Baranyay Jusztin Gyula
egyházjogász, ciszterci szerzetes
Született: 1882. december 3. Várpalota, Veszprém vármegye
Meghalt: 1956. június 21. Pannonhalma
Család
Sz: Baranyay Lajos, Omasz Terézia. Testvére: Baranyay Lajos (1884–) áldozópap, pápai prelátus.
Iskola
Belépett a ciszterci rendbe (1900), pappá szentelték (1907), az innsbrucki egyetemen teológiai doktori okl. szerzett (1909).
Életút
A bp.-i Bernardinum tanára (1909–1910), prefektusa (1910–1912), hittanára (1912–1915), igazgatója (1915–1926), a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán az egyházjog ny. r. tanára (1926-1942), a Hittudományi Kar dékánja (1929–1930 és 1934– 1935), a Jog- és Államtudományi Karán az egyházi jog ny. r. tanára (1942–1948).
Egyházjoggal fogl., a legitimista mozgalom egyik jelentős személyisége volt. A Mindszenty-perben (1949. febr. 8.) hűtlenség koholt vádjával 15 évi fegyházbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték (a kínzások hatására terhelőleg vallott a bíborosra; egyéni kegyelemmel szabadult: 1956. febr.).
Szerkesztés
Egyházjogi írásai elsősorban a Katolikus Szemlében (1900–1917), a Religióban (1906–1913), az Alkotmányban (1911–től), az Egyházi Lapokban (1911-től), a Magyar Kultúrában (1913-tól), a Katolikus Nevelésben (1917-től) és a Magyar Szemlében jelentek meg.
Főbb művei
F. m.: Az egyház új törvénykönyve. (Magyar Kultura, 1917)
Pázmány Péter egyeteme. (Bp., 1935)
A kánoni jog szerepe és jelentősége a jogtudományok világában. (Magyar Jogászegyleti Értekezések. Bp., 1941)
A törvényelemzés alapproblémái a Corpus Juris Canoniciban. (Notter Antal Emlékkönyv. Bp., 1941).
Irodalom
Irod.: Mindszenty József a népbíróság előtt. (Bp., 1989)
Gergely Jenő: A Mindszenty-per névtelen áldozatai. (Élet és Tudomány 1990. 36.)
Kállay István: B. J., a másodrendű vádlott. Koncepciós perek a magyar történelemben. (Magyar Nemzet, 1992. 143.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
