Boross Mihály
író, újságíró, szerkesztő
Született: 1815. január 9. Ószőny, Komárom vármegye
Meghalt: 1899. március 5. Sárbogárd, Fejér vármegye
Család
Sz: Boross Gergely földműves. Családja Bors vm.-ből származott, nagyapját még Borostyánnak hívták.
Iskola
Elemi iskoláit szülőfalujában kezdte, majd Cegléden (1830–1832) és Nagykőrösön tanult (1832–1835), a pápai jogakadémia elvégzése után Pesten ügyvédi vizsgát tett (1842).
Életút
Pesten joggyakornok (1842–1846), Székesfehérvárott ügyvéd és uo. a helyi takarékpénztár keretében létrehozott kölcsönös életbiztosító intézet alapító tagja (1846–1848); közben Pesten, az Első Hazai Takarékpénztár közgyűlésén Hamvassy Imrével Fejér megyét képviselte (1848. márc. 14-én). Szemtanúja volt a márc. 15-ei pesti eseményeknek, és hazatérése után egyik szervezője a márc. 16-án lezajlott székesfehérvári tüntetésnek; később, a szabadságharcot támogató több röpiratot adott ki. Az osztrák hatóságok elfogták, bebörtönözték (1849. márc.-ban szabadult). Fejér vm. helyettes főjegyzője (1848–1849), másodalispánja, ill. a forradalom és szabadságharc idején a megyei ún. vésztörvényszék elnöke (1849. máj.–aug.). A világosi fegyverletétel (1849. aug. 13.) után bujdosott, majd baracskai birtokán gazdálkodott (1850–1853), rövid ideig a kecskeméti gimnázium r. tanára (1853). Elfogták, két év várfogságra ítélték (a josefstadti börtönben raboskodott, 1853. dec.–1855. dec. 25.). Kiszabadulása után Pestre költözött, írásaiból élt (1855–1860), rövidesen azonban visszatért Székesfehérvárra. Fejér vm. alispánja (1860–1861), Székesfehérvárott ügyvéd (1861–1872), járásbíró (1872–1876). Nyugalomba vonulása után Sárbogárdon élt, s csak irodalommal foglalkozott.
Az 1850-es években jelentkező új irodalom egyik legnépszerűbb és rendkívül termékeny képviselője. Nagy számú népies, könnyed és könnyen olvasható, didaktikus „víg regényeivel”, kisebb elbeszéléseivel és főleg ismeretterjesztő munkáival az alsóbb néprétegek felemelkedését kívánta szolgálni. Különösen sok írásával igyekezett az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc történetét népszerűsíteni, az események résztvevőinek életútját, ill. elképzeléseit minél szélesebb körben megismertetni.
Emlékezet
Arcképe megjelent a Napkelet (1857) és a Magyar Paedagogiai Szemle c. lapokban (1883). Sárbogárd városa emlékére Boross Mihály-emlékművet állított.
Szerkesztés
A Napkelet belső munkatársa (1857-től). A Kalauz (1857–1858), a Társalgó (1858. aug.–nov.) c. szépirodalmi hetilapok, ill. a Székesfejérvár (1876-tól) és a Fehérvári Híradó c. lapok szerkesztője (1880–1883). Ismeretterjesztő és szépirodalmi írásai a fentieken kívül még elsősorban a Társalkodó (1831 és 1832), a Koszorú (1835: két színműve), a Honművész (1838), a Részvét Gyöngye (1838), a Rajzolatok (1839), Regélő Pesti Divatlap (1842–1844), a Pesti Divatlap (1845–1848), az Életképek (1845), a Hetilap (1847), a győri Hazánk (1847–1848), a Komáromi Lapok (1849), a Hölgyfutár (1850–1851 és 1855–1860), a Csokonai Lapok (1850), a Budapesti Visszhang (1852–1853), a Vasárnapi Ujság (1856), a Magyar Néplap (1856–1857), a Pesti Napló, a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, a Bolond Miska, a Magyar Sajtó (1856–1861), a Népujság (1860), a Kertész Gazda (1868), a Hírmondó, a Borsszem Jankó, a Századunk, a Reform, a Fehérvári Hiradó (1882), a Pesti Hírlap (1885) és a Képes Családi Lapok (1893) c. lapokban jelentek meg.
