Borszéky Frigyes
festőművész, keramikus
Született: 1880. március 6. Megyaszó, Zemplén vármegye
Meghalt: 1955. április 15. Budapest
Család
Sz: Borszéky (1879-ig Weinstein) Soma körorvos, Márkus Ilona.
Iskola
A Mintarajziskolában Balló Ede növendéke (1899–1903), majd állami ösztöndíjjal külföldi tanulmányutat tett, ill. Münchenben Hollósy Simon magániskolájában képezte tovább magát. Londonban, Hollandiában járt hosszabb tanulmányúton.
Életút
Kiállító művész (1899-től). A bp.-i Művészház ún. műtárosa, később titkára (1909–1910-es évek). Pesterzsébeten saját kerámiatervező és -készítő üzemet alapított (Borszéky Frigyes Magyar Művészeti Kerámia Műhely néven, 1921-ben, az Előd utca 35– 37. szám alatt).
Munkássága a magyarországi art déco egyik legjelentősebb képviselőjévé avatja, munkáira elsősorban a bécsi Karl Klimt és Ernst Wahlis művészek hatottak. Pályája kezdetén olajfestményeket alkotott, később porcelánfestéssel foglalkozott, de nem hagyott fel a táblaképfestéssel sem. Máz alatti festéssel dísztárgyakat és használati tárgyakat, teljes étkezőkészleteket készített. Finoman festett, választékos színvilágú kerámiatárgyainál egyedi, magyaros díszítményeket alkalmazott. Festett porcelánlapokkal díszített ékszereket is tervezett. Kerámiái részt vettek a Szent György Céh aukcióin (1914–1915). Festményei hagyományos, akadémikus kompozíciójú művek zsánerképekkel váltakozva. Festésmódja és anyagkezelése helyenként a szecesszió dekoratív, a síkot hangsúlyozó formálására emlékeztet, de ideologizáló, mitológiai tartalmakat sejtető műveiből hiányzik a szecessziós művek erotikája, inkább az időtlenséget, a mozdulatlanságot, az örök szépséget hangsúlyozó, allegorikus képeket alkotott. A bp.-i (kőbányai) Szent László téri templom mellékoltáraihoz készített kerámia keresztet (1937), részt vett a Madách-szoborpályázaton (1938). Anya és gyermek c. szobrát az óbudai (Budapest, III. kerület) Szőlő utca–Tímár utcai kislakásos bérház udvarán állították fel (1941).
Emlékezet
Kerámiakészítő műhelye csődbe ment (1925-ben), ezután felhagyott a porcelánfestéssel, jelentős kerámiagyűjteményét az Iparművészeti Múzeumnak ajándékozta (1927). Gyűjteményén kívül még néhány munkáját őrzi az Iparművészeti Múzeum, az Ernst Múzeum és a Kiscelli Múzeum, önarcképe a pécsi Janus Pannonius Múzeumban látható. A Budapesti Tavaszi Fesztivál idején az Ernst Múzeum emlékkiállítást rendezett a magyarországi art déco művészeiről, köztük Borszéky Frigyes munkásságáról (2005-ben).
Elismerés
A Tokaji Bortermelők Társasága plakátpályázatának díja (1904), a Monzai Iparművészeti Kiállítás díszoklevele (1923).
Kiállítások
F. kiállításai: egyéni: Borszéky Frigyes műterme (Budapest, 1935 és 1936)
gyűjteményes: Műcsarnok (Budapest, 1921)
csoportos: Nemzeti Szalon (Budapest, 1899; 1900; 1907; 1918; 1927; 1932)
Művészház (Budapest, 1909 és 1913)
Iparművészeti Társulat tavaszi tárlata (Budapest, 1919)
Budapesti Keleti Vásár (1921)
XIV. Velencei Biennále (1924)
Országos Magyar Képzőművészeti Társulat. Műcsarnok (Bp., 1925)
The Faculty of Arts Gallery (London, 1929)
Jubileumi iparművészeti kiállítás. Műterem (Budapest, 1939)
Országos Magyar Kerámia Kiállítás (Budapest, 1942).
Főbb művei
F. m.: kerámia tárgyai: fedeles doboz (1921–1925)
Kaspó szőlőfürtökkel (1921–1925)
Talpas váza (1921–1925)
festménye a Janus Pannonius Múzeumban: Önarckép; festményei a Magyar Nemzeti Galériában (MNG): Fürdőzők (1916)
Vízimalom (1933)
Hegyvidék (1938)
írásai: Anyagszerűség az iparban. – A kerámia. (Képzőművészet, 1928.
Irodalom
Irod.: B. F. gyűjteményes kiállítása. Kat. Az előszót Lyka Károly írta. (Bp., 1921)
Magyar art déco kerámiák. Válogatás a magyarországi kerámiaművészet magángyűjteményekben levő alkotásaiból. 1900–1945. (Bp., 2006).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
