Bozóky László, pilismaróti
biofizikus
Született: 1911. május 4. Nagyvárad
Meghalt: 1995. december 12. Budapest
Család
Nagyapja: Bozóky Alajos (1842–1919) jogász, jogtörténész, műfordító. Sz: Bozóky Gyula (1878–1954) honvédtiszt, ezredes, Mártonffy Gabriella. F: 1947-től Mészáros Mária.
Iskola
A Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári okl. (1935), bölcsészdoktori okl. szerzett (1936), Otto Hahn berlin-dahlemi intézetében magfizikai, Walter Friedrich berlini sugárterápiai intézetében dozimetriai tanulmányokat folytatott (1936–1937), a fizikai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1964). Az MTA tagja (l.: 1973. máj. 11.; r.: 1982. máj. 7.).
Életút
A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kísérleti Fizikai Intézete díjtalan tanársegéde (1935–1936), az Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézet Fizikai Laboratóriumának tud. munkatársa (1937–1949). Az Országos Onkológiai Intézet Sugárfizikai Osztályának vezetője (1949–1982), egyúttal az MTA KFKI Radiológiai Osztályának alapító vezetője (1952–1959), az Országos Atomenergia Bizottság (OAB) Izotóp Intézete tud. munkatársa és szakértője (1960–1967), majd az OAB Tudományos Tanácsának tagja (1967-től). A BME-n a sugárfizika mb. előadó tanára (1952-től), az ELTE TTK c. egy. tanára (1965-től).
A magyarországi izotópkutatások egyik elindítójaként elsősorban új radiológiai mérőműszerek és izotóplaboratóriumi eszközök kidolgozásával fogl. Megépítette az országosan elismert ún. r-meghatározású röntgensugárzás-mérő berendezést (1930-as évek), létrehozta az első magyarország izotóptemetőt (1950-es évek eleje). Új típusú kobaltágyút fejlesztett ki (Gravicert, 1957), az első magyarországi egésztestszámlálós mozgómezős kobaltágyú kifejlesztője (Rotacert, 1961). Döntő szerepet játszott a radioaktív izotópok magyarországi ipari és orvosi alkalmazásának elterjedésében. Irányította a magyarországi radioizotópos munkahelyek létrejöttét és ellenőrizte működésüket (1952–1982), a magyarországi számítógépes besugárzás- tervezés elindítója és országos hálózattá építője (1973–1980).
Emlékezet
Emlékére az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Bozóky László-emlékérmet alapított (a sugárfizika és környezettudomány területén elért kiemelkedő teljesítmények díjazásáért, 2000).
Elismertség
Az MTA Központi Izotóp Bizottságának tagja (1954-től). A Magyar Szabványügyi Hivatal magyarországi és nemzetközi radiológiai szabványait kidolgozó állandó szakbizottság elnöke (1955-től). Az MTESZ Radiológiai Szakosztályának elnöke (1958-tól), a Magyar Biofizikai Társaság Kórházfizikai Szekciójának elnöke. A Magyar Radiológusok Társasága t. tagja (1986-tól).
Elismerés
A Magyar Szabványügyi Hivatal Emlékplakettje, MTESZ Díj, Kruspér István-emlékérem (1957), Hevesy György-emlékérem (1985), Eötvös Loránd-emlékérem (1990).
Szerkesztés
A Sugárvédelmi Tájékoztató kiadója és szerkesztője.
Főbb művei
F. m.: Újabb vizsgálatok az ionizált oxigén-molekula sávos színképén. Egy. doktori értek. is. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1936)
Az r-egység meghatározása. (Matematikai és Fizikai Lapok, 1940)
A kondenzátor ionizációs kamrákról. (Magyar Röntgen Közlöny, 1943)
Röntgenfizika. (Bp., 1948)
Kisméretű kondenzátorkamrák készítése. (Magyar Radiológia, 1951)
Újabb gamma-sugárvédelmi berendezések. (Magyar Radiológia, 1952)
A röntgenegységgel kapcsolatos elvi és mérési kérdésekről. (Fizikai Szemle, 1955)
A reaktorfizika és reaktortechnika alapjai. Szerk. Simonyi Károly. Írta többekkel. (Bp., 1956)
Radioaktív izotópok felhasználása a kőolajbányászatban. Tilesch Leóval, Varga Károllyal. (Bányászati Lapok, 1956)
A radioizotópok felhasználásáról. (Fizikai Szemle, 1956)
A dozimetria új fogalmai és egységei. (Magyar Radiológia, 1956)
Radioaktív sugárzások mérése. (Bp., 1957)
Röntgen sugárvédelem. (Bp., 1958)
Sugárvédelem. Egy. jegyz. (Bp., 1958)
Védekezés az atommagsugárzás ellen. (Bp., 1958; 2. bőv. és átd. kiad. 1960)
Az Országos Onkológiai Intézetben üzembe helyezett kobaltágyú. (Sugárzó izotópok hazai felhasználása, 1958)
New Types of Radiocobalt Sources in Gynecology. Vándor Ferenccel. (Acta Medica, 1959)
Univerzális orvosi izotópkészülék. (Magyar Onkológia, 1960)
Sugárvédelem, dozimetria, sugárdetektorok. Egy. jegyz. Többekkel. (Bp., 1960)
Radioactive Isotopes for Measuring the Quantity of Aluminium Smelts. Vödrös D.-vel. (Acta Technica, 1960)
A korszerű dozimetria módszerei és problémái. (Fizikai Szemle, 1961)
Klinikai izotóposztályok levegőszennyeződésének vizsgálata. (Magyar Radiológia, 1962)
A szórt gamma-sugárzás dóziseloszlásának alapvető összefüggéseiről. Doktori értek. (Bp., 1963)
Progress in Radiophysics. Toperczer Johannával. (Twenty-Five Years in the Fight against Cancer. Bp., 1966)
Az emberi szervezetbe került radioaktív izotópok meghatározása egésztestszámlálóval. Andrási Andorral, Fehér Istvánnal. (Fizikai Szemle, 1968)
Szóródási folyamatok szerepe a fotonsugárzások dozimetriájában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1974. márc. 25.)
Besugárzástechnika 1. Teleterápiás készülékek. (Bp., 1979)
A mesterséges radioizotópok alkalmazásának beindítása Magyarországon. (Izotóptechnika, 1979)
A sugárvédelem Magyarországon. Bisztray-Balku Sándorral, Koblinger Lászlóval. (Bp., 1982)
A megengedhető sugárterhelés szabályozásának elvi és gyakorlati kérdései. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1983. febr. 16.; megjelent: Értekezések, emlékezések. Bp., 1984)
szabadalmai: Univerzális doziméter. (1957)
Sugárvédett gamma-besugárzó berendezés. (1958)
Sugárvédett rotációs gamma-besugárzó berendezés. (1961).
Irodalom
Irod.: B. L. nyolcvan éves. (Fizikai Szemle, 1991)
Tarján Imre: B. L. – Fehér István–Haimann Ottó–Varjas Géza: B. L. tudományos életútja. (Fizikai Szemle, 1996)
Tarján Imre: B. L. (Magyar Tudomány, 1996).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
