Botvay Károly, vitéz
erdőmérnök
Schumacher
Született: 1897. január 4. Ada, Bács-Bodrog vármegye
Meghalt: 1958. szeptember 10. Sopron
Család
Fia: Botvay Károly (1932–). gordonkaművész.
Iskola
Középiskoláit Újverbászon, Szegeden és Újvidéken végezte, a lőcsei gimnáziumban éretts. (1915), az I. vh.-ban katonai szolgálatot teljesített (1915–1918), az összeomlás után kezdte meg egyetemi tanulmányait. A soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolán erdőmérnöki okl. (1924), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán műszaki doktori okl. (1940), a talajfizika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1944). A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).
Életút
A soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola Erdészeti Vegytani Tanszék tanársegéde (1924–1929), főisk. adjunktusa (1929–1938) és magántanára (1944-től); közben a bajor állami erdészeti kutatóintézet ösztöndíjasaként talajfizikai kutatásokat végzett (1938– 1939). A bp.-i Erdészeti Kutató Intézet (ERTI) tud. munkatársa (1940–1944). A Magyar Agrártudományi Egyetem soproni Erdőgazdaság-tudományi Kar, ill. a soproni Erdőmérnöki Főiskola Erdészeti Vegytani Tanszék ny. r. tanára (1946–1947), az általa szervezett Termőhely-ismerettani Tanszék ny. r. tanára (1947–1952), egy. tanára (1952–1958) és a Tanszék vezetője (1947–1958).
A talajfizikai és termőhely-ismerettani kutatások nemzetközileg is elismert professzoraként elsősorban a talajok mechanikai elemzésével, a talajülepítő eljárások gyors gyakorlati módszerének kidolgozásával fogl. Új szedimentációs mérleget szerkesztett, amelynek elméletét is kidolgozta, és matematikailag is bizonyította. Az erdészeti viszonyokra alkalmazta a ‘Sigmond-féle dinamikus talajtani rendszert, majd megkezdte a magyarországi (alföldi) akácosok talajainak feldolgozását. Elsőként bizonyította az ún. kétórás kapilláris vízemelés jelentőségét az alföldi homoktalajoknál, ill. elsők között emelte ki a talajsavanyúság erdészeti jelentőségét. Munkássága során összegyűjtött adatainak felhasználásával írt fő műve, az Erdészeti termőhelyismereti kézikönyv befejezetlenül, kéziratban maradt.
Emlékezet
Emlékét a Nyugat-Magyarországi Egyetem Botanikus Kertjében emléktábla és szobor őrzi (Kutas László alkotása, mindkettőt születésének 100. évfordulóján adták át, 1997-ben).
Főbb művei
F. m.: Az ülepedés zavarainak elhárítása az Odén-féle eljárás alapján történő mechanikai elemzésnél. (Erdészeti Kísérletek. Sopron, 1937)
Egy új, önműködő szedimentációs mérleg. Egy. doktori értek. is. (Sopron, 1939 és Erdészeti Kísérletek. Sopron, 1940)
Egyszerűsített eljárás a talajok mechanikai elemzésére Vendl M. szedimentációs mérlegével. – Adatok a szuszpenziók esési görbéjének grafikus kiértékeléséhez. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1943)
Talajaink, mint dinamikus rendszerek. (Erdészeti Zsebnaptár. Bp., 1943)
Erdészeti talajtan. 1–2. Egy. tankönyv. (Sopron, 1950)
Az erdő talajigénye. (Fekete Zoltán: Talajtan. Bp., 1952). Adatok az alföldi akácállományok minősége és a talajvíz mélysége közötti kapcsolathoz. (Erdőmérnöki Főiskola Évkönyve. Sopron, 1952)
Az általános meteorológia, időjárástan és éghajlattan alapjai. (Sopron, 1953; 3. kiad. 1955)
A Hanság fásítása. (MTA Agrártudományi Osztálya Közleményei, 1954)
Talajtan. 1–2. Egy. tankönyv. (Bp., 1954– 1958)
Adatok az alföldi homoktalajaink kapilláris vízemelő-képességének értékeléséhez. (Agrokémia és Talajtan, 1955)
Adatok a tavak és folyók parti környezetének éghajlatához. (Az Időjárás, 1955)
A talajsavanyúság és erdészeti jelentősége. (MTA Agrártudományi Osztálya Közleményei, 1957)
Erdészeti talajtan. Egy. tankönyv. (Sopron, 1965)
Éghajlattan. Egy. tankönyv. (Sopron, 1965).
Irodalom
Irod.: B. K. (Soproni Szemle, 1958 és 1959)
Haracsi Lajos: B. K. (Erdészettudományi Közlemények, 1958)
Járó Zoltán: Megemlékezés B. K.-ról. (Az Erdő, 1959)
Kotlár Károly: B. K. (Magyar agrártörténeti életrajzok. I. Bp., 1987)
Szodfridt István: Nagy elődeink nyomában: B. K. (Erdészeti Lapok, 1995).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
