Vágó Eszter, B.
régész
Bóna Istvánné
Született: 1928. február 28. Debrecen, Hajdú vármegye
Meghalt: 1970. június 18. Dunaújváros, Fejér megye
Temetés: 1970. június 26. Budapest
Temetési hely: Óbudai Temető
Család
Régi törzsökös (eredetileg tordai és literáti előnevű) jászsági nemesi családból származott, a családi hagyományok szerint a család a nemességét még Bocskai Istvántól szerezte 1606-ban. A leszármazottak nemességüket 1846-ban Zemplén vármegye bizonyítványa alapján igazolták. Vágó Ignác keresztelésekor a szülők származási helyéül Erdőkövesd lett bejegyezve.
Dédszülei, apai: Vágó Ignác (1784. júl. 23. Jászalsószentgyörgy, Jászkun kerület–1855. nov. 30. Jászapáti, Jászkun kerület) az utolsó jászkapitány, Antal Terézia (1822. szept. 1. Jászapáti–1896. febr. 27. Jászapáti); Eggert József (Eggert, Joseph 1822. febr. 18. Zsombolya, Torontál vm.), Duchon Mária (1822. aug. 12. Tokaj, Zemplén vm.). Vágó Ignác első felesége: Kiss Terézia (†1839. jan. 9. Jászapáti). Vágó Ignác apja: [nobilis] Vágó Pál (†1838. dec. 20. Erdőkövesd, Heves vm.) alsószentgyörgyi nótárius, majd jászkerületi esküdt; Antal Terézia apja: Antal József községi főjegyző.
Dédszülei, anyai: Achim András (1845. dec. 20. Békéscsaba, Békés vm.–1896. jan. 5. Békéscsaba) földműves, majd parasztgazda, Prisztavok Ilona (†1871. márc. 20. Békéscsaba); Rajtár András, Bagyinka Ilona.
Nagyszülei: literáti Vágó Pál (= Vágó Péter Pál, 1853. jún. 6. Jászapáti, Jászkun kerület–1928. okt. 15. Bp. Temetés: 1928. okt. 19. Jászapáti) festőművész, Eggert/Egert Ilona (1864. okt. 13. Tokaj); Achim L. András (= Achim L[iker] András, 1871. márc. 15. Békéscsaba–1911. máj. 15. Békéscsaba. Temetés: 1911. máj. 17. Békéscsaba) politikus, Rajtár Ilona (1875. nov. 30. Békéscsaba–1931. ápr. 8. Békéscsaba).
Vágó Pál testvérei: literáti Vágó Gellért (1842. szept. 30. Jászapáti–1900. máj. 4. Lajosmizse. Temetés: 1900. máj. 6. Lajosmizse, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) földbirtokos, törvényszéki jegyző, ill. Vágó Eszter Judit (1844. jún. 26. Jászapáti–1915. okt. 10. Jászapáti, Jász-Nagykun-Szolnok vm.), Goór György (1826. ápr. 24. Hol?–1909. dec. 19. Jászapáti. Temetés: 1909. dec. 21. Jászapáti) miniszteri osztálytanácsos felesége, Lévay Istvánné Vágó Aranka (1848. jan. 2. Jászapáti–1922. márc. 24. Jászapáti. Temetés: 1922. márc. 6.), Dvihally Emilné Vágó Katalin (1849. jan. 1. Jászapáti–1920. szept. 12. Pesterzsébet, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) és Kertész Ferencné Vágó Apollónia (1855. ápr. 5. Jászapáti–1887. márc. 30. Szeged).
Vágó Aranka férje: Lévay István (1843. Léva, Bars vm.–1912. febr. 5. Eperjes, Sáros vm. Temetés: 1912. febr. 8. Jászapáti) az eperjesi r. k. főgimnázium r. tanára, a besztercebányai r. k. főgimnázium igazgatója. Vágó Katalin férje: klenowi Dvihally Emil (1847. dec. 20. Kőrösmező, Máramaros vm.–1886. júl. 24. Besztercebánya, Zólyom vm.) a trsztenai algimnázium, majd a besztercebányai r. k. főgimnázium r. tanára, a Felvidéki Híradó szerkesztője.