Főbb művei
F. m.: Béthel. (Szent történeti novellák 1. Székesfehérvár, 1844)
Népszerű tolmács az első magyar kölcsönös életbiztosító intézet alapszabályaira vonatkozólag. (Pest, 1847)
Politikai labdacsok. (Székesfehérvár, 1848)
Szabadság, egyenlőség, testvériség. (Székesfehérvár, 1848)
Eke, kard és könyv. (Székesfehérvár, 1848)
Szabad föld és szabad földmíves. (Székesfehérvár, 1848)
Istennek új szövetsége a magyar üggyel. (Székesfehérvár, 1848)
Kamarilla. (Székesfehérvár, 1848)
Istennek szövetsége a magyar nemzettel. (Szekszárd, 1848; a berontott ellenség által 10 000 példányban lefoglaltatott)
Politikai kiskáté a nép számára. (1–2. kiad. Pest, 1848; német, horvát, román és szlovák nyelven is; 5. kiad. Székesfehérvár, 1869)
Házasság speculatióból. Víg regény. (Pest, 1850)
Urambátyám. Reg. (Pest, 1851)
Boldogháza. Buzdító és oktató történet értelmes földmívesek számára. (Vasárnapi könyvtár. I. 5. Pest, 1856; 6. kiad. 1869)
Újabb magyar költők. Válogatott gyűjtemény a magyar nép számára. Összeszedte. (Vasárnapi könyvtár. I. 10. Pest, 1856)
A hazajáró lélek. Víg regény. (Pest, 1856)
Vagy idejében, vagy soha! Ez a házasság jelszava. Víg regény. (Pest, 1856)
Egy nyomorult története. Népies irány-regény. (Pest, 1856)
Zsiga bátyám és én. Víg regény. (Pest, 1857)
Az újabbkori Jób. Népies regény. (Pest, 1857)
Képmások. Elb.-ek. (Pest, 1857)
András, a szolgalegény. Reg. Jeremiás Gotthelf után átd. (Vasárnapi könyvtár. II. 5–7. Pest, 1857; 4. kiad. 1900)
Boldogházi esték. Oktató és mulattató elbeszélések, történetek és adomák gyűjteménye. 12 füzet két kötetben. (Pest, 1857–1858)
A hét halálos bűn. Erkölcsi beszélyek 3 füzetben. (Pest, 1857–1858)
A két királyné Szent történeti beszély. (Pest, 1858)
A falu bírája. Regény 3 füzetben. (Pest, 1858; 3. kiad. 1903)
A nyugalom órái értelmes földmívesek számára. (Pest, 1858)
Attila, a hun király. Történeti képek az ötödik századból. (Pest, 1858)
Kegyeletek órái a világtörténelem drágakő-darabjaiból. I–II. köt. (Pest, 1859)
Melanchton Fülöp élete. (Pest, 1860)
A dicsőült gr. Széchenyi István életrajza. Eredeti kútfők után népszerűen előadja. (Pest, 1860)
Szent István, az első magyar király. Az 1860. évi nemzeti ünnep emlékére. (Pest, 1860)
A hitújítás bajnokai. 1–4. füzet. (Pest, 1861)
Magyar krónika, azaz a magyar nemzet története… (Pozsony, 1862)
A volt jobbágyság hármaskönyve. (Székesfehérvár, 1866)
Magyarország közjoga 1848-ig és 1848-ban. A volt jobbágyság hármaskönyve kiegészítéséül. (Pest, 1867)
Politikai óramutató azok számára, akik nem tudják, hányat ütött az óra. (Szabadka, 1867?; 2. kiad. Székesfehérvár, 1871; németül és szlovákul is)
Házi ügyvéd. (Pest, 1867; 2. kiad. 1871)
Kalászok a vallásosság és az erkölcsiség mezején. (Pest, 1870)
Az élet tükre. Írta Hilarius naplója után. (Székesfehérvár, 1873)
B. M. válogatott kisebb munkái. (1–2. kiad. Bp., 1874)
A lelkész leánya. Reg. (Székesfehérvár, 1877)
Gyászlapok a magyar szabadságharcz történetéből. Összeáll. (Székesfehérvár, 1880)
Élményeim. 1848–1861. 1–2. köt. (Székesfehérvár, 1881–1882)
Fejér megye 1861-ben. Az Élményeim 3. kötete. (Székesfehérvár, 1885)
A sárkányirtók. Reg. (Protestáns népkönyvtár. 9–10. Bp., 1887)
A kuruczháború. Politikai és történeti összehasonlító tanulmány. Történelmi kútfők nyomán írta. (Székesfehérvár, 1887).
Irodalom
Irod.: Borostyán Sándor: B. M. élete, irodalmi és politikai működése. (Székesfehérvár, 1893).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
