Boross Mihály
író, újságíró
Boros Miksa
Született: 1877. december 30. Kiscell, Vas vármegye
Meghalt: 1944.
Család
Sz: Boros (1876-ig Weiner) Salamon, Kis Anna, Kis Adolfnak, a kerületi munkásbiztosító pénztár igazgatójának a nővére. F: Hódosi (1885-ig Wiener Irén.
Iskola
A József Műegyetemen mérnöki okl. szerzett (Boros Miksa néven, 1903).
Életút
Érettségi után beállt hírlapírónak, egyetemi tanulmányai mellett fővárosi lapoknál gyakornokoskodott. Tanulmányai befejezése után a MÁV szolgálatába állt, mint mérnök dolgozott, egyúttal vidéken folytatott mérnöki gyakorlatot (1903–1907). A Budapesti Napló (1897–1907), a Budapest c. lapok belső munkatársa (1907–1918), az Esti Kurír színházi kritikusa (1923–1944).
A Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke. A Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete Filmszakosztályának titkára, a Globus Filmipari Rt. egyik vezetője, majd az Országos Filmegyesület főtitkára (1920-as évek).
Számos népszerű regényt, elbeszélést, színdarabot, okkult művet és főleg több fantasztikus-utópisztikus könyvet írt. Korabeli, a magyarországi sci-fi irodalom előzményeinek tekinthető munkáiban gyakran a proletárok élet- és munkakörülményeit, munkásmegmozdulásait, ill. a kommunista mozgalmat mutatja be utópisztikus keretek között. Divatos színpadi szerző volt, színműveit a Nemzeti Színház Kamara Színháza, az Új Színház és a Budapesti Színház is műsorra tűzte. Forgatókönyveiből Balogh Béla több filmet is rendezett. A freudi elmélet alapján írt álmoskönyvei, asztrológiai könyvei az 1930-as–1940-es években szenzációnak számítottak. Ifjúkorában sokoldalú sportember volt: labdarúgóként, kerékpáros-versenyzőként és teniszezőként is nevet szerzett.
Szerkesztés
A Budapesti Napló (1897–1907), a Budapest c. lapok belső munkatársa (1907–1918), az Esti Kurír színházi kritikusa (1923–1944). Az Aero és a Műszaki Világhírek c. technikai lapok szerkesztője. A La Vie Contemporaine c. párizsi lap magyarországi tudósítója, munkatársa, majd szerkesztője.
Főbb művei
F. m.: Homályban. Versek. (Bp., 1900)
Pünkösdi királyság. – Az ékszer. Elb.-ek. (Bp., 1904)
A tennis. Pályaépítés, játéktechnika. (Bp., 1910)
A kék hattyú. 1–2. köt. Reg. (1–4. kiad. Bp., 1914–1915)
Noé barlangja. Reg. A kék hattyú második része. (Bp., 1918)
A harmadik testamentum. Fantasztikus regény két kötetben. (1–5. kiad. Bp., 1918)
Jorio könyve a horoszkópkészítésről és az emberi sorsról, melyet az asztrológia csillagjóslás alapján magyaráz. A címlap Kún Mihály munkája. (Bp., 1921; új kiad. 1936)
Az álom természetrajza, jelentősége és magyarázata. (Bp., 1923)
Az ész sztrájkja. Fantasztikus reg. A címlap Scheiber Hugó munkája. (Bp., 1929; 3. kiad. 1930?)
A bűvös szoknya. Reg. (Bp., 1935)
A Kanálosi ház. Regény Kisfaludy Károlyról. (A magyar irodalom jelesei. Bp., 1938)
Jorio asztrológiai álmoskönyve az ősrégi anyag alapján, a lélektani kutatások, a freudi elmélet és a legújabb adatgyűjtés felhasználásával. (Bp., 1943)
filmforgatókönyvei: Veszélyben a pokol. (1921)
Lavina. (1922)
színműve: A költő. (Bem.: Új Színház, 1929. máj. 7.).
Megjegyzések
Magyar Filmlexikon és UMÉL I. szerint halálozási helye: Sárbogárd! Valószínűleg téves adat, Sárbogárdon a másik Boross Mihály (1815–1899) író, újságíró hunyt el! Gulyás műveit összekeverte Boross Mihály (1871–) újságíró műveivel!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
