Barna Péter
jogász
Született: 1920. december 19. Budapest
Meghalt: 1969. augusztus 3. Budapest
Család
Sz: Barna Ernő (1884–1942) ügyvéd, Grünfeld Vilma (†1951). Apja Fegyverneken gyakorló ügyvéd, az I. vh.-ban súlyosan megsebesült, anyja egy aranyosgyéri cipész leánya. F: Kenedi Vera tisztviselő. Testvére: Barna György esztergályos és Frank Tiborné Barna Zsuzsanna minisztériumi tisztviselő. Fia: Barna István (1951. jan. 4.).
Iskola
Püspökladányban és Kisújszálláson tanult, a kisújszállási gimnáziumban éretts. (1938), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen jogot hallgatott (1938–1939), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen állam- és jogtud. doktori okl. szerzett (1948), bírói és államügyészi szakvizsgát tett (1951), az állam- és jogtudományok kandidátusa (1955), doktora (1960).
Életút
A Jászsági Gabona Vállalat tisztviselője (1938–1940), a Sík és Deák Vállalat csengődi erdőkitermelésének vezetője (1940–1941), a Barta és Társa Cég kerékpáros kifutója és csomagolója (1941), az óradnai Moldován Fakitermelés tisztviselője (1941–1942); munkaszolgálatos (1942. máj.–1944). A II. vh. után a Globus Hírlap és Könyvterjesztő Vállalat vidéki szervezője (1944–1945), a bp.-i VIII. kerületi Rendőrkapitányság nyomozócsoportjának helyettes vezetője (1945. máj.–1946), a bp.-i Rendőrfőkapitányság gazdasági ügyekkel foglalkozó II. alosztálya operatív csoportjának vezetője, majd a szabotázs-elhárítás osztály helyettes vezetője (1948–1950). A Katonai Ügyészség Államvédelmi Kirendeltségének vezető ügyésze (1950–1951); államvédelmi alezredesi rangban (1950-től), az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) Vizsgálati Főosztályának jogügyi szakértője (1951–1956), az ÁVH II/B Jogügyi Alosztályának vezetője (1956–1957), a forradalom idején fegyverrel védte a bp.-i Gyorskocsi utcai ÁVH-t és Katonai Börtönt (1956). Az MTA–TMB rövidített büntetőjogi aspiránsa (1953–1955). Az Országos Rendőrfőkapitányság Politikai Nyomozó Főosztálya Vizsgálati Osztályának főelőadója (1957–1960), egyúttal a BM Akadémia tanszékvezető tanára (1959–1960), az ELTE ÁJTK Büntetőjogi Tanszék egy. docense (1959–1960), tanszékvezető egy. tanára (1960. aug. 10.–1969).
Büntetőjoggal, az állam biztonsága elleni bűntettek jogi problémáival fogl., jelentős szerepet vállalt az új BTK kodifikációs munkálataiban. 1956 után elsőként határozta meg a szocialista állam elleni ún. ellenforradalmi bűncselekmény fogalmát (1957).
Elismerés
Államvédelmi Érem (arany fokozata, 1955).
Főbb művei
F. m.: A bűnösség és a szocialista jogtudat néhány összefüggése. Kand. értek. (Bp., 1955)
A magyar büntetőtörvényhozás fejlődésének vázlata a felszabadulástól. (Bp., 1956)
Az állam belső biztonsága elleni bűntettek. Monográfia. (Jogi kézikönyvtár 1. Bp., 1958; oroszul és németül is)
Büntetőjogi ismeretek. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 1958)
Elméleti problémák az állam elleni bűntettek körében. Doktori értek. (Bp., 1960)
A szocialista állam büntetőjogi védelme. (Bp., 1961)
Jogesetek a büntető eljárásjog köréből. (Bp., 1963)
Büntető eljárási jog. Egy. jegyz. Király Tiborral. (Bp., 1963)
Magyar büntető eljárási jog. 1–2. Egy. tankönyv. Király Tiborral, Szabó Lászlónével. (Bp., 1963-1966; 2. kiad. 1971)
A bűnüldözés elvi kérdései. (Bp., 1971).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
