Bozsik József
labdarúgó, edző
Bozsik II.
Született: 1925. november 28. Kispest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 1978. május 31. Budapest
Család
Kispesti munkáscsaládból származott. Testvérei: Bozsik I. István labdarúgó, a Kispesti AC kapusa, ill. Bozsik György és Bozsik Lajos is labdarúgók. Fia: Bozsik Péter (1961–) labdarúgóedző, szövetségi kapitány.
Iskola
A kispesti Petőfi utcai elemi iskolában végzett (1938). A TF-en labdarúgó-edzői okl. szerzett (1964).
Életút
Katonai szolgálatot teljesített (a 15. Honvéd Határvadász Központ Kiképző Zászlóaljában, 1948–1949), a Sportszázad tagja (1949– 1952). A Honvédelmi Minisztériumhoz (HM) beosztott sporttiszt (1952–1957), a HM Kiképzési Csoportfőnökségnél (1957–1958), a Magyar Néphadsereg (MN) Sportközpontjánál szolgált (1958–1965); honvéd századosi rangban (1950-től). Két ciklusban országgyűlési képviselő (1950–1953 és 1953–1957); miután részt vett a Budapesti Honvéd illegális dél-amerikai turnéján (1956–1957) katonai rendfokozatától és kitüntetéseitől megfosztották (1957), egyúttal országgyűlési képviselőségéről is le kellett mondania (1957). Posztumusz rehabilitálták (1990) és honvéd ezredessé léptették elő (1996). Kötöttáruboltot vezetett a Belvárosban (Budapest V. kerület, Kígyó utca, 1960-as évektől).
A Kispesti AC (1942–1949); közben a Pilisi Levente SE (1944. nov.–1945. febr.), a Budapesti Honvéd labdarúgója (1949–1962); támadó jobbfedezet. Olimpiai bajnok (1952); vb 2. (1954), a vb-döntő résztvevője (1958). Londonban az ún. „évszázad mérkőzésén” az angol válogatottat 6:3-ra legyőző magyar csapat tagja (1953. nov. 25.) és a visszavágónak tekintett mérkőzésen is játszott (1954. máj. 23.: Magyarország–Anglia 7:1); Európa-kupa győztes (1953); ötszörös magyar bajnok (1949/50, 1950, 1952, 1954, 1955). Összesen 447 bajnoki mérkőzésen (1943–1962: 33 gól) és két nemzetközi kupamérkőzésen szerepelt (1956). Az egyetlen magyar labdarúgó, aki több mint 100-szoros válogatott (1947. aug. 17.–1962. ápr. 18: 101-szeres válogatott, 11 gól), az 1. Aranylabda-szavazáson a 6. (1956). A Budapesti Honvéd labdarúgó-szakosztályának vezetője (1974–1975); közben egy mérkőzésen a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya is (Bécsben, 1974. szept. 28.-án Ausztria ellen), a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szakfelügyelője (1976–1978).
Emlékezet
A bp.-i Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Volt klubja, a Budapesti Honvéd róla nevezte el a Bozsik József Stadiont (1986. okt. 1-jén; a Kispest Honvéd–Brondby [dán] BEK- selejtezőn). Emlékét őrzi a magyar labdarúgás utánpótlás-nevelését elősegítő Bozsik-program (2002–2003; 2004. okt.-től újraindult). Nevét vette fel a komáromi Bozsik József Általános Iskola és a bp.-i Csanádi Árpád Általános iskola és Gimnázium Bozsik József Tanterem, ahol portréját is elhelyezték (Varga Gábor keramikusművész alkotása).
Irodalom
Irod.: Takács István: Egy labdarúgó útja. B. J. Regényes életrajz. Ill. Kass János, Zádor István. (Bp., 1954)
Kő András: Bozsik. (Bp., 1978; 2. átd. kiad. 2008)
Margay Sándor–Török Péter: 6:3 – az évszázad mérkőzése. (Bp., 2003).
Megjegyzések
2002. máj.-ban a MLSZ az 1956. febr. 29-i Budapest–Bejrút mérkőzést hivatalos válogatott találkozónak minősítette, így Bozsik válogatottsága a 100-ról 101-re emelkedett.
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
