Bollók János
klasszika-filológus
Született: 1944. június 17. Mezőkövesd, Borsod vármegye
Meghalt: 2001. október 5. Budapest
Család
Sz: Bollók János, a Lenin Kohászati Művek munkása, Bodnár Katalin. Testvére Bollók László (1950–) jogász. Családja 1947-ben Miskolcra költözött. F: Várhelyi Katalin muzeológus.
Iskola
Miskolcon éretts. (1962), az ELTE BTK-n – az Eötvös Collegium tagjaként – magyar–latin–görög szakos tanári okl. szerzett (1967), görög filológiából doktorált (1972), a nyelvészeti tudomány doktora (a kandidátusi fokozat megemelésével, 1996).
Életút
A Fóti Gyermekvárosban az általános iskola és a szakközépiskola tanára (1967–1969), a MOKÉP propagandaosztályának sajtóelőadója (1969–1970). Az ELTE BTK Latin Tanszék ösztöndíjasa (1971–1972), tanársegéde (1972–1975), egy. adjunktusa (1975–1994), egy. docense (1994–1999), egy. tanára (1999. júl. 1.–2001), egyúttal az Eötvös Collegiumban a latin szak szakvezető tanára is. Görögországban járt hosszabb tanulmányúton (1987–1988).
Ókori vallás- és irodalomtörténettel, ill. középkori latin nyelvű magyar irodalommal, elsősorban Janus Pannonius munkásságával, valamint az antik asztrológia továbbélésével fogl. Elsőként vizsgálta Janus Pannonius életművét a korabeli reneszánsz asztrológiakutatás fényében, filológiai pontossággal mutatta ki az ókori kometológiai irodalomból nyerhető ismereteket. A középkori latin nyelvű magyar források vizsgálata során jelentős eredményeket ért el az első magyar Árpád-házi uralkodók művelődéstörténeti szerepének vizsgálatában. Újrafordította Szent István király Intelmeit és Kézai Simon krónikáját A magyarok cselekedeteit.
Emlékezet
Emlékére az ELTE Eötvös Collegiuma emlékkonferenciát rendezett (a Collegium Nagyklubjában, 2003. nov. 6–9.; a kötet előadásait emlékkönyvben is megjelentették, 2004-ben). Nevét vette fel az ELTE Eötvös Collegium Bollók János Klasszika-filológiai és Orientalisztikai Műhelye (2007-től).
Elismertség
Az MTA Klasszika-filológiai Bizottság titkára (1980–1985).
Elismerés
Marót Károly-díj (1980), Eötvös Collegiumért Emlékérem (1982), Lénárd Sándor-díj (1995).
Főbb művei
F. m.: Lukianos és Egyiptom. Egy. doktori értek. (Bp., 1972)
Opuscula classica mediae – valique in honorem J. Horváth. Szerk. (Bp., 1978)
A Thonuzoba-legenda történelmi hitele. (Századok, 1979)
Vergil and Cicero. The Interpretation of Georgics. (Acta Antiqua, 1982–1984)
Képes Krónika. – Lajos király viselt dolgai. (A magyar középkor irodalma. Szerk. V. Kovács Sándor. Bp., 1984)
Ovidius: Római naptár. – Fasti. Sajtó alá rend., az utószót írta. (Prométheusz Könyvek. 12. Bp., 1986)
Szent Imre alakja a középkori krónikákban. (Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Fügedi Erik. Bp., 1986)
Vergilius: Aeneis. I–VI. Egy. segédkönyv. Sajtó alá rend, szerk. Adamik Tamással, B. Révész Máriával. (Auctores Latini XXI. Bp., 1988; 2. jav. kiad. 2001)
Iustinus, M., I.: Világkrónika a kezdetektől Augustusig. Sajtó alá rend., a szöveget gondozta, a kísérő tanulmányt írta. (Bp., 1992)
Asztrális misztika és asztrológia Janus Pannonius költészetében. Kand. és doktori értek. is. (Bp., 1992; részben: Irodalomtörténeti Közlemények, 1994)
Horatius és az asztrológia. (Antik Tanulmányok, 1994)
Ladislaus. Egy középkori etimológia és tanulságai. (Scripta manent. Gerics József-emlékkönyv. Szerk. Draskóczy István. Bp., 1994)
Irodalom a középiskolák 1. osztálya számára. (Bp., 1996; 2. kiad. 1998)
Kísérlet Christianus Schesaeus Historia Annae Kendi című elégiája szövegének rekonstrukciójára. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2001)
Carmen saeculare és a ludi saeculares. (Antik Tanulmányok, 2001)
Asztrális misztika és asztrológia Janus Pannonius költészetében. Sajtó alá rend. Déri Balázs. (2. átd. kiad. Bp., 2003)
ford.: Lukianosz összes művei. Ford. Többekkel. (Bp., 1974)
Firmicus Maternus: Asztrológia. A pogány vallások tévelygéséről. Vál., ford., jegyz. (Prométheusz Könyvek. 1. Bp., 1984)
Comenius: Pampaedia. (Bibliotheca Comeniana. 4. Sárospatak, 1992)
Alexandriai Philón: Mózes élete. Előszó, ford., jegyz. (Bp., 1994)
Seneca: Az élet rövidségéről. – A lélek nyugalmáról. Ford., jegyz. (Seneca Könyvek. Bp., 1994; 2. kiad. 1997; a két mű külön-külön is megjelent)
Betts, Gavin: Latin nyelvkönyv. Ford., átd., valamint a Magyarországi latin kultúra c. fejezetet írta. (Bp., 1996; 2. kiad. 2000; 3. kiad. 2004)
Anonymus: Gesta Hungarorum. – Kézai Simon: A magyarok cselekedetei. Ford. Veszprémy Lászlóval. Az utószót Veszprémy László írta. (Millenniumi magyar történelem. Források. Bp., 1999; 2. kiad. 2001; 3. kiad. 2004)
Szent István király intelmei és törvényei. Ford. Kristó Gyulával. Az előszót Zlinszky János írta. (Szent István Könyvek. Bp., 2000; 2. kiad. 2001; 3. kiad. 2002; 4. kiad. 2003; 5. kiad. 2010; olaszul: Roma, 2001)
Seneca prózai művei. 1–2. Ford., a kísérő tanulmányt írta, sajtó alá rend. Takács Lászlóval. (Bp., 2002–2004)
Képes Krónika. Ford. Szerk., a jegyzeteket készítette Szovák Kornél, Veszprémy László. Az utószót Szovák Kornél írta. (Millenniumi magyar történelem. Források. Bp., 2004).
Irodalom
Irod.: Borzsák István: B. J. – Horváth László: B. J. – Mayer Gyula: B. J. irodalmi munkássága. (Antik Tanulmányok, 2002)
Genezia. Tanulmányok B. J. emlékére. Az ELTE Eötvös Collegiumában, Bollók János professzor tiszteletére rendezett emlékkonferencia előadásai. Szerk. Horváth László, Laczkó Krisztina, Mayer Gyula, Takács László. (Bp., 2004).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
