Bartha Tibor, id.
református püspök
Született: 1912. július 13. Magyarkapud
Meghalt: 1995. július 4. Budapest
Család
F: Szabó Szende. Fia: Bartha Tibor, ifj. (1944–2010) teológus.
Iskola
Teológiát Debrecenben (1930–1934), Halléban, Marburgban és Bázelben hallgatott (1934–1936), lelkészképesítő vizsgát tett (I.: 1934; II.: 1935), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen teológiai doktori okl. szerzett (1938), lelkésszé szentelték (Debrecen, 1943).
Életút
Hajdúhadházon, Sápon, Debrecenben, Csaholcon segédlelkész (1934–1941), Munkácson vallásoktató lelkész (1941–1945), a csaholci gyülekezet lelkipásztora (1945–1949), Berekfürdőn előbb segédlelkész (1949), majd a lelkészotthon vezetője (1950–1951). A Debrecen-Árpád-tér-i (1952–1957), a Debrecen-Nagytemplom Keleti rész-i gyülekezet lelkipásztora (1958–1986). A Debreceni Református Teológiai Akadémia r. tanára (1953–1958), a tiszántúli református egyházkerület püspöke (1958. jan. 14.–1986. dec. 31.), egyúttal a Magyarországi Református Egyház Országos Zsinatának lelkészi elnöke és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke (1959–1987).
Országgyűlési képviselő (Hajdú-Bihar megye és Debrecen, 1958–1967; Hajdú-Bihar megye 3. választókerület, 1967–1971; Hajdú- Bihar megye 8. választókerület 1971–1980; Hajdú-Bihar megye 10. választókerület, 1980–1985; Országos lista, 1985–1988). Az Elnöki Tanács tagja (1963. márc.–1988. aug.). A Debreceni Városi Tanács (1954–1968) és a Hajdú-Bihar Megyei Tanács (1958–1988), a Hazafias Népfront (HNF) Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága (1958–1964), majd Országos Tanácsa (HNF OT, 1964–1981) és az OT Elnökségének tagja (1981–1988).
Tevékenyen támogatta az MSZMP politikáját, nevéhez fűződik a szolgálat teológiájának kidolgozása, amely a Magyarországi Református Egyház hivatalos tanítása volt, különösen az állam és az egyház kapcsolata tekintetében (1958–1989). A kommunista rendszer tökéletes kiszolgálását megalapozó teológiai elmélet szerint a magyarországi keresztyénség nem teoretikus síkon ismerte fel a párt politikai vezