Bornemisza Félix, vitéz
haditengerész, folyamőr tiszt
1924-ig Schmolt
Született: 1895. november 22. Pozsony
Meghalt: 1969. április 23. Budapest
Család
Sz: Bornemisza Károly, Kolényi Etel.
Iskola
A fiumei cs. és kir. Haditengerészeti Akadémián elvégzése után tengerészzászlóssá avatták (1915).
Életút
Fregatthadnagyként behajózott a Zara torpedóhajóra (1915), átkerült a cs. és kir. haditengerészeti légierőhöz, Kumborban szolgált, számos harci bevetésben vett részt (az I. vh.-ban, 1915–1918), majd a tengerész-repülő hadtest-parancsnokságnál beosztott tiszt (1918). Az összeomlás után a Folyamerőknél szolgált tovább, majd szolgálaton kívüli viszonyba került. A Hajózási és Kikötőügyi Tanács (1933–1935), a Külkereskedelmi Hivatal szakértője (1935–1937); közben eredményesen tárgyalt Moszkvában a szovjet–magyar kereskedelmi kapcsolatok felvételéről (1934). A Nemzeti Szabadkikötő és Tengerhajózási Vállalat igazgatója (1937–1944). Magyar kir. kormányfőtanácsos (1938-tól). A II. vh. végén ifj. Horthy Miklós köréhez tartozott, részt vett a kiugrási kísérletben, a kormányzó fiával együtt őt is elrabolták. A mauthauseni koncentrációs tábor foglya (1944–1945). Szabadulása után hazatért, letartóztatták, szabadon engedték (1948). A kínzásokba belerokkant, segédmunkásként dolgozott. Kitelepítették Budapestről (1951), vagyonát elkobozták. Később visszatérhetett a fővárosba, nyugdíjazásáig segédmunkásként dolgozott.
Páthy Lászlóval együtt a magyar Duna-tengerhajózás megteremtője, kezdeményezte egy speciális, átrakodás nélküli Duna-tengeri motoroshajó építését (az első Duna-tengeri hajót, a Budapestet 1934. aug. 14-én bocsátották útjára). Működése alatt bővült a csepeli szabadkikötő a tengerhajózás új üzemágával. Lerakta a Duna–Dél-Amerika közvetlen hajó-összeköttetés alapjait. A magyar hajók számára Fiumében szabad kikötőhasználatot és tárolási lehetőséget biztosított (1941–1944). Feldolgozta a tengerhajózás kultúrtörténetét, ill. a magyarországi tengerhajózás előzményeit és a magyar hajóhadak szerepét a magyar történelemben. A II. vh. alatt ifj. Horthy Miklóssal jó kapcsolatot tartott, kereste a szövetséges hatalmakkal való tárgyalások lehetőségét, zsidókat mentett. Otto Skorzeny SS-Obersturmbannführer emberei a Szabad-kikötő Erzsébet téri irodájából a kormányzó fiával együtt rabolták el (a nyilas puccs napján, 1944. okt. 15-én).
Emlékezet
A bp.-i Farkasréti Temetőben nyugszik.
Szerkesztés
A Kikötő c. szaklap szerkesztője (1939–1944).
Főbb művei
F. m.: Magyar hajóhadak a Dunán. (Bp., 1928)
Magyarország és a tengerhajózás. Bartos Dezsővel. (Bp., 1942)
Délvidék kikötője. (Délvidéki Szemle, 1942)
Szabadkikötőink és a Balkán. (Balkán füzetek. 4. Bp., 1943)
A Duna nemzetközi-jogi, gazdasági és politikai jelentősége. (Bp., 1943).
Irodalom
Irod.: Juba Ferenc: A magyar tengerészet nagyjai. (Kaposvár, 1995).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013