Bartha Miklós, kisborosnyói
politikus
Született: 1848. november 14. Rugonfalva, Udvarhely vármegye
Meghalt: 1905. október 19. Budapest
Iskola
Középiskoláit Székelyudvarhelyen és Nagyszebenben végezte, a bp.-i tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett (1872).
Életút
Udvarhely vármegye első aljegyzője (1872–1873), országgyűlési képviselő (Udvarhely vármegye, 1873–1875; Kolozsvár I. választókerület, 1881–1884; Csíkszeredai választókerület, 1884–1887; Oklándi választókerület, 1887–1892; Nagyajtai választókerület, 1892–1896; Gyulai választókerület, 1897–1901; Zentai választókerület, 1901–1905); közben birtokain gazdálkodott (1875–1880). A Balközép Párt, majd az Elvhű Balközép (1873–1874) és az Egyesült Közjogi Ellenzék (1874), ill. a 48-as Függetlenségi Párt tagja (1874-től), később az Ugron Gábor vezette erdélyi szárnyhoz (Ugron-párt) csatlakozott (1881). Az Ugron- párt elnöke (1881–1901), az ún. zsebkendőszavazás után pártjával együtt visszalépett a 48-as Függetlenségi Pártba (1904).
A magyar közjogi ellenzék egyik legismertebb alakja, írásaiban és beszédeiben elsősorban a közös minisztériumok megszüntetését, a vámunió felbontását, a különálló, magyar vezényleti nyelvű hadsereg megteremtését, valamint az önálló magyar külpolitika kialakítását szorgalmazta. Szépirodalommal is fogl., néhány drámáját is bemutatták.
Emlékezet
Síremléke fekvő bronzszobrával a budapesti Kerepesi úti temetőben volt (1907-től), bronzszobrát a Városligetben állították fel (Istók János alkotása, 1914; 1945 után lebontották). Emlékét a Bartha Miklós Társaság őrizte (1925-től).
Elismertség
A Petőfi Társaság tagja (r.: 1898).
Szerkesztés
A kolozsvári Ellenzék című politikai napilap alapítója (1880), felelős szerkesztője (1880–1895), ill. főszerkesztője (1895–1905). A lap 1883-as évfolyamában megjelentetett cikksorozatával indította el az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) megalakítását célzó mozgalmat. A Magyar Hírlap (1891-től) és a Magyarország című napilapok állandó vezércikkírója (1893-tól).
Főbb művei
F. m.: A Függetlenségi Párt. (Kolozsvár, 1890)
Nyílt szó a kolozsvári plébániatemplom környékének lebontása ügyében. (Kolozsvár, 1896)
Hangulatok. (Bp., 1898)
Kazár földön. Útleírás. (Kolozsvár, 1901; 2. kiad. a bevezető tanulmányt Kovách Aladár írta; új kiad. 1996; új kiad. sajtó alá rend., a szöveget gondozta Szőcs Zoltán, Vasvári Erika. Piliscsaba, 2003)
Erzsébet királyné emlékezete. (Eger, 1907)
B. M. összegyűjtött munkái. I–VI. Sajtó alá rend. Samassa János, Szmertnik István, Sztankovics Ferenc. Az előszót Ábrányi Kornél, az életrajzot Sebesi Samu írta. (Bp., 1908–1913)
Verőfény. Hangulatok. (Bolyai könyvek. Bp., 1940)
Ez a föld Magyarország! B. M. nemzetiségi cikkei. Sajtó alá rend. Kemény Gábor. (Pécs, 1941)
színművei: Melanie. Dráma. (bem.: Kolozsvári Nemzeti Színház, 1888)
A feleség. Dráma. (bem.: Vígszínház, 1902).
Irodalom
Irod.: Csernátonyi Gyula: B. M. emlékezete. (Kolozsvár, 1906)
Kemény Gábor: Ez a föld Magyarország. B. M. nemzetiségi cikkei. (Pécs, 1941)
Kemény Gábor: B. M. és a nemzetiségek. (Pécs, 1943)
Bernát István: A liberális nemzeteszmétől a konzervatív sovinizmusig. B. M. (BME Marxizmus-Leninizmus Intézete Közleményei, 1988)
Fitos Vilmos: B. M. emlékezete. (Erdélyi Tükör, 1990).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
