Barlai Béla
kohómérnök
1904-ig Neuherz
Született: 1870. október 2. Mosonszolnok
Meghalt: 1921. november 20. Budapest
Család
Szülei német anyanyelvűek voltak. Fia: Barlai Ervin (1899–1967) erdőmérnök. Unokája: Barlai Zoltán (1926–) geofizikus, gépészmérnök.
Iskola
A győri bencés gimnáziumban tanult, szerzetesi fogadalmat tett, de nem lett szerzetes; a kecskeméti bencés gimnáziumban éretts. (1888), a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián vaskohómérnöki okl. (1896), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen vegyészetből bölcsészdoktori okl. szerzett (1902).
Életút
A Hernádvölgyi Magyar Vasipar Rt. korompai hengerművének segédmérnöke (1896–1899), a kudzsiri állami vasgyár üzemmérnöke (1899–1901), a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia, ill. 1904-től Bányászati, Kohászati és Erdészeti Főiskola Vaskohászattani Tanszék adjunktusa (1903–1904), rk. tanára (1904–1905), r. tanára (1905–1916); közben a Vaskohászati Szakosztály dékánja, majd a főiskola rektora (1912–1914). Főbányatanácsos (1916-tól).
A magyarországi vasgyárak gazdaságosságával fogl., részt vett a Saint Louis-i világkiállításon (1904), ahol több amerikai vaskohó és vasgyár berendezéseit tanulmányozta. Nagy érdemeket szerzett a magyarországi kohómérnökképzés, ill. a bányászati és kohászati felsőoktatás fejlesztése és korszerűsítése, az akadémia főiskolává történő átszervezése terén. Nevéhez fűződik a vaskohászati kutatólaboratórium megszervezése. 1919-ben kezdeményezte a főiskola Miskolcra helyezését (csak évtizedekkel később valósult meg).
Szerkesztés
Vaskohászati tanulmányai és a bányászati-kohászati oktatással kapcsolatos dolgozatai a Bányászati és Kohászati Lapokban jelentek meg.
Főbb művei
F. m.: A vaskohászat kézikönyve. 1–2. (Selmecbánya, 1909–1912)
A magyar bányászati és kohászati főiskola vaskohászati kísérleti laboratóriuma. (Bp., 1913).
Irodalom
Irod.: Csáky Károly: B. B. (Cs. K.: Jeles elődeink. Dunaszerdahely, 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
