Borsos József
építész
Született: 1875. március 18. Hódmezővásárhely, Csongrád vármegye
Meghalt: 1952. január 23. Debrecen
Család
Apja ácsmester volt.
Iskola
A József Műegyetemen építész okl. szerzett (1898), Münchenben állami ösztöndíjjal tanult tovább (1898–1899).
Életút
A MÁV tervezőmérnöke (1900–1903), Hódmezővásárhely (1903–1908), Debrecen város főépítésze (1908–1935) és a város műszaki osztályvezetője (1923–1935). Hosszabb tanulmányutat tett Olaszországban (1903 és 1910), Németországban (1912, 1913, 1927, 1939), Belgiumban, Hollandiában és Nagy-Britanniában (1927), az USA-ban (1928) és a skandináv államokban (1939).
Az I. vh.-ban, mint utásztiszt szolgált (1914–1918), ekkor tervezte és építette a Belgrádot Nissel összekötő utat. Jelentős szerepet játszott Debrecen modern arculatának kidolgozásában, nevéhez fűződik a város szabályozási tervének elkészítése (1928–1930). Az ún. északi téglaépítészet magyarországi meghonosítója, kiemelkedő mestere. Legjelentősebb alkotása a debreceni köztemető: körutas, íves sétányainak fókuszába állította a Ravatalozót, s ennek tengelyében sugárutat nyitott a Csónakázótó felé. A Ravatalozó építészeti megoldását festőművészek és iparművészek – részben debreceni művészek – alkotásaikkal méltó módon egészítették ki. Az épületről írt korabeli elemzésekben jeles építészek leginkább a mű magyarságát emelték ki. Egyéni stílusát leginkább az jellemzi, hogy a szecesszió korstílusát szerencsésen ötvözte az erdélyi népi építészet legnemesebb hagyományaival. Figyelmet érdemelnek épületei fadíszítései: a gerendavégek hagyományidéző faragásai, a tető vonalvezetését hangsúlyozó szegélyek és a belső terek nemes egyszerűséggel megformált lépcsői. Debrecenen kívül számos épületet tervezett Hódmezővásárhelyen és néhányat Tiszalökön is.
Emlékezet
Születésének centenáriumán (1975-ben) szülőházán (Hódmezővásárhely, Balassa utca 8.) emléktáblát helyeztek el. Debrecenben, az általa tervezett Borsos-villában lakott. Az 1913-ban elkészült lakóházában kap helyet a debreceni Déri Múzeum irodalmi gyűjteménye és állandó kiállítása (a róla elnevezett Borsos József tér 1. számban). Halálának 55. évfordulójáról emlékkiállításon emlékeztek meg a Debreceni Városi Könyvtárban (2007-ben).
Kiállítások
F. kiállításai: Debrecen (1908–1927: évente)
Düsseldorf (1912), Lipcse (1913).
Főbb művei
F. m.: Tabáni református templom (Hódmezővásárhely, 1900–1903)
Susáni templom (Hódmezővásárhely, 1909–1910)
Szecessziós stílusú lakóházak (Debrecen, 1909-től)
Izraelita imaház és fürdő (Debrecen, 1909-től)
Református elemi iskolák (Debrecen, 1912– 1913)
Rendőrségi Palota (Debrecen, 1914)
Ipariskola (Debrecen, 1925)
Köztemető, ravatalozó és krematórium (Debrecen, 1930–1932)
Egyetemi templom (Debrecen, 1939–1941)
Református templom (Szeged, 1942–1944).
Irodalom
Irod.: Szeremlei Sámuel: A hódmezővásárhelyi református templomok építésének története. 1714–1914. (Hódmezővásárhely, 1914)
Sz. Kürti Katalin: B. J. emlékezete. (Műemlékvédelem, 1984)
Rácz Zoltán: B. J. és az alföldi téglaépítészet. (Magyar Építőművészet, 1985)
Rácz Zoltán: B. J. és Debrecen korai modern építészete. (Debrecen, 1990)
Csongrád megye építészeti emlékei. (Szeged, 2000)
Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szerk. Borus Gábor, Kőszegfalvi Ferenc. (Hódmezővásárhely, 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
