Borz Kováts Sándor

Született: 1940. január 28. Budapest
Meghalt: 1973. január 15. Budapest

Iskola

A Magyar Iparművészeti Főiskolán Németh István és Szrogh György növendéke (1959–1964).

Életút

A Csongrád Megyei Tervező Iroda tervezőépítésze és belsőépítésze (1964–1966), a Magyar Iparművészeti Főiskola Építészeti Tanszék tanársegéde (1966–1968), saját műhelyt hozott létre (1968–1973). Hosszabb tanulmányutat tett Finnországban (1968).

Már főiskolai tanulmányai idején több tárgyat, tervet készített (hajlított lemezes szék, 1962; telefonfülke-, buszmegállóterv, 1963). Tanulmányai befejezése után részt vett a csongrádi és szentesi zeneiskola, valamint hódmezővásárhelyi üzletek belsőépítészeti munkáiban. A Fővárosi Kertészeti Vállalatnak ivókút-, szeméttartó-, madáretető- és padterveket készített, amelyekben megmutatkozott eredeti formaalkotó készsége. Az 1960-as évek közepétől érdeklődése a mindennapi használati tárgyak tervezése felé fordult, a modern magyarországi ipari formatervezés egyik megteremtője. Nevéhez fűződik a Tíz kísérlet (1972) c. kiállítás, amely a tömeges lakásépítkezéssel összefüggésben, zömmel a lakás körébe tartozó használati tárgyak tervezésének megújításával a magyar modern ipari formatervezés kialakulásához vezetett. Munkái többfunkciós, flexibilis szerkezetek, amelyekre leginkább az 1920-as évek Bauhaus bútorai, ill. a finn és dán design hatott. Az általa tervezett tárgyak közül a legismertebb a fémnyomott Vargánya nevű lámpacsaládja, amelyet saját műhelyében maga tervezett és gyártott. Csupán prototípus a ma már a bp.-i Iparművészeti Múzeumban őrzött csővázas bútoregyüttes (párnás karosszék és hozzá hangolt asztal). Utolsó kivitelezett munkája a poliuretán habból készült piros karosszék (a kárpitosbetétet Görgényi Judit tervezte, 1970– 1972), amely az 1970-es évek jellegzetes és általánosan elterjedt magyarországi bútora lett. A Magyar Iparművészeti Főiskolán belsőépítészeti szaktervezést tanított.

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013