Gyermeke, fia: [ifj.] Dvihally Emil (1872. Trsztena, Árva vm.–1940. ápr. 29. Bp.) szobrászművész, MÁV-intéző.
[id.] Dvihally Emil testvére: Dvihally József (1850. Hol?–1917. jún. 26. Érsekújvár. Temetés: 1917. jún. 28. Érsekújvár) festőművész, rajzpedagógus, művészeti író. Fia: Dvihally Géza (1878. jan. 31. Érsekújvár–1945. febr. 22. Bp.) politikus, újságíró, a Magyarországi Keresztényszocialista Párt főtitkára (1919–1944).
Vágó Apollónia férje: Kertész Ferenc (= 1861-ig Baumgartner Ferenc Gergely, 1849. márc. 12. Szeged, Csongrád vm.–1916. dec. 19. Szeged. Temetés: 1916. dec. 22. Szeged) Szeged város vámfelügyelője.
Szülei: Vágó Gyula (1893. febr. 27. Siófok, Veszprém vm.) mérnök, Achim Ilona (1895. nov. 20. Békéscsaba–1965. jún. 29. Bp. Temetés: 1965. júl. 5. Óbuda).
Testvére: Vágó Mária Magdolna (†2005. jan. 11. Sydney, Ausztrália).
Férje: Bóna István (1930. febr. 10. Heves, Heves vm.–2001. jún. 4. Dunaújváros. Temetés: 2001. jún. 19. Farkasrét) régész, egyetemi tanár, az MTA tagja (l.: 1990; r.: 1998).
Gyermeke, fia: Bóna István, ifj. (1954. ápr. 24. Bp.) restaurátor, festőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszéke vezetője, Munkácsy Mihály-díj (2003), DLA (2008), egy. docens (2014).
Iskola
A debreceni Svetits Leánynevelő Intézet Tanítóképzőjében éretts. (1946) és tanítói képesítést szerzett (1947), a debreceni tudományegyetemen ókori történetet és művészettörténet, latin és olasz nyelvet, valamint régészeti speciális kollégiumot hallgatott (1947–1949), a felsőfokú oktatás átszervezése (megszűnt a debreceni olaszoktatás és régészképzés) után tanulmányait a budapesti ELTE-n folytatta (1949–1952), a BTK-n muzeológia–régészet szakon végzett (1952).
Életút
A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) intercisai leletmentésének gyakornoka, segédmuzeológusa (1952–1953), a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja által létrehozott Sztálinvárosi Állami Múzeum vezető régésze (1954–1955), a Sztálinvárosi (1957-től Dunaújvárosi) Múzeum igazgatója (az egyik első magyarországi női múzeumigazgató, 1955–1967), vezető régésze és az ásatási csoport vezetője (1967–1970).
Már pályakezdő régészként bekapcsolódott a Magyar Nemzeti Múzeum intercisai (= a mai Dunaújváros területén lévő település és római katonai tábor) ásatási anyagát közzétevő monográfia-sorozatba. Dunaújvárosban a szocialista várossá fejlesztéssel hatalmas ütemű építkezések kezdődtek, s ezek során elkezdődtek a 20. század egyik legjelentősebb magyarországi régészeti feltárásai is. A Fejér megyei városban a szocialista ipari fejlesztés óriási („ipari mennyiségű”) őskori, római kori, népvándorláskori és középkori leleteket eredményezett. A feltárásokat a Bóna házaspár irányította. Vágó Eszter első nagyobb leletmentő ásatása a világhírű bronzkori lelőhelyen, Koziderpadláson volt, ezt követte a nagyvenyimi kelta és korai római császárkori temető feltárása (kiemelkedő tárgya a kelta hitvilág szimbólumaival, a küllős napkerékkel, fenyőgallyakkal és futó-ugró állatokkal díszített, festett urna).
