Bolla Márton
történész, piarista szerzetes, tartományfőnök, római katolikus pap
Született: 1751. április 14. Sümeg, Zala vármegye
Meghalt: 1831. november 7. Pest
Életút
Iskolái elvégzése után belépett a piarista szerzetesrendbe (1769-től), a piarista rend kecskeméti és nagykanizsai (1776 előtt), kolozsvári gimnáziumának tanára (1777–1784). A kolozsvári líceum tanára (1784–1796), a piarista rend kolozsvári házfőnöke (1797–1799). A rend váci gimnáziumának igazgatója (1800–1802), a rend kőszegi (1802–1803) és váci házfőnöke, egyúttal Vácott ismét gimnáziumigazgató (1803–1806). A magyarországi piarista rendtartomány rendfőnöktanácsosa (1806–1809), rendfőnök- helyettese (1809–1812), tartományfőnöke (1812–1831).
Középkori és újkori egyetemes történettel, ill. Erdély művelődéstörténetével, az erdélyi románok történetével fogl. Egyetemes történeti tankönyve (Primae lineae historiae, 1798–1799) úttörő jelentőségű – mind a hazai történettudományban, mind a magyar tankönyvtörténetben. ő írta az első – magyar szerzőtől származó – világtörténeti összefoglaló tankönyvet, amelyben a történeti események leírásán túl a kiváltó okokat is igyekezett bemutatni. Kötetei azt a korszerű felfogást tükrözik, hogy az emberiség történetének folyamatát nem csupán a politikai események – hadjáratok, uralkodók és hadvezérek – története alkotja, hanem a művelődés különféle területeinek alakulása is. Az erdélyi románok Supplex Libellus Valachorum c., az uralkodónak benyújtott folyamodványáról készített szakvéleményében (Dissertatio de Valachis, 1791) határozottan állást foglalt a románok rómaiaktól való származása ellen, azokat a bolgár-szlávokkal rokonította; s egyúttal magyarázatát adta annak is, hogy a románok miért nem alkotnak „nemzetet”. Történeti művein kívül még több latin és néhány magyar nyelvű (dicsőítő) költeményt és ódát, ill. egy iskoladrámát is szerzett. Rendfőnöksége idején kezdődött meg a magyarországi piarista iskolák reformkori felvirágzása.
Emlékezet
Háromkötetes fő művét – a 19. sz.-ban hat kiadást is megélt – I. Ferenc király nagy aranyéremmel jutalmazta (1800-ban), magyarul először Kecskeméthy Csapó Dániel fordította le (1845–1846-ban). Dissertatio de Valachis c. kéziratos munkáját Csaplár Benedek mutatta be a Történeti Társulat gyűlésén (1878-ban; kiadta Erdélyi Károly 1906–1907-ben.). A Dissertatio de Valachist románok eredetével kapcsolatos egyéb írásaival Zajti Ferenc fordította le és adta ki (1931-ben). Néhány levelét a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára (= OSZK) őrizte.
Főbb művei
F. m.: Poesis Claudiopolitana Georgio Banffi de Losoncz. (Claudiopoli, 1777)
Ode, qua augustis imperatricis Mariae Theresiae materna in scholasticam juventutem benignitas celebratur. (Claudiopoli, 1777)
Carmen Georgio Banffi de Losoncz. (Claudiopoli, 1778)
Ode, quam in laudes augustis imperatricis Mariae Theresiae cecinit. (Claudiopoli, 1780)
Ode quam comiti Georgio Banffi obtuit. (Claudiopoli, 1787)
Éneki szerzemény gróf losonczi Bánffi György tiszteletére. (Kolosvár, 1791)
Éneki szerzemény az erdélyi országgyűlési karok és rendek tiszteletére. (Kolosvár, 1791; 2. kiad. 1792)
Primae lineae historiae universalis in usum studiosae juventutis Claudipolitanae. I–III. tom. (Claudiopoli, 1798–1799; 2. kiad. Pest, 1820; 3. kiad. 1825; 5. kiad. 1836; 6. kiad. 1843)
Allocutio ad principem Austriae incl. regni Hung. palatinum. (Pestini, 1808)
Dissertatio de solidate beatae Mariae Virginis. (Pestini, 1827)
B. M. ájtatos rendű tag általános világtörténete’ főbb vonalai. Magyarítá Kecskeméthy Csapó Dániel. (Pest, 1845–1846)
B. M. egyetemes világtörténetének főbb vonalai. I–III. köt. Ford. Schröck Ferenc. (Pest, 1847–1848; 2. kiad. 1849)
Dissertatio de Valachis. 1791. Kiadta Erdélyi Károly. (Kolozsvári r. k. főgimnázium értesítője, 1906–1907)
Dissertatio de Valachis. Az oláhok eredetük szerint hun-bolgárok. Latin nyelven és első ízben magyar fordításban. A bevezető tanulmányt Zajti Ferenc írta. (Aveszta Könyvtár. 17. Bp., 1931; hasonmás kiad. 2006).
Irodalom
Irod.: Kéri János: Halotti Beszéd, mellyet Fő Tisztelendő B. M. Urnak… Gyászünnepe alkalmával… Sz. András hava 17-dikén 1831. érette a Mindenhatónak Bemutattattak. (Pest, 1831)
Hunfalvy Pál: B. M. és Éder Károly meg az erdélyi oláh incolatus Erdélyben. 1–4. (Századok, 1879)
Erdélyi Károly: B. M., mint kolozsvári tanár és házfőnök. (Közművelődés [Gyulafehérvár], 1900)
Erdélyi Károly: B. M., mint kolozsvári tanár és igazgató. (Kolozsvári r. k. főgimnázium értesítője, 1901)
Vékony István: B. M., mint történetíró. (Művelődéstörténeti Értekezések. 30. Bp., 1908)
Papp László: B. M. (Magyar piaristák a XIX. és a XX. században. Életrajzi vázlatok. Szerk. Balanyi György. Bp., 1942).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
