Balaskó Jenő

Született: 1937. október 12. Budapest
Meghalt: 2009. február 18. Vác
Temetés: 2009. február 27. Vác
Temetési hely: Rákoskeresztúr

Család

Sz: Balaskó Jenő, Kovács Ilona. F: 1. 1955–1957: Balázs Éva vegyészmérnök. 2. 1961-től Hummel Margit tanítónő. Fia: Balaskó Jenő Attila (1956–), Balaskó György (1963–); leánya: Balaskó Márta (1964–).

Iskola

A bp.-i I. László Gimnáziumban tanult, a Zenei Gimnáziumban éretts. (1956), a Zeneművészeti Főiskolán zongora-szolfézs szakos tanári okl. szerzett (1960).

Életút

Kiváló zongorista volt, majd avantgárd irodalmi, ill. egyéb politikai tevékenysége miatt állandó rendőri megfigyelés alatt állt: fizikai munkásként, zenetanárként dolgozott vagy alkalmi munkákból élt (1957–1980). A Szkéné Színház irodalmi műsorainak szerkesztője és előadója (1980–1986), szellemi szabadfoglalkozású (1986-tól). A Ring c. hetilap vezércikkírója (1989–1991), főszerkesztő-helyettese (1991–1992), az Új Magyarország munkatársa (1992–1994) és a Pesti Hírlap főmunkatársa (1992–1994). A Magyar Rádió jegyzetírója (1991–1994).

Az MDF tagja (1993–1996), az MDNP alapító tagja (1996–2005); az MDF etikai bizottságának tagja (1994–1996).

A magyarországi demokratikus ellenzéki mozgalom egyik meghatározó személyisége. Gimnazistaként részt vett a forradalomban (mint fegyvertelen sebesültszállító), a bukás után internálták, majd hosszú ideig rendőri zaklatások érték. Első versei az újvidéki Szimpozionban jelentek meg; 1965-ben két verse (Dózsa halála; Fasiszta vasárnap) miatt eljárást indítottak ellene: házkutatást tartottak nála, kéziratait elkobozták és nem adták vissza. Emlékezetből rekonstruálta újra, s adta elő később a Szkéné Színházban. 1968-tól sajátos publikációs formaként a zongorával kísért élő irodalmi előadás egyik meghonosítója. Szövegei az akkori neoavantgárd művészeti hullámához kapcsolták, tevékenysége az ún. második nyilvánossághoz, később a szamizdat kiadványokhoz, ill. az ellenzéki körökhöz kötötték. Önálló verseskötete, a Mini ciklon (1985) elnyerte a Magyar Írók Szövetsége Örley-díját (1986). Az 1980-as években az Angyal István emlékére írt verse (Angyal Pista balladája) az ellenzéki költészet egyik legendás műve lett. Az Ilyen éjszakát hagytatok (1990) c. kötete a magyar terjesztéstörténetben is fontos szerepet kapott: Mészöly Miklós és Göncz Árpád (már köztársasági elnökként) együtt árulta a szerzővel a kötetét az EMKE aluljáróban, tiltakozva az akkori terjesztői monopólium ellen. A rendszerváltozás éveiben intenzíven bekapcsolódott a politikai küzdelmekbe: az MDF oldalán, Antall József szűkebb köréhez csatlakozva jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki, éles hangú vezércikkeket írt az első szabadon választott kormány mellett. Szakértő beszéd a felkelő sírjánál c. ismert verse a forradalom emlékünnepségen hangzott el (1994. okt. 23-án). Az 1990-es évek végétől visszavonult a közéleti szerepléstől: Antall Józseffel foglalkozó könyvén, ill. az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékét megörökítő történelmi regényén dolgozott (ez utóbbit már nem fejezhette be). Publicistaként Agyas Bubu álnéven írt.

Emlékezet

Szerepelt az Amerikai Anzix című filmben (1975). A Mennyből az angyal című, 1956-ról szóló CD-n szerepel az Angyal Pista balladája című megzenésített verse (2002).

Elismerés

Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994). Örley István-díj (1986), Széchenyi Társaság Emlékérme (1991), Petőfi Sándor Sajtószabadság Díj (1992).

Szerkesztés

A Ring c. hetilap vezércikkírója (1989–1991), főszerkesztő-helyettese (1991–1992), az Új Magyarország munkatársa (1992–1994) és a Pesti Hírlap főmunkatársa (1992–1994). A Magyar Rádió jegyzetírója (1991–1994).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013