Bárány István
úszó, edző, újságíró
Született: 1907. december 20. Eger
Meghalt: 1995. február 21. Budapest
Család
Sz: Bárány Géza (1880–1932) építészmérnök, Eger város mérnöke, katinai Katinszky Katalin. F: 1. 1931–1941: Bárány-Oberschall Magdolna (1904–1985) művészettörténész, 2. 1944–1956: Petrik Erzsébet orvosírnok. Elvált. 3. 1967-től Binder Erika gyors- és gépírónő. Leánya: Bárány Judit (1934) és Bárány Erika (1968).
Iskola
Az egri Dobó István Főreáliskolában éretts. (1925), bécsi Kereskedelmi Akadémiát végzett (1926), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1930), a SEKI-n úszó szakedzői tanfolyamot végzett (1956); úszás-vízilabda sportágakban mesteredző (1961).
Életút
Budapest Székesfőváros Tanácsának segédfogalmazója (1931–1936), fogalmazója (1936–1939), a Közoktatási Osztály középiskolai személyzeti előadója, egyúttal az I. és a VII. ker.-i közmunkahivatal vezetője (1939–1945), a II. vh. után a Sportlétesítmények Vállalata csoportvezetője (1945–1952).
A MOVE Egri SE úszója, vízilabdázója (1920–1934). Úszásban: olimpiai 2. (1928: 100 m gyors, J. Weismüller mögött), olimpiai 3. (1932: 4x 200 m gyors), olimpiai 4. (1928: 4x 200m gyors), olimpiai résztvevő (1924). 4-szeres Európa-bajnok (1926: 100 m gyors; 1931: 100 m gyors, 400 m gyors, 4x 100 m gyors); Eb 2. (1926: 4x 200 m gyors; 1927: 100 m gyors) Eb 3. (1927: 4x 200 m gyors). A párizsi Grand Prix 5-szörös győztese (1925, 1926, 1927, 1929, 1930: 100 m gyors); angol bajnok (1925: 100 yard gyors). 27- szeres magyar bajnok (100 m gyors: 1925–1932; 200 m gyors: 1926–1932; 400 m gyors: 1931, 1932; 4x 200 m gyors: 1924– 1929, 1931; 3x 100 m vegyes: 1924, 1928, 1929). 4-szeres Európa-csúcstartó (100 m gyors: 1928: 59,8; az első európai úszó, aki egy percen belül úszott 100 m-en!; 1929: 58,6; 1931: 58,4; 200 m gyors: 58,6). Válogatott kerettag (1924–1932).
Visszavonulása után a magyar úszóválogatott csapatkapitánya (1933–1938), a Magyar Úszó Szövetség főtitkára (1956–1960). Nevéhez fűződik a magyarországi csoportos úszásoktatás megvalósítása. Számos népszerű sportténeti könyv és visszaemlékezés szerzője és szerkesztője.
Emlékezet
A hamvait tartalmazó urnát kérésének megfelelően az Egri Sportmúzeum falában helyezték el. Az apja által tervezett egri sportuszoda (átadták: 1925. jún. 1.), halála után felvette nevét (Bárány István Sportuszoda, 1995-től).
Elismerés
A Nemzeti Sport olvasói szavazásának győztese (1927), a sportág örökös bajnoka (1982); az Úszósport Hírességei Csarnoka (Hall of Fame) tagja (1978).
Szerkesztés
A Pesti Napló sportrovatának munkatársa (1930–1944), az első modern sportmagazin, a Képes Sport alapító főszerkesztője (1939– 1944). A Főiskolai Sport szerkesztője (1954–1955), a Sport és Tudomány munkatársa (1960–1964), az Úszósport (1968–1990), a Vízipóló című lapok szerkesztője (1991–1992). A Révai Új Lexikona munkatársa (1991–1994).
Főbb művei
F. m.: A sportszerű úszás. (Bp., 1929)
Az úszásoktatás elmélete. (Bp., 1934)
A berlini olimpia zsebkönyve. (Bp., 1936)
A tömeges úszásoktatás. (Bp., 1954)
Az úszás kis kézikönyve. Sárosi Imrével. (Bp., 1954; románul: 1956)
A gyermekek úszásoktatása. (Bp., 1957; 2. bőv. kiad. 1964; oroszul: 1960; németül: 1961; angolul: 1961; lengyelül: 1968 és 1974)
A magyar úszósport útja. (Bp., 1955)
Tudjon úszni minden úttörő! Szlovik Ferenccel. (Bp., 1969)
Úszás és műugrás. Összeáll. Márton Jenővel. (Bp., 1970; 3. kiad. 1978)
Versenyben Tarzannal. (Bp., 1984)
Szerelmes bajnokok. (Bp., 1986).
Irodalom
Irod.: Gallov Rezső: A legendás Bárány. (Sportvezető, 1981).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
