Asztalos István
író
Született: 1909. augusztus 28. Mikeszásza, Kisküküllő vármegye
Meghalt: 1960. március 5. Kolozsvár
Iskola
Szegény sorban élő vasutas családból származott. Elemi iskoláit Kolozsvárott végezte, majd a kolozsvári ref. kollégiumban folytatott tanulmányait családi körülményei miatt kénytelen volt félbehagyni (1922), végül Gyergyóalfaluban fejezte be a polgári iskola 3. osztályát (1923–1924).
Életút
A Brassó–Bodzafordulói vasúti építés munkása (1925–1928), Keresztváron (Háromszék) favágó (1928–1933), majd uo. kőbányában, ill. Kolozsvárott cinkográfiai műhelyben (1933–1934) és a Belga–Román Szövőgyárban dolgozott (1934–1938).
Első írásával (Történt az utcán, Ellenzék, 1938. ápr. 1.) azonnal kivívta a kortársak elismerését, lektori szerződést kapott az Erdélyi Szépműves Céhtől, amely lehetővé tette számára, hogy elhagyja a gyárat és csak az írásnak éljen (1938-tól). A II. vh. idején a Termés szerkesztője (1942–1944), katonaként Bp.-en élte át az ostromot (1944), fogságba esett, ahonnan visszatérve (1945. máj.) Kolozsvárott a Képes Újság munkatársa (1945-től), egyúttal a Falvak Népe főszerkesztője (1945–1948), az Utunk szerkesztője (1948–1957), az induló Napsugár c. gyermeklap szerkesztőbiz. tagja (1957–1959). A Román Kommunista Párt tagja (1945-től), a Kolozs tartományi néptanács képviselője (1953).
Írásainak többnyire sematikus témáját a szegénység köréből, s korának történelmi hátteréből hozta, a sorsukba beletörődő hőseinek keserű történetét népi eredetű humorral, anekdotákkal enyhíti. Életművének legjelentősebb részei az anekdotán alapuló, de az anekdotizáláson túlmutató elbeszélései. Prózáján leginkább Tamási Áron és Móricz Zsigmond hatása érződik.
Elismertség
A Kemény Zsigmond Társaság tagja (1941-től). Részt vett és felszólalt a szárszói találkozón (1943).
Elismerés
Baumgarten-díj (1943), Román Állami Díj (Szél fúvatlan nem indul c. regényéért, 1949; közéleti tevékenységéért, 1953).
Szerkesztés
A II. vh. idején a Termés szerkesztője (1942–1944). Kolozsvárott a Képes Újság munkatársa (1945-től), egyúttal a Falvak Népe főszerkesztője (1945–1948), az Utunk szerkesztője (1948–1957), az induló Napsugár c. gyermeklap szerkesztőbiz. tagja (1957– 1959).
Főbb művei
F. m.: Elmondja János. Reg. (Kolozsvár, 1939)
Újesztendő. Reg. (Kolozsvár, 1940)
Üröm. Elb.-ek. (Kolozsvár, 1941)
A más kenyerén. Reg. (Bp., 1943)
A fekete macska. Elb.-ek. (Bp., 1944)
A szakáll. Reg. (Kolozsvár, 1946)
Író a hadak útján. Krónika. (Kolozsvár, 1947; új kiad. Bp., 1983)
A szamár. Elb.-ek. (Bp., 1948)
Balog olvasni kezd. Kisreg. (Bukarest, 1949)
Szél fúvatlan nem indul. Reg. (Bukarest, 1949)
Tizennégyökrös gazdák. Riportok. (Bukarest, 1951)
Fiatal szívvel. Reg. (Bukarest, 1952; Bp., 1954)
Vád és panasz. (Bukarest, 1953)
Miért kerek az alma? Történetek állatokról és növényekről gyermekeknek. (Bukarest, 1954)
Jóska. Elb.-ek. (Bukarest, 1954)
Házunk tája. Riportok. (Bukarest, 1956)
A vidámság embere. Elb.-ek. (Kincses Könyvtár. Bukarest, 1956)
Emberség. Elb.-ek. (Bukarest, 1957)
Megszépült öregség. Elb.-ek. (Kincses Könyvtár. Bukarest, 1958)
Emberség. Elb.-ek. (Bukarest, 1958)
Bátor fiúk. Elb.-ek. (Bukarest, 1959)
Mátyás, a jégtörő. Ifj. elb.-ek. (Bukarest, 1960)
A kis piros tehén. Elb.-ek. (Bukarest, 1963)
A megmaradt becsület. Elb.-ek. (Bukarest, 1968)
Történetek az utcán. Elb.-ek. (Bukarest, 1969)
Tarisznyás királyok. Elb.-ek. (Kolozsvár, 1972)
A. I. művei. I–V. Sajtó alá rend. szerk. Bonyháti Jolán. (Bukarest, 1961– 1962.)
Táltos ökrök. Elb.-ek. Vál. és szerk. Szakolczay Lajos. (Bp., 1985)
„Vándorlom a világot…” (Aszód, 1985)
Hurcolkodás. Elb.-ek. Vál., előszó Bálint Tibor. (Bp., 1987)
ford.: Tolsztoj, Leo: Gyermekmesék. (Bukarest, 1947)
Prisvin: A rókák kenyere. (Bukarest, 1947)
színművei: A fekete macska. Színmű. (Bp., Nemzeti Színház, 1943, rendezte: Lehotay Árpád; Kolozsvár, Állami Magyar Színház, 1975, rendezte: Harag György)
Feleselj, kisfiam. – A tejes. Két egyfelvonásos játék. (Kolozsvár, 1946)
Vidámság embere. Egyfelvonásos. (Marosvásárhely, 1959).
Irodalom
Irod.: Bölöni György: A. I. (B. Gy.: Magyarság, emberség. Bp., 1959)
Diószegi András: Búcsú A. I.-tól. (Élet és Irodalom, 1960)
Antal Gábor: Író és mű. (A Könyv, 1962)
Sőni Pál: A szerkezeti felépítés kérdése A. I. kisregényeiben. (Bukarest, 1965)
Izsák József: A. I. Monográfia. (Bukarest, 1967)
Balogh László: A. I. Monográfia. (Bp., 1969)
Szabó István: Találkozásaim A. I.-nal. (Művelődés, 1973)
Balogh Edgár: Hatvanöt éve születetett A. I. (A Hét, 1974. 35.)
Marosi Péter: Mitől fekete az a macska? (Utunk, 1975. 26.)
Szász János: Aki még köztünk lehetne. A. I. (Utunk, 1979. 35.)
Czine Mihály: A. I. művei. (C. M.: Nép és irodalom. Bp., 1981)
Czine Mihály: Táltos ökrök. A. I. kisregényei, elbeszélései. (Forrás, 1986)
Szakolczay Lajos: A. I. életműve. (Sz. L.: A csavargó esztétikája. Bp., 1997).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
