Bárdosi János
etnográfus, muzeológus
Született: 1933. május 10. Herény, Vas vármegye
Meghalt: 1983. augusztus 17. Szombathely
Iskola
Az ELTE BTK-n néprajz–muzeológia szakon végzett (1957).
Életút
A Néprajzi Múzeum, majd a győri Xantus János Múzeum gyakornoka (1957–1958), a szombathelyi Savaria Múzeum Néprajzi Osztályának vezetője (1958–1983).
Népi halászattal, településtörténettel, népi építkezéssekkel fogl. Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban a Fertő-tó, a a Rába, ill. a Vas megye kisebb vizeit, valamint a Dráva alsó szakaszának népi halászatát tanulmányozta. Vizsgálta az erdei és mezei gyűjtögetést, a gyógynövények gyűjtését, a különböző gyógymódokkal kapcsolatos hiedelmeket, s a népi vadfogási módokat. Később fő kutatási területe a tárgyi néprajz, ezen belül a nyugat-dunántúli népi építkezés lett: az 1960-as évektől gyűjtötte a Vas megyei népi építészet különlegességeit. Irányításával épült fel a Vasi Múzeumfalu, Magyarország második regionális szabadtéri néprajzi múzeuma (1973). A 19–20. sz.-i paraszti életforma sokoldalú bemutatására törekedett, ill. arra, hogy az épületek az egész megye népi építészeti kultúráját (pl.: őrség, Hegyhát, Kemenesalja, Vendvidék stb.) és a nemzeti sajátosságokat (német, horvát, szlovén) is reprezentálja. Különösen jelentős munkát végzett a népi műemlékek és műemlékegyüttesek megmentése érdekében: Vas megyében több tájházat is létesített. Munkája nyomán vált ismertté a Szalafő– Pityerszeri műemlékegyüttes, a cáki pincesor és a hegyhátszentpéteri tájház. Kezdeményezte Vas megye helyneveinek összegyűjtését, amelyhez széles körű társadalmi gyűjtőhálózatot szervezett.
Emlékezet
Tiszteletére a Vasi Múzeumfaluban emlékfát ültettek (1986).
Elismertség
A Magyar Néprajzi Társaság, a Vasi Honismereti Mozgalom; ill. az Európai Szabadtéri Múzeumok Szövetsége (1982-től) és az ICOMOS Nemzetközi Skanzen Biz. tagja.
Elismerés
Honismereti Emlékérem (1980), Csűry Bálint-emlékérem (1982).
Főbb művei
F. m.: Pajtáskertek Gencsapátiban. (Szombathely, 1958)
A magyar Fertő tapogató halászata. (Szombathely, 1959)
Kenéz díszített házoromzatai és kapufái. (Szombathely, 1961)
Szentivánfai anekdoták. (Szombathely, 1961)
Gyógynövénygyűjtés és népi gyógymódok Kőszeg-hegyalján. (Savaria, 1964)
Felhívás Vas megye földrajzi neveinek összegyűjtése érdekében. (Szombathely, 1965)
Zöldségtárolás Szombathely környékén. (Szombathely, 1967)
Szakvélemények megyénk népi műemlékeinek védelméről és a Vasi Múzeumfaluról. (Vasi Szemle, 1974)
Magyarszombatfai fazekasház. (Szombathely, 1975)
A Vasi Múzeumfalu. (Szombathely, 1975)
Adatok a sárvári és a kőszegi fazekas céh történetéhez. (Savaria, 1975)
A népi műemlékek mentési módszerei, eredményei és tanulságai Vas megyében. (Életünk, 1977)
A festett díszítésű házormokról és a hegyhátszentpéteri tájházról. (Savaria, 1977/78)
Szalafő–Pityerszer. Népi műemlékegyüttes. (Tájak–Korok–Múzeumok Kiskönyvtára. 40. Bp., 1980; 3. kiad. 1988)
Szombathely. Vasi Múzeumfalu. (Tájak–Korok–Múzeumok Kiskönyvtára. 22. Bp., 1980; 2. kiad. 1984)
A lakóház fejlődésének kérdéséhez Vas megye nyugati részén. (Savaria, 1981)
Vas megye földrajzi nevei. (Szombathely, 1982)
ősrégi népi műemlékegyüttes Szalafő–Pityerszerén – Volksbaudenkmalenensemble in der Wart, Szalafő, Pityer-Winkl. Vezető. (Szombathely, 1982)
A magyar Fertő halászata. (Sopron, 1994).
Irodalom
Irod.: Bándi Gábor: B. J. néprajzkutató. (Vasi Honismereti Közlemények, 1983)
Szilágyi Miklós: B. J. (Honismeret, 1984)
Bíró Friderika: B. J. (Ház és Ember, 1984)
Filep Antal: B. J. (Műemlékvédelem, 1984)
Domonkos Ottó: A szülőföld kutatója. (Műhely, 1985)
Barabás Jenő: B. J. (Ethnographia, 1985)
Nagy Zoltán: B. J. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013