Balaskó Jenő
író, költő, publicista
Született: 1937. október 12. Budapest
Meghalt: 2009. február 18. Vác
Temetés: 2009. február 27. Vác
Temetési hely: Rákoskeresztúr
Család
Sz: Balaskó Jenő, Kovács Ilona. F: 1. 1955–1957: Balázs Éva vegyészmérnök. 2. 1961-től Hummel Margit tanítónő. Fia: Balaskó Jenő Attila (1956–), Balaskó György (1963–); leánya: Balaskó Márta (1964–).
Iskola
A bp.-i I. László Gimnáziumban tanult, a Zenei Gimnáziumban éretts. (1956), a Zeneművészeti Főiskolán zongora-szolfézs szakos tanári okl. szerzett (1960).
Életút
Kiváló zongorista volt, majd avantgárd irodalmi, ill. egyéb politikai tevékenysége miatt állandó rendőri megfigyelés alatt állt: fizikai munkásként, zenetanárként dolgozott vagy alkalmi munkákból élt (1957–1980). A Szkéné Színház irodalmi műsorainak szerkesztője és előadója (1980–1986), szellemi szabadfoglalkozású (1986-tól). A Ring c. hetilap vezércikkírója (1989–1991), főszerkesztő-helyettese (1991–1992), az Új Magyarország munkatársa (1992–1994) és a Pesti Hírlap főmunkatársa (1992–1994). A Magyar Rádió jegyzetírója (1991–1994).
Az MDF tagja (1993–1996), az MDNP alapító tagja (1996–2005); az MDF etikai bizottságának tagja (1994–1996).
A magyarországi demokratikus ellenzéki mozgalom egyik meghatározó személyisége. Gimnazistaként részt vett a forradalomban (mint fegyvertelen sebesültszállító), a bukás után internálták, majd hosszú ideig rendőri zaklatások érték. Első versei az újvidéki Szimpozionban jelentek meg; 1965-ben két verse (Dózsa halála; Fasiszta vasárnap) miatt eljárást indítottak ellene: házkutatást tartottak nála, kéziratait elkobozták és nem adták vissza. Emlékezetből rekonstruálta újra, s adta elő később a Szkéné Színházban. 1968-tól sajátos publikációs formaként a zongorával kísért élő irodalmi előadás egyik meghonosítója. Szövegei az akkori neoavantgárd művészeti hullámához kapcsolták, tevékenysége az ún. második nyilvánossághoz, később a szamizdat kiadványokhoz, ill. az ellenzéki körökhöz kötötték. Önálló verseskötete, a Mini ciklon (1985) elnyerte a Magyar Írók Szövetsége Örley-díját (1986). Az 1980-as években az Angyal István emlékére írt verse (Angyal Pista balladája) az ellenzéki költészet egyik legendás műve lett. Az Ilyen éjszakát hagytatok (1990) c. kötete a magyar terjesztéstörténetben is fontos szerepet kapott: Mészöly Miklós és Göncz Árpád (már köztársasági elnökként) együtt árulta a szerzővel a kötetét az EMKE aluljáróban, tiltakozva az akkori terjesztői monopólium ellen. A rendszerváltozás éveiben intenzíven bekapcsolódott a politikai küzdelmekbe: az MDF oldalán, Antall József szűkebb köréhez csatlakozva jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki, éles hangú vezércikkeket írt az első szabadon választott kormány mellett. Szakértő beszéd a felkelő sírjánál c. ismert verse a forradalom emlékünnepségen hangzott el (1994. okt. 23-án). Az 1990-es évek végétől visszavonult a közéleti szerepléstől: Antall Józseffel foglalkozó könyvén, ill. az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékét megörökítő történelmi regényén dolgozott (ez utóbbit már nem fejezhette be). Publicistaként Agyas Bubu álnéven írt.
Emlékezet
Szerepelt az Amerikai Anzix című filmben (1975). A Mennyből az angyal című, 1956-ról szóló CD-n szerepel az Angyal Pista balladája című megzenésített verse (2002).
Elismerés
Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994). Örley István-díj (1986), Széchenyi Társaság Emlékérme (1991), Petőfi Sándor Sajtószabadság Díj (1992).
Szerkesztés
A Ring c. hetilap vezércikkírója (1989–1991), főszerkesztő-helyettese (1991–1992), az Új Magyarország munkatársa (1992–1994) és a Pesti Hírlap főmunkatársa (1992–1994). A Magyar Rádió jegyzetírója (1991–1994).
Főbb művei
F. m.: Mini ciklon. Vál. versek. Az utószót Beke László írta. (JAK Füzetek. Bp., 1985; 2. kiad. 1989)
Ilyen éjszakát hagytatok. Versek. (Bp., 1990)
Mosolyrapszódia. Vál. közéleti írások. 1990–1994. (Bp., 1994)
99. Versek. (Kaposvár, 1999)
Elmúlik minden. Vál. versek. 1957–1999. (Pomáz, 2000)
Miért Antall József? (Bp., 2008).
Irodalom
Irod.: Osztovits Ágnes: Avantgárd költőből párbajhős. B. J. egykori és jelenlegi társairól, a magányról, a pengeváltásokról és a választásokról. (Magyar Nemzet, 1993. 236.)
Kodolányi Gyula: A szeretet, a lét pillére. Interjú B. J.-vel. (Magyar Szemle, 2000)
O. Á.: Mindörökre forradalmár. Interjú B. J.-vel. (Heti Válasz, 2006. 45.).
Megjegyzések
*Valamennyi lexikonban téves születési év: 1940!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013