Bozzay Dezső
ipari formatervező
Született: 1912. május 23. Répceszentgyörgy, Vas vármegye
Meghalt: 1974. november 21. Budapest
Család
Sz: Bozzay Boldizsár, Horváth Margit [Bozzay Margit] (1893–1942) írónő.
Iskola
A bp.-i Országos M. Kir. Iparművészeti Iskola Kaesz Gyula osztályában építő-iparművész tanulmányokat folytatott (1931–1934), németországi tanulmányútját követően szerzett okl. (1936).
Életút
A Magyar Philips Művek bp.-i gyárának munkatársa (1937–1949), a Magyar Adócsőgyár (1949–1952), az Ipari Épülettervező Vállalat (Iparterv) vezető tervezője (1952–1974).
Az Iparművészeti Tanács tagja (1954-től), az Ipari-forma Szakbizottság elnöke (1955-től).
Magyarországon ő volt az első hivatásos ipari formatervező művész (= designer). Munkáit a Bauhaus-stílust felváltó lendületes, az ún. puha-organikus alakzatokat az art deco festőiségével érvényesítő megformálás jellemzi. Már iparművészeti iskolai hallgatóként elkészítette első rádióterveit, majd a Siemens Művek hazai leányvállalatánál, a Magyar Philipsnél különféle közszükségleti tömegcikkeket tervezett, elkészítette a cég reklámarcát, ill. kiállításokat is szervezett. Nevéhez fűződik a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár (BHG) CB 55 jelű telefonjának tervezése (körtelefon, 1957), ő készítette el a MÁV négytengelyes étkezőkocsiját (Hornicsek Lászlóval, Kaesz Gyulával, 1957–1958). Magyarországon a nagy múltú Orion-gyár kezdte meg az első televíziókészülékek gyártását (a korszak amerikai formatervezésének stílusában, 1956-ban). A kávák műanyag előlapját Bozzay tervezte, majd az 1950-es évek végén az ő tervei alapján készültek az első magyarországi néptelevíziók (1958-tól), ill. később szintén az Orion számára több rádió- és televíziókészüléket is tervezett (elsősorban Kováts Mihállyal). A brüsszeli világkiállításon több termékét is díjazták (1958). Lengyel Istvánnal együtt alakította ki a Ganz-Mávag kétcsuklós villamosát (1965), majd Baumann Sándorral két változatban is megtervezte a köztéri világítás megjavítására szánt híres Fénytornyát (1967). Összefoglaló jellegű javaslatot is kidolgozott egy Nemzeti Sírkert létrehozására (1972–1974).
Emlékezet
A bp.-i Kerepesi úti temetőben nyugszik, a családi síremlék Varga József szobrászművész alkotása (2004).
Főbb művei
F. m.: írásai: A szép otthon. Többekkel. Ill. Szenes Róbert. (Ezermester Kiskönyvtár. 3. Bp., 1962)
A Nemzeti Sírkert. Szíj Rezsővel. (Magyar Nemzet, 1972. dec. 5.)
ipari formatervezői munkái: Olympia, Europa-super, Ultra-super (rádiócsalád, 1936)
Néprádió (1939)
Pajtás, Jóbarát, Gondűző, Mestermű (rádiócsalád, 1949)
Légpárnás köszörű (1955)
Biotherm elektromos hőmérő (1957)
Körtelefon (1957)
Étkezőkocsi (Kaesz Gyulával és Hornicsek Lászlóval, 1958)
Duna tévékészülék (Kováts Mihállyal, 1958)
Néptelevízió (1959)
AT 511 és 611 televíziók (Kováts Mihállyal, 1959)
Kétcsuklós villamos (Lengyel Istvánnal, 1965)
Fénytorony (Baumann Sándorral, 1967).
Irodalom
Irod.: Kovács Gyula: B. D. ipari formatervei. (Művészet, 1965)
Ernyey Béla: B. D. alkotói útja. (Művészet, 1974)
Horváth György: A korral szembesülve. B. D. (Művészet, 1980)
Ernyey Gyula: Az ipari formatervezés története Magyarországon. (Bp., 1980).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