Miután bizonyossá vált, hogy Dunaújváros az Öreghegy, azaz az ókori Intercisa felé terjeszkedik tovább, Vágó Eszter életét 1962-től az Intercisa polgári településén és temetőiben szinte szünet nélküli leletmentések töltötték ki. A római kori Duna menti táborok emlékanyaga általában nem gazdag. Az intercisai táborban azonban szír segélycsapat is állomásozott. Ezek a szírek igényes, művelt és gazdag emberek voltak, s a császárhoz fűződő személyes kapcsolataik miatt jelentős adományokban, ajándékokban részesültek, így olyan értékeket halmoztak fel, amelyek az intercisai területet a leggazdagabb emlékanyag hordozójává tették. Az igen nagy számban előkerülő leletek (intercisai szír katonák, kereskedők és családjaik tárgyai: üvegek, kerámiák, arany, ezüst és bronz ékszerek, faragott domborműves kőemlékek, sírok stb.) közzétételével és bemutatásával a dunaújvárosi múzeum néhány év alatt Közép-Európa egyik leggazdagabb gyűjeményévé vált.
Vágó Eszter évente 150–160 napot töltött az ásatások helyszínén, összesen 1527 római kori sírt tárt fel, az 1528. sír feltárása közben agyvérzés érte, mire a mentők a helyszínre érkeztek már halott volt…
Emlékezet
B. Vágó Eszter az óbudai temetőben nyugszik, hagyatékban lévő munkáit – részben szerzőtársként – Bóna István rendezte sajtó alá. Emlékére a Dunaújvárosi Múzeum Vágó Eszter Múzeumi és Műemlékvédelmi Alapítványt hozott létre (1993-ban). Róla nevezték el a dunaújvárosi Vágó Eszter utcát.
Elismerés
Pro Cultura Intercisae Díj (elsőként, posztumusz, 1997).
Főbb művei
F. m.: Jelentés a Dunapentelei Állami Múzeum 1955. évi tevékenységéről. (Az István Király Múzeum Közleményei, 1956)
Rettungsgrabungen in Dunapentele. – Ergänzung zum Katalog der Steindenkmäler in Intercisa I. (Archaeologica Hungarica 36. Intercisa II. Dunapentele – Geschichte der Stadt in der Römerzeit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1957)
Sztálinváros őstörténete. B. Sergő Erzsébettel. (Kohászati Lapok, 1957. 8-9.)
Ásatások, leletmentések. – Új szerzemények. Régészeti gyűjtemény. (Az István Király Múzeum Közleményei, 1957 és 1959)
Új mérföldkövek az Intercisa és Mursa közötti útvonalon. (Archaeologiai Értesítő, 1959. 1.)
Kelten- und Eraviskengräber von Nagyvenyim und Sárkeszi. (Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve, 1960–1961)
Későrómai sírok Intercisában és Bölcskén. (Archaeologiai Értesítő, 1961. 2.)
Dunaújváros története az őskortól a középkorig. (Üzenet. Szerk. Nagy Jenő. A Dunaújvárosi Tanács VB Művelődési Osztálya kiadványa. Dunaújváros, 1963)
A Dunaújvárosi Múzeum jelentése az 1960–1962. évekről. (Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve, 1963–1964)
Intercisa Kiállítás, 1965. Kat. A kiállítást rend. B. Vágó Eszter, a katalógust szerk. K. Kovalovszky Márta. (Az István Király Múzeum Közleményei. D sorozat 38. Székesfehérvár, 1965)
Képek Dunaújváros múltjából. A legrégibb időktől a törökkor végéig. Bóna Istvánnal. 7 táblával. (Az István Király Múzeum Közleményei. B sorozat 27. Székesfehérvár–Dunaújváros, 1966)
Előzetes jelentés az 1967–1968. évi intercisai ásatásokról. (Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve, 1969–1970)
Ausgrabungen in Intercisa. – Neue Inschriften aus Intercisa und Umgebung. (Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve, 1970–1971)
Der spätrömische Südostfriedhof. Vágó Eszterrel. 25 táblával és 3 térképmelléklettel. (Die Gräberfelder von Intercisa 1. Bp., Akadémiai Kiadó, 1976)
Der oberitalisch-padanische Auflagen-Sigillata in Transdanubien. (Acta Archaeologica, 1977. 1-2.).
