Bán Béla
festőművész, grafikus, publicista
Született: 1909. május 14. Budapest
Meghalt: 1972. február 6. Tel-Aviv, Izrael
Iskola
Az Iparművészeti Iskolában Helbing Ferenc (grafika, 1925–1928), a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványa (1928– 1930).
Életút
A Szocialista Képzőművészek Csoportjának alapító tagja (1934-től), majd Szentendrén együtt dolgozott Vajda Lajossal, Bálint Endrével és Szántó Piroskával (1939). Munkaszolgálatos a keleti fronton (1942). A Képzőművészek Új Társasága (1943), az Európai Iskola tagja (1946–1948), majd párizsi ösztöndíjat kapott (1947). A Képzőművészeti Főiskola r. tanára, ill. főisk. tanára (1951– 1956). Franciaországban (1956–1957), Argentínában élt (1958–1963), majd Izraelben telepedett le (1963). A Tel-Aviv-i Képzőművészeti Főiskola tanára (1968–1972).
Művészi pályája elején a kubizmus és konstruktivizmus felé fordult. Ebben az időben készített rajzokat, fotomontázsokat és plakátterveket az illegális Szabad Nép című újság számára. 1937 körül az expresszionizmus volt rá hatással: híres 12 linómetszete József Attila verseihez (1938) ebben a stílusban készült. 1939-ben Vajda Lajossal és a szentendrei fiatalokkal közösen dolgozott, sűrű szövésű, a növényi rostok struktúráját idéző aktjain, munkásain és tájképein ekkortól mind érzékelhetőbb a szürrealizmus magyar változatának, az ún. bioromantikának a hatása. Az Európai Iskola tagjaként tovább folytatta szenvedélyesen darabos, erotikus töltésű nőalakjainak, nehézkes, deformált figuráinak sorozatát, de maszkjai, szellemlényei, frottázsai a tételes szürrealizmus növekvő hatását jelzik, amit az 1947-es párizsi szürrealista világkiállításon való szereplése is megerősít. Háború című freskóterve a Szabadság és Nép című freskópályázaton II. díjat nyert (1942). A Rákosi- korszak idején, 1949-ben megtagadta addigi életművét, ekkor készült munkái a szocialista realizmus stílusában készültek (pl.: freskó a MÉMOSZ székházban, 1949; Kónyi elvtárs, a Ganz Gyár sztahanovistája, 1950). Emigrációjában visszatért korábbi korszakai formanyelvi kísérleteihez.
Emlékezet
Művei több közgyűjteményben is megtalálhatóak, így az MNG-ben, a pécsi Modern Magyar Képtárban, a Székesfehérvári István Király Múzeumban és a Szombathelyi Képtárban. 1987-ben Izraelben élő családja felajánlotta művészi hagyatékát Magyarországnak (1988-ban került a hagyaték a Szombathelyi Képtárba).
Elismerés
Munkácsy Mihály-díj (1950, 1953), Nordau-díj (1966).
Szerkesztés
Művészeti írásai a Szocializmusban (1936-tól) és a Szabad Művészetben jelentek meg (1947–1954).
Kiállítások
F. kiállításai: egyéni: Tamás Galéria (Bp., 1936)
Magyar Képzőművészek Szabad Szervezete (Bp., 1946; gyűjteményes, 1948)
Galerie Creuze. Bálint Endrével. (Párizs, 1947)
Galeria Antigona (Buenos Aires, 1958)
Galeria Hebraica (Buenos Aires, 1958)
Galeria Van Riel (Buenos Aires, 1960; 1961)
Galeria Galatea (Buenos Aires, 1962)
Painter’s Association Pavillion (Tel-Aviv, 1965)
Dugit Galéria (Tel-Aviv, 1968)
Herzlia Múzeum (Tel-Aviv, 1968)
Forradalmi Múzeum (Szombathely, 1979)
emlékkiállításai: Janus Pannonius Múzeum (Pécs, 1988–1989)
Budapest Galéria (1988–1989)
Szombathelyi Képtár (1988–1989)
csoportos: Újrealisták. (Tamás Galéria, Bp., 1936)
Szabadság és a Nép (Vasmunkás Székház, Bp., 1942)
Új romantika. (Tamás Galéria, Bp., 1944)
Európai Iskola I. Kiállítása. (Magyar Nők Demokratikus Szövetsége V. kerületi Szervezete, Bp., 1946)
A magyar képzőművészet újabb irányai. (Nemzeti Szalon, Bp., 1948)
Közösségi művészet felé. (Magyar Képzőművészek Szabad Szervezete, Bp., 1948)
1–6. Magyar Képzőművészeti Kiállítás. (Műcsarnok, Bp., 1950–1955)
Primera exposición de arte moderna. (Buenos Aires, 1960)
Exposition Painting and Sculpture. (Tel-Aviv, 1964)
Európai Iskola. A huszadik század magyar művészete. (Csók Képtár, Székesfehérvár, 1973)
Újrealisták. (Forradalmi Múzeum, Szombathely, 1977)
Az (ismeretlen) Európai Iskola. (Budapest Galéria, 1984).
Főbb művei
F. m.: képei: Mintázóállvány (1934)
József Attila: Eszmélet. (linómetszet-sorozat, 1938)
Alvó nő; Fáradtság; Gyárnegyed; Szendergő (1939)
Ülő munkás; Hazatérők (1941)
Virágember; A háború (freskóterv, 1942)
Kónyi elvtárs, a Ganz Gyár sztahanovistája (1950)
Megdicsért honvéd (1951)
írásai: Derkovits fametszetei. – A kiállítási szeron nyitánya. (Szocializmus 1936)
Vándorúton a festők Párizsban. (Szabad Művészet 1947)
A munkásmozgalom új tematikája művészetünkben. – A posztimpresszionizmus mai képzőművészetünkben. (Szabad Művészet 1954)
könyve: Az új magyar művészet önarcképe. Önéletrajz. (Bp., 1945).
Irodalom
Irod.: Hamvas Béla–Kemény Katalin: Forradalom a művészetben. Absztrakció és szürrealizmus Magyarországon. (Bp., 1947)
Oelmacher Anna: B. B. újabb képei. (Fórum, 1948)
Pogány Ö. Gábor: A magyar festészet forradalmárai. (Bp., é. n.)
Erdős László: Valami készül. (Bp., 1964)
Bodri Ferenc: B. B. (Művészet, 1973)
Dokumentumok B. B. hagyatékából. A bevezető tanulmányt írta: György Péter, Pataki Gábor. (Ars Hungarica, 1984)
Mezei Ottó: Egy fényből és árnyból szőtt lélek életútja. (Művészet, 1989)
Pataki Gábor: Ösztön és kényszer. B. B. rajzairól. (Kortárs, 1989)
György Péter–Pataki Gábor: Az Európai Iskola. (Bp., 1990)
Molnár S.: A lélek fekete madarai. (Új Művészet, 1999).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
