapest
Család
Nagyapja: Bókai János (1822–1884) orvos, gyermekgyógyász. Sz: Bókay Árpád (1856–1919) orvos, belgyógyász, farmakológus, Herrich Szidónia.
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1908); tanulmányait berlini és párizsi klinikákon egészítette ki (1913); a gyermekorvosi diagnosztika és szemiotika tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1916).
Életút
A bp.-i tudományegyetem II. sz. Kórbonctani Intézete gyakornoka (1907–1908), egy. tanársegéde (1908–1910), a Stefánia Gyermekkórház ún. proszektora (1909–1910). A bp.-i tudományegyetem Gyermekklinika gyakornoka (1910–1911), egy. tanársegéde (1911–1921); közben az I. vh.-ban 40 hónapos frontszolgálatot teljesített, mint ezredorvosfőnök, a délnémet hadsereg higiénikusa, majd egy mozgó tábori kórház parancsnoka (1914–1917), az Isonzó-hadsereg egyik maláriaállomásának vezetője (1917), végül a bp.-i honvéd helyőrségi kórház laboratóriumának orvosa (1917–1918). A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1916–1926), a gyermekgyógyászat c. ny. rk. tanára (1926–1930), a Stefánia Gyermekkórház osztályvezető főorvosa (1921–1930), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen, ill. a Debreceni Tudományegyetemen a gyermekgyógyászat ny. r. tanára és a Gyermekklinika igazgatója (1930–1947); közben az Általános Orvostudományi Kar dékánja (1939–1940). A bp.-i IX. kerületi rendelőintézet főorvosa (1951–1955).
Gyermekkori betegségek diagnosztikájával fogl. Elsősorban az agyhártyagyulladások megkülönböztető kórisméjével, a gyermekkori veleszületett szívbajok és a gyermekkori vesegyulladások nemzetközileg is ismert professzora.
Elismertség
A Magyar Gyermekorvos Társaság elnöke.
Főbb művei
F. m.: A gyermekorvoslás tankönyve. Bókay Jánossal, Flesch Árminnal. (Bp., 1912; 4. bőv. kiad. 1925)
A veleszületett szívbajok monographiája esetek kapcsán. (Bp., 1913)
A gyermekkori pyelocystitisek kezelése autovaccinával. (Bp., 1925)
Alkalimegoszlás csecsemők vérserumában. (Magyar Orvosi Archívum, 1927)
A csecsemőkori bronchopneumonia therapiájának mai állása. (Orvosképzés, 1929)
A gyermekkori tuberculosisról. (Orvosképzés, 1930)
Vesegyulladások cukortherapiájáról. Kostyál Lászlóval. – A gyermekkori pyelocystitisek pathológiája és therápiája. (Orvosképzés, 1933)
A vérzéses vesegyulladások gyógykezelése. (Orvosok és Gyógyszerészek Lapja, 1936)
Az extraanthaema szerepe a chorea minor gyógykezelésében. (Orvosképzés, 1936)
A gyermekkori vesegyulladások és azok kezelése. (Orvosképzés, 1937)
A varicella és herpes zoster összefüggéséről: erythema subitum. (Gyógyászat, 1938)
A csecsemőhalandóság elleni küzdelem Magyarországon. (Debreceni Szemle, 1939)
A kifáradás szerepe a táplálkozási zavarok létrejöttében. (Debrecen, 1940)
Gyermekklinikai előadások. B. Z. előadásai alapján összeáll. Szűcs Sándor. (Debrecen, 1943)
A kisgyermekek mesterséges táplálása a mai viszonyok között, tekintettel a tehéntejhiányra. (Egészség, 1943)
A gyermekkori tetanus therapiája. (Bp., 1943).
Irodalom
Irod.: Fazekas Árpád: B. Z. (Orvosi Hetilap, 1975).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
