Banner János
régész
Született: 1888. március 6. Székudvar, Arad vármegye
Meghalt: 1971. június 29. Budapest
Család
Testvére: Banner Benedek (1884–1968) régész, etnográfus. Unokatestvére: Banner József (1926–1973) etnográfus.
Iskola
A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1910), történelem–földrajz szakos tanári okl. (1911), régészetből és néprajzból végbizonyítványt (1914), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen Magyarország tárgyi néprajza tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1922). A történelemtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1957).
Életút
A makói gimnázium helyettes tanára (1910), a jászberényi József Nádor Reálgimnáziumban a történelem–földrajz és a gyorsírás r. tanára (1911–1920), egyúttal a jászberényi városi múzeum őre (1913–1919) és a kolozsvári Erdélyi Múzeum Régiségtárának munkatársa is (1913–1917). A szegedi főreáliskola r. tanára (1920–1923), a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Régiségtudományi Intézet egy. adjunktusa (1923–1929), a régészet c. ny. rk. (1929–1937), ny. r. tanára (1938–1946) és a tanszék vezetője (1937–1946); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1940–1941), dékánhelyettese (1941–1943). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK ősrégészet Tanszék ny. r. tanára (1946–1952), egy. tanára (1952–1968) és a tanszék vezetője (1946–1968).
Az újabb kőkor, a rézkor és a bronzkor régészetével, az ősrégészetkutatás történetével, ill. tárgyi néprajzzal és Szeged és környéke helytörténetével fog. Az alföldi ősrégészeti kutatások vezetője, nevéhez fűződik – többek között – a híres ószentiváni ásatások megkezdése, elkészítette a rézkori péceli (bádeni) kultúra monográfiáját. A magyar régészeti szakirodalom első, teljes bibliográfiájának szerkesztője (Jakabffy Imrével). Megszervezte az Alföldi Régészeti Kataszteri Intézetet, de nagy terve, Magyarország régészeti leleteinek összegyűjtése csak a II. vh. után válhatott valóra.
Elismertség
Az MTA Régészeti Bizottság tagja (1936–1950), elnöke (1954–1955). A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társaság (1927–1950 és 1952–1958), a Magyar Néprajzi Társaság választmányi tagja (1933–1935 és 1955-1958). A Dugonics Társaság titkára (1926–1936), elnöke (1940–1944).
Elismerés
Rómer Flóris-emlékérem (1958), Márki Sándor-emlékérem (1970).
Szerkesztés
A Dolgozatok a Ferenc József Tudományegyetem Régiségtudományi Intézetéből (Szeged, 1937–1944), a Fontes Rerum Archaeologicarum szerkesztője (I. Bp., 1944). A szegedi Délvidéki Szemle (1940–1944), a bp.-i Dissertationes Archaeologicae (1958–1969) és a krakkói Acta Archaeologica Carpathica című folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja (1966–1968).
Főbb művei
F. m.: A békési magyarság népi építkezése. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1910)
Jászberény monográfiája. (Jászberény, 1912)
A Jászmúzeum története. (Jászberény, 1917)
A jászsági céhek élete. (Jászberény, 1918)
Szeged közgazdasága. (Szeged, 1922)
Török rabságban. Kovács János kézirata nyomán. (Szeged, 1923)
Békés megyei pásztorélet a XVIII. században. (Békéscsaba, 1924)
Tűzoltás a 18. században. (Békéscsaba, 1925)
Népvándorláskori sírok Nagykamaráson. (Szeged, 1927)
Rézkori leletek Magyardombegyházán. La Tène-sírok Tótkomlóson. (Szeged, 1928)
Az ószentiváni bronzkori telep és temető. (Szeged, 1929)
A hódmezővásárhely-kopáncsi neolithkori lakóházak. (Szeged, 1930)
A kökénydombi neolithkori telep. (Szeged, 1931)
A Marosvidék bronzkori zsugorított temetkezéseinek síremlékei. (Szeged, 1932)
A békési községi levéltárban őrzött litterae currentáles viselettörténeti adatai. (Szeged, 1933)
Békésmegye régészei. (Békéscsaba, 1933)
A hódmezővásárhelyi Városi Múzeum régészeti osztályának első öt éve. (Hódmezővásárhely, 1934)
Hódmezővásárhely története a honfoglalás koráig. I. (Szeged, 1940)
A kőkori élet Békés megyében. (Gyula, 1941)
Das Tisza–Maros–Körös Gebiet bis zur Entwicklung der Bronzezeit. (Szeged, 1943)
Bibiliographia Archeologica Hungarica. 1793–1943. (Szeged, 1944)
A Közép-Dunamedence régészeti bibliográfiája a legrégibb időktől a XI. századig. Jakabffy Imrével. (Bp., 1954)
Régészeti kézikönyv. I. Gyakorlati régészet. Szerk. Többekkel. (Bp., 1954)
Die Péceler Kultur. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1956)
Régi kutatók, új feladatok. (Bp., 1959)
A Közép-Dunamedence régészeti bibliográfiája a legrégibb időktől a 11. századig. 1954–1959. Szerk. Jakabffy Imrével. (Bp., 1961)
Szalay Gyula, a Kiskun Múzeum megalapítója. (Múzeumtörténeti sorozat. 3. Bp., 1966)
A Lehel Kürt szolgálatában. (Szolnok Megyei Múzeumi Adattár. 3. Szolnok, 1966)
A Közép-Dunamedence régészeti bibliográfiája. 1960–1966. Szerk. Jakabffy Imrével. (Bp., 1968)
Mittelbronzezeitliche Tell-Siedlung bei Békés. Bóna Istvánnal. (Bp., 1974).
Irodalom
Irod.: Balassa Iván: B. J. (Ethnographia, 1972)
Korek József: B. J. (Archaeológiai Értesítő, 1972)
B. J. emlékezete születésének centenáriumán. (Békéscsaba–Szeged, 1989)
Emlékkönyv B. J. születésének 100. évfordulóján. (Szeged–Bp., 1990)
Kolozsvár – Jászberény – Szeged. B. J. emlékiratai 1945-ig. Sajtó alá rend. (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból. Gyula, 1990)
Bathó Edit: A Jász Múzeum 125 éve. (Jász Múzeum Évkönyve. 1975–2000. Jászberény, 2001)
Bathó Edit: B. J. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
