Baross János, bellusi
agrárpolitikus, jogász
Született: 1875. december 21. Pilisszántó
Meghalt: 1926. szeptember 7. Budapest
Család
Sz: Baross Pál királyi tanácsos, szenterzsébeti Forster Anna. Testvére: Baross Károly (1865–1905) mezőgazdasági szakíró, politikus.
Iskola
Középiskoláit az esztergomi bencés gimnáziumban végezte, a bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. (1895), az agrárpolitika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1905).
Életút
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., majd Torontál vm. szolgabírája (1895–1900), az Országos Statisztikai Hivatal (KSH), ill. a Kereskedelmi Minisztérium segédfogalmazója (1900–1905); közben szabadelvű párti programmal Csongrádon a Képviselőház tagjává választották de mandátumát a Kúria megsemmisítette (1901). A Függetlenségi és 48-as Párt ogy.-i képviselője (Lovrini választókerület, 1905– 1918), a pártszakadás idején a Kossuth Ferenc vezette szárnyhoz csatlakozott (1909–1913). A Tanácsköztársaság idején Friedrich Istvánnal együtt részt vett az ellenforradalmi mozgalmakban, ezért két hónapig a bp.-i gyűjtőfogházban raboskodott (1919). Párton kívüli, irredenta programmal ngy.-i képviselő (Pilisvörösvári választóker., 1922–1925). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1909–1910). Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) kodifikációs bizottságának előadója (1900–1905).
Agrárjogi, később választójogi kérdésekkel fogl., elsősorban a parasztbirtokok öröklési kérdéseit vizsgálta. Különböző intézkedések bevezetésével megpróbálta a parasztbirtokok elaprózódását megakadályozni, egy mérsékelt földreform végrehajtását is kezdeményezte.
Szerkesztés
Az Egyetemi Lapok felelős szerkesztője (1895–1896). Írásai a fentin kívül még – többek között – a Köztelekben (1900–1910), a Magyarországban (1900–1907), a Hazánkban (1901–1903), a Magyar Gazdák Szemléjében (1901–1902), a Budapesti Szemlében (1902), a Huszadik Században (1902), a Közgazdasági Szemlében (1903), a Budapesti Hírlapban (1908); ill. a Borászati Lapokban jelentek meg.
Főbb művei
F. m.: Idegenek birtokszerzése. (Bp., 1900)
Az öröklési jog kérdései. (Bp., 1901)
Agrár öröklési jog. I. Általános tanok és a német törzsöröklés. (Bp., 1902.)
Hogyan öröklődjék a földbirtok? (Bp., 1904)
A parcellázási mozgalom jelentősége. (Bp., 1904)
Részleges jelentés az OMGE által a magyar parasztbirtok öröklési módjaira vonatkozó … adatgyűjtés eredményeiről. (Bp., 1905)
Nemzeti birtokpolitika (Bp., 1906)
A szénkérdés a magyar bányajog reformjában (Bp., 1908)
A választójogi reform. (Budapesti Hírlap, 1908)
A petróleum, földgáz és kálisók viszonya a földtulajdonhoz. (Bp., 1910)
Választójogunk nemzeti reformja. (Bp., 1910)
A mezőgazdasági hitel kérdései. (Köztelek, 1911)
A törvényes öröklés-ágiság a polgári törvénykönyv javaslatában. A hitbizományok reformja. (Magyar Jogászegyleti Értekezések, 1915)
Magyarország földjének nemzetiségi és szociális megoszlása. (Magyar Királyi Országos Statisztikai Hivatal jubiláris évkönyve. Bp., 1923).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
