Botka Tivadar, szántói és széplaki
politikus, jogász, történész
Született: 1802. július 6. Kisendréd, Bars vármegye
Meghalt: 1885. január 6. Kisvezekény, Bars és Hont vármegye
Család
Sz: Botka László, Gosztonyi Jozefa.
Iskola
Elemi és középiskoláit Léván, Nagyszombaton és Pesten végezte, a pesti tudományegyetemen ügyvédi okl. szerzett (1821). Az MTA tagja (l.: 1847. dec. 23.; r.: 1872. máj. 24.; t.: 1877. máj. 24.).
Életút
Bars vm. első tiszti alügyésze, főszolgabírója, tiszti főügyésze (1823–1839), Bars vm. főjegyzője (1839–1843; lemondott: 1843) és követe az 1843–1844. évi, ill. az 1847–1848. évi reformországgyűlésen. A világosi fegyverletétel (1849. aug. 13.) után rövid ideig törvényszéki elnök (1849), majd visszavonult a közélettől. Ismét országgyűlési képviselő (1861–1872); közben, az 1866. évi éhínség idején felső-magyarországi királyi biztos.
A 19. sz.-i liberális ellenzék egyik jelentős személyisége, aki vezető szerepet játszott a megyei politikai küzdelmekben. Mint főjegyző élesen szembekerült a helyi főispánokkal, mert fellépett a visszaéléseik ellen. Lemondott főjegyzőségéről, majd követté választották (utóbb követi mandátumától is meg kellett válnia). Tevékeny részt vállalt Bars vm. közéletében: gazdasági egyesületet szervezett, amelynek elnöki tisztjét is elvállalta. Országgyűlési követté való megválasztása után az ún. regnikoláris bizottság munkájában tevékenykedett. Jogtudósként elsősorban a vármegyék közigazgatásával, szervezeti kérdéseivel, valamint önállóságuk történetével fogl. Feldolgozta a magyarországi párbajok történetét. Bars vm. történetét bemutató monográfiája részben kéziratban maradt. A vármegyék kialakulásának történetével kapcsolatban éles szakmai vitába került Balássy Ferenccel. ő kezdeményezte elsőként az ezredéves millenniumi nemzeti ünnepségsorozatot (1878-ban; tervei szerint 1884-ben ünnepelték volna!).
Elismertség
A Magyar Történelmi Társulat alapító választmányi tagja. A pozsonyi Toldy Kör alapító elnöke.
Szerkesztés
Történeti értekezései elsősorban a Századunkban (1844), az Uj Magyar Muzeumban (1860), a Magyar Történeti Tárban (1861), a Tudományos Értekezőben (1862), a Győri Történeti és Régészeti Füzetekben (1863–1865), a Magyar Sionban (1864–1867) a Századokban (1868–1884) és a Budapesti Szemlében jelentek meg (1861–1869).
Főbb művei
F. m.: De duellis Hungarorum litisdecisoriis. Commentatus est Theodorus Botka de Széplak. (Pest, 1829)
Notitia diplomatica veteris constitutionis comitatuum praecipue anecdoto vice-comizum et curiali instituto illustrata. (Pest, 1831)
Az 1843–44. országgyűlési időszakból néhány ismeretlenebb közjogi tárgy és megrögzött balvélemény felvilágosítva. (Pozsony, 1844)
Cáfolat városi szavazatok ügyében. (Pozsony, 1844)
A Muraköz. Jogtörténeti tanulmány. (Budapesti Szemle, 1861)
Vázlatok a megyei alkotmányos élet múltjából. Részletek. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1861. dec. 16.; megjelent kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1862)
Vázlatok a megyei alkotmányos élet múltjából. I–II. (Pest, 1862)
Él-e Árpád fiága? 1–3. (Budapesti Szemle, 1862)
Tanulmány az esztergomi érseki egyházi megye első régi határairól és territoriumáról. (Magyar Sion, 1864)
Jogtörténeti tanulmányok a magyar vármegyék szervezetéről. 1–3. (Budapesti Szemle, 1865)
Kisfaludy Lipthay Imre Bars és Hont vármegyék alipánjának és törökügyi követnek emlékezete. Átd. B. T. (Pest, 1867)
A szent Gallus dom felszentelése Svájcban és a magyar II-ik, vagyis ifjabb sz. Erzsébet eredeti legendája. (Magyar Sion, 1867)
Tájékozás az eltűnt magyar Valkó megyéről. (Századok, 1868)
Leszenyei Nagy Ferenc és a tállyai tartományi gyűlés. (Századok, 1869)
Kont Miklós nádor téves sarjadéka a budavári emléktáblán. (Századok, 1870)
A vármegyék első alakulásáról és őskori szervezetéről. 1–6. (Századok, 1870–1872)
Tájékozás Balássy Ferenc „Visszhangjai” körül, a vármegyék első alakulásáról. 1–2. (Századok, 1872)
Trentsini Chák Máté és kortársai. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1873. jún. 18.; megjelent: Értekezések a történeti tudományok köréből. Bp., 1873)
Adatok a visegrádi merénylet történetéhez. 1–2. (Századok, 1873–1874)
Millenarium vagyis a magyar államiság ezeréves fordulójára 884-től 1884-ig. 1–5. (Századok, 1878)
Barsmegye monographiája. I. 1. füz. (Bp.–Aranyosmarót, 1880–1884)
A magyar ezeréves jubileum időkérdéséhez. (Századok, 1881).
Irodalom
Irod.: Visszhangul B. T.-nak a vármegyékről írott közleményeire. 1–4. (Századok, 1872)
B. T. (Vasárnapi Ujság, 1872)
B. T. 80. születésnapja. (Századok, 1881)
B. T. (Századok, 1885).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
