Baranyai Erzsébet
pszichológus
Született: 1894. január 7. Nagyszőllős
Meghalt: 1976. október 1. Budapest
Család
Sz: Baranyai (Aumüller) Gyula (1859–1932) pedagógus, Quinz Emília. Testvére: Baranyai Gyula (1897–1978) gordonkaművész, Baranyai Zoltán (1888–1948) irodalomtörténész.
Iskola
A Szegedi Tanítóképző Intézetben éretts. és tanítói okl. (1912), a bp.-i Erzsébet Nőiskolában polgári iskolai tanári okl. szerzett (1916), a bp.-i Képzőművészeti Főiskola és a pittsburgh-i egyetem pedagógiai intézetének hallgatója (1927–1928). A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen neveléstudományból bölcsészdoktori okl. (1932), a neveléslélektan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1939), a neveléstudományok (lélektan) kandidátusa (1956).
Életút
A szegedi II. ker.-i polgári leányiskola r. tanára (1916–1927); közben a londoni Royal Doulton Kerámiai Gyár tervezője (1925), a szegedi Horthy Miklós Kollégium felügyelő tanára, a leányosztály vezetője, egyúttal a polgári iskolai tanárképző intézet gyakorlóiskolájának r. tanára (1929–1942). A szegedi Ferenc József, ill. Horthy Miklós Tudományegyetem Neveléstudományi és Lélektani Tanszék magántanára (1939–1943). A bp.-i Új Iskola, ill. az ebből részben általa kialakított Neveléslélektani Kutató Állomás vezetője (1942–1949), az Állami Gyermeklélektani Intézet, ill. az átalakítás után az MTA Pszichológiai Intézet tud. főmunkatársa (1949–1963).
Gondolkodáslélektannal, a logikai gondolkodás fejlesztésének kérdéseivel fogl., a magyarországi kreativitáskutatások úttörője. Vizsgálta a magasabb rendű értelem, ezzel kapcsolatban a nyelvi fogalmak, fogalomrendszerek kialakulását, meghatározását, logikai összefüggéseit. Kidolgozta a Binét–Éltes-intelligenciavizsgálati sorozat korszerűsített változatát (Lénárt Edittel, 1957–1962).
Elismertség
A Magyar Pszichológiai Társaság (1963-tól), a Magyar Pedagógiai Társaság tagja (1967-től).
Főbb művei
F. m.: A neveléslélektani kutatás magyar feladatai a tanítás lélektana körében. (Szeged, 1931)
Nagy László munkásságának neveléstudományi eredményei. Egy. doktori értek. (Szeged, 1932)
Az olvasás készségének kapcsolata az értelmességgel. (Nevelésügyi tanulmányok. Szeged, 1934)
Vonások az egyetemi és főiskolai leányhallgatók mai lelki arculatából. (Bp., 1936)
A magasabbrendű értelmesség meghatározása és vizsgálatának módszere. (Szeged, 1938)
A nyelvtan tanulásának lélektani feltételei. (Bp., 1945)
A nyelvtani fogalomrendszer kialakulása. (Tanítás és értelmi fejlődés. Bp., 1947)
Nevelő munka az általános iskolában. Többekkel. (Bp., 1947)
A logikai gondolkodás fejlesztése a számtan és nyelvtan tanításának keretében. (Pedagógiai Szemle, 1951)
Jelentések logikai relációja a kifejezésben: kötőszavak a fogalmazásban. Részben kand. értek. is. (Pedagógiai Szemle, 1958)
Átvitt értelmű szavak jelentésének felfogása gyermek- és ifjúkorban. (Bp., 1959)
Az írásbeli közlés gondolkodáslélektani vonásai. Lénárt Edittel. (Bp., 1959)
Gondolkodás a minősítő jelentés racionális alkalmazásában és a fejlődés. (Bp., 1961)
Gondolkodás a tagolásban és összefogásban. (Bp., 1963)
szerk.: Negyedik könyvünk. Olvasmányok, nyelvi ismeretek, számolás és mérés. Ált. iskolai tankönyv. Többekkel. (Bp., 1947).
Irodalom
Irod.: Molnár Imre: B. E. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1977)
G. Tóth Mária: B. E., a hazai kreativitáskutatás előfutára. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1985).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
