Bartal Antal
klasszika-filológus, nyelvész
1871-ig Bartl
Született: 1829. április 24. Besztercebánya, Zólyom vármegye
Meghalt: 1909. szeptember 6. Dunaharaszti, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Iskola
Papnövendékként a pesti tudományegyetemen (1846–1848), majd a besztercebányai papnevelő intézetben teológiát tanult (1848– 1849), kilépett az egyházból (1849). A bécsi tudományegyetemen görög–latin szakos tanári okl. (1855), római klasszika-filológiából magántanári képesítést szerzett (1868). Az MTA tagja (l.: 1873. máj. 21.; r.: 1898. máj. 6.).
Életút
A gr. Pongrácz család nevelője (1850–1852), Bécsben, a josephstadti főgimnázium gyakorlótanára (1855–1856), az ungvári főgimnázium (1856–1858), a pesti r. k. főgimnázium r. tanára (1858–1870). A pesti, ill. bp.-i középiskolai tanárképző intézeti gyakorlógimnázium rk. (1870–1874), r. tanára (1874–1890) és igazgatója (1871–1890), nyugdíjazták (1890).
Klasszika-filológiával, latin mondattannal, latin és indoeurópai összehasonlító nyelvészettel fogl. Összeállította a magyarországi latinság szótárát (1901), amely a tudományterület egyik alapmunkájának számít. Számos népszerű középiskolai latintankönyvet és -nyelvtankönyvet írt és szerkesztett.
Elismertség
Az Országos Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság alelnöke. A Budapesti Philológiai Társaság (1891-től), a Magyar Paedagogiai Társaság t. tagja (1894-től).
Elismerés
A bp.-i tudományegyetem tb. doktora (1902).
Szerkesztés
A Philologiai Közlöny alapító szerkesztője (Hóman Ottóval, 1871–1872).
Főbb művei
F. m.: Hellas és Róma. I–II. füzet. Veress Ignáccal. (Pest, 1862–1863)
Szótár Julius Caesar de bello Gallico és de bello civili czímű emlékirataihoz. (Pest, 1863; 2. kiad. 1867)
Elemi latin nyelvtan. I–II. (Pest, 1865; 3. kiad. Pozsony, 1870)
Latin mondattan. Malmosi Károllyal. (Pest, 1866; 4. jav. kiad. 1896)
Teljes magyar–latin szótár. Veress Ignáccal. (Pest, 1864; 3. kiad. 1872)
Latin gyakorló és olvasókönyv. (Pest, 1868; 2. kiad. Bp., 1874; 6. kiad. 1884)
A kritika kritikájának kritikája. Észrevételek Szepei Imre munkájára. (Pest, 1869)
A classica philologiának és az összehasonlító árja nyelvtudománynak mívelése hazánkban. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1874. jan. 5. és márc. 2.; megjelent: Értekezések az MTA Nyelv- és Széptudományok Osztálya köréből. 4. köt. 3. Bp., 1874; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1874)
Görög–latin hangtan. (Nyelvtudományi Közlemények, 1876)
Bevezetés az összehasonlító nyelvtanba, különös tekintettel a classicus nyelvekre. (Bp., 1883)
Jegyzetek Horatius költeményeihez. (Bp., 1886)
A magyarországi latinság szótára című mű keletkezési körülményei. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1899. máj. 1.; megjelent a kötet előszavában, ill. kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1899)
A magyarországi latinság szótára. – Glossarium mediae et infimae latinitatis. (Leipzig–Bp., 1901; hasonmás kiad. Hildesheim–New York, 1970; Bp., 1983).
Irodalom
Irod.: Badics Ferenc–Kármán Mór: B. A. emlékezete. (Magyar Közművelődés, 1910)
Cserép József: Emlékbeszéd B. A. fölött. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1910)
Gyomlay Gyula: Emlékbeszéd B. A. r. tag felett. (Bp., 1912).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
