Borbély Andor, tordai
térképész
Született: 1896. január 10. Kaposvár
Meghalt: 1972. május 12. Budapest
Család
Unitárius nemesi családból származott. Sz: Borbély Albert állampénztári főtanácsos, Kulcsár Gizella.
Iskola
Nagyenyeden éretts. (1914), az I. vh.-ban, mint a 21. honvéd gyalogezred tartalékos hadnagya vett részt (1914–1918), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen földrajz szakos tanári (1918), a Szegedre menekült kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1922).
Életút
Leszerelése után a kolozsvári unitárius kollégium gyakorló tanára és internátusi felügyelője (1918–1920?). Áttelepült Budapestre: a Népies Irodalmi Társaság titkára, ill. a Társaság megbízásából a Szegeden felállított Székely Egyetemi Hallgatók Internátusának vezetője, egyúttal a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Földrajzi Intézetének tanársegéde (1920?–1930). A Collegium Hungaricum tagjaként Bécsben térképészettörténeti kutatásokkal fogl. (1930–1934). Hazatérése után a kecskeméti állami reáliskola helyettes tanára (1934–1936), az újpesti, a jászberényi, majd a bp.-i Kölcsey Ferenc Gimnázium rendes tanára (1936–1945). A II. vh. után az MTA Földrajzi Könyv- és Térképtára (1945–1951), ill. az átszervezés után az MTA Földrajztudományi Kutató Csoportjának tud. munkatársa (1951–1958).
A Bécsi Magyar Akadémikusok Egyesülete ügyvezető elnöke (1930–1934).
Tudományos pályafutásának kezdetén geológiával fogl., később érdeklődése a térképészet, ill. a térképtörténet felé fordult. Ausztriai tanulmányútja során számos, addig ismeretlen magyarországi, erdélyi vagy magyar vonatkozású térképet, magyar vonatkozású város- és várrajzot talált és tett közzé. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi katonai térképek történetének vizsgálata terén. Különösen értékes Reguly Antal uráli vonatkozású térképeivel kapcsolatos tudománytörténeti írásai, a térképek keletkezéstörténetét kiderítő dolgozatai.
Szerkesztés
Az Erdélyi Hírek szerkesztője és az Erdélyi Tudósító belső munkatársa. Írásai, kartográfiai munkái elsősorban a Városkultúrában (1932), a Térképészeti Közlönyben (1932–1937), a Hadtörténeti Közleményekben (1932–1940), a Debreceni Szemlében (1933), a Földrajzi Közleményekben (1933, 1955), a Magyar Postában (1933), a Természettudományi Közlönyben (1934) és a Vasi Szemlében jelentek meg (1934–1938).
Főbb művei
F. m.: Pálháza környékének rhyolitos kőzetei. Egy. doktori értek. is. (Szeged, 1922)
Magyarország első katonai felvétele II. József korában. Nagy Júliával. (Collegium Hungaricum füzetei. 12. Bp., 1932)
Adatok Tokaj vára helytörténetéhez. (Debreceni Szemle, 1933)
Adatok a magyar várak és városok ábrázolásához a XVI–XVII. században. (Hadtörténeti Közlemények, 1933)
Kőszeg és környéke katonai térképeinken. (Vasi Szemle, 1934)
Kéziratos ábrázolások Buda visszafoglalásáról. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1936)
Hazánk ismeretlen térképei a XVI. századból. (Térképészeti Közlöny, 1936)
Régi térképek a helyismeret szolgálatában. (Jászberény, 1937)
Régi térképeink adatai Szombathely helytörténetéhez. (Vasi Szemle, 1938)
Erdélyi városok képeskönyve 1736-ból. (Erdélyi tudományos füzetek. Kolozsvár, 1943)
Reguly Antal térképének szerepe az Észak-Urál megismerésében. (Földrajzi Közlemények, 1955)
Fényes Elek térképei. (Földrajzi Értesítő, 1958).
Irodalom
Irod.: Marosi Sándor: B. A. emlékezete. – Bendefy László: B. A. (Földrajzi Közlemények, 1972).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