Irodalom
Irod.: családi és egyéb források: Besztercebányán elhunyt Dvihally Emil, a besztercebányai r. k. főgimnázium r. tanára. (Fővárosi Lapok, 1886. júl. 27.–Budapesti Hírlap, 1886. júl. 28. és Az Országos Középiskolai Tanáregyesület Közlönye, 1886–1887. 2. [1886. okt. 1.])
32 éves korában Szegeden elhunyt Kertész Ferencné Vágó Apollónia. (Nemzet [napilap], 1887. márc. 31.)
Elhunyt literáti Vágó Gellért földbirtokos. (Budapesti Hírlap, 1900. máj. 7.)
A parasztvezér halála. (Budapesti Hírlap, 1911. máj. 16.)
Achim Andrást agyonlőtték. Békéscsaba forrong. (Délmagyarország, 1911. máj. 16.)
Achim halála. (Friss Újság, 1911. máj. 16.)
A csabai tragédia. [Az Achim-gyilkosságról.] (Magyarország [napilap], 1911. máj. 16.)
Eperjesen elhunyt Lévay István, a besztercebányai r. k. főgimnázium ny. tanára. (Budapesti Hírlap, 1912. febr. 6.)
Elhunyt Kertész Ferrenc városi vámfelügyelő. (Délmagyarország, 1916. dec. 21.)
Vágó Pál meghalt. (Budapesti Hírlap–Délmagyarország–Pesti Napló, 1928. okt. 16.)
Vágó Pál. [Nekrológ.] (Napkelet, 1928. 21.)
K. Dvihálly Emil [!]. (Magyar vasúti és közlekedési sematizmus. Szerk. Teszéri György, Sági Ernő Miklós, Halász Jenő. Bp., 1938)
T. I.: Másfél évezredes szír bazilikát tártak fel Dunaújváros mellett. [Bóna István és B. Vágó Eszter ásatásairól.] (Népszabadság, 1962. szept. 22.)
B. Vágó Eszter. (Dunaújvárosi Hírlap, 1970. jún. 19.)
Meghalt B. Vágó Eszter régész. (Magyar Hírlap–Népszava, 1970. jún. 21.)
B. Vágó Eszter régész halála. (Népszabadság, 1970. jún. 21.)
Ruffy Péter: A magyar régészet hőse. Az 1528-ik római sír. [B. Vágó Eszterről.] (Magyar Nemzet, 1970. jún. 28.)
Kádár Zoltán: Bóna Istvánné Vágó Eszter. (Archaeologiai Értesítő, 1971. 1.)
Kaposvári Gyula: Nevezetes épületeink. Vágó Pál szülőháza Jászapátiban. (Szoolnok megyei Néplap, 1989. dec. 12.)
V. M.: Amikor ünnepelnek a jászok. „Szót kér” Vágó Pál. (Új Néplap, 1995. júl. 26.)
Tál Gizella: A jászok büszkeségének csillaga. Vágó Pál emlékezete. (Jászkun Krónika, 1998. okt. 3.)
Szathmáry István: Egykor még jász kapitány is élt a nemesi lakban az ódon falak között. A Honfoglalás festőjének háza. (Új Néplap, 2018. okt. 9.)
