Bárány Gerő
jogász, jogfilozófus
Született: 1878. január 9. Dés, Szolnok-Doboka vármegye
Meghalt: 1939. május 2. Budapest
Család
Sz: Bárány Lukács, Novák Sarolta.
Iskola
A kolozsvári és a bp.-i tudományegyetemen, valamint a lipcsei egyetemen tanult (1902–1903), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen állam- és jogtud. doktori okl. szerzett (1900).
Életút
A kolozsvári Ellenzék munkatársa (1896–1903), egyúttal a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) tisztviselője (1900-tól), mint miniszteri osztályfőnököt nyugdíjazták (címzetes államtitkári rangban, 1935). A bp.-i tudományegyetemi Közgazdaság- tudományi Karon (1926–1934), ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a filozófia meghívott előadó tanára (1934–1939).
Jogfilozófiai, etikai kérdésekkel fogl. Pedagógiai szempontból is jelentős etikai és morálfilozófiai munkássága, a neokantiánus irányzat követője.
Szerkesztés
A kolozsvári Ellenzék munkatársa (1896–1903). A Hivatalos Közlöny szerkesztője (1918–1922).
Főbb művei
F. m.: Az ember és világa. (Kolozsvár, 1903)
Carmen miserabile. (Bp., 1904)
Jogbölcselkedés. (Bp., 1904)
Kant Immanuel. (Kolozsvár, 1904)
Bűn és bűnhődés. (Bp., 1905; 2. kiad. 1906)
A cultura értékéről. (Bp., 1906)
A determinizmusról. (Bp., 1907)
Philosophiai essayk. (Bp., 1910)
Ethikai előadások. (Bp., 1915; új kiad 1926)
Az ethikai világrend útjelzői. (Bp., 1925)
Filozófiai mozaik. (Szeged, 1927)
Tat tvamasi. (Szeged, 1928)
Ethikai világrend. (Szeged, 1929)
Élet és halál. (Szeged, 1930)
Az eszmények szerepe a nevelésben. (Bp., 1930)
Königsbergi töredék. (Szeged, 1931)
Mit mond nekünk a világ titkainak beszédes némasága? (Szeged, 1933).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