Magyar múzeumi arcképcsarnok. Szerk. Bodó Sándor és Viga Gyula. (Bp., 2002).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8GY-1MG?lang=hu (Vágó Gellért keresztelési anyakönyve, 1842)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NS2-VTRY?lang=hu ([id.] Achim András születési anyakönyve, 1845)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8GB-LMT?lang=hu (Vágó Aranka keresztelési anyakönyve, 1848)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X2W6-LLL?lang=hu (Baumgartner [Kertész] Ferenc születési anyakönyve, 1849)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8GB-5LZ?lang=hu (Vágó Katalin születési anyakönyve, 1849)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XXQF-N13?lang=hu (Vágó Péter Pál keresztelési anyakönyve, 1853)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XXQX-FG9?lang=hu (Vágó Apollónia keresztelési anyakönyve, 1855)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XC5Z-66K?lang=hu (Egert Ilona születési anyakönyve, 1864)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NSK-P1MV?lang=hu (Achim L. András születési anyakönyve, 1871 [valójában márc. 15-éről 16-ára virradóra született, az anyakönyv szerint 16-a])
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSRX-Q9XS-G?lang=hu (Achim Andrásné Prisztavok Ilona halotti anyakönyve, 1871)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NSV-P9WS?lang=hu (Rajtár Ilona születési anyakönyve, 1875)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSPC-Y95P-F?lang=hu (Vágó Apollónia és Kertész Ferenc házassági anyakönyve, 1881)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XX7D-SV2?lang=hu (Vágó Gyula születési anyakönyve, 1893)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JB3-6C64?lang=hu (Achim Ilona születési anyakönyve, 1895)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JYB-VYZ2?lang=hu ([id.] Achim András halotti anyakönyve, 1896)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3Z-71GC?lang=hu (Vágó Ignácné Antal Terézia halotti anyakönyve, 1896)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/564126 (literáti Vágó Gellért gyászjelentése, 1900)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPD1-S4P?lang=hu&i=526&cc=1452460 (literáti Vágó Gellért halotti anyakönyve, 1900)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/273298 (Goór György gyászjelentése, 1909)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302221 (Achim L. András gyászjelentése, 1911)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/148538 (Lévay István gyászjelentése, 1912)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3Z-R5PV?lang=hu (Goór Györgyné Vágó Eszter Judit halotti anyakönyve, 1915)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1P-PH9S?lang=hu (Kertész Ferenc halotti anyakönyve, 1916)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/148557 (Lévay Istvánné Vágó Aranka gyászjelentése, 1922)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3Z-57WK?lang=hu (Lévay Istvánné Vágó Aranka halotti anyakönyve, 1922)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NK9-82F7?lang=hu (Vágó Gyula és Achim Ilona házassági anyakönyve, 1927)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/564234 és https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/564233 (literáti Vágó Pál gyászjelentése, 1928)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JBM-DQ5S?lang=hu (Achim L. Andrásné Rajtár Ilona halotti anyakönyve, 1931)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1L-W8ZW?lang=hu ([ifj.] Dvihally Emil halotti anyakönyve, 1940)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:WQ5H-J4N2?lang=hu (Vágó Gyuláné Achim Ilona halotti anyakönyve, 1965)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/564137 (Vágó Gyuláné Achim L. Ilona gyászjelentése, 1965)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JBQ-FSVF?lang=hu (Bóna Istvánné Vágó Eszter halotti anyakönyve, 1970)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/352965 (Bóna Istvánné Vágó Eszter gyászjelentése, 1970)
https://zounuk.hu/de/wiki/vago-kuria-jaszapati (Vágó-kúria, Jászapáti, Szolnok megyei helyismereti wiki, 2012)
https://www.jaszalsoszentgyorgy.com/nemhivatalos/readarticle.php?article_id=54 (Jászalsószentgyörgy, védett sírkert, Vágó Ignác halotti anyakönyve, 2024)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM86052
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2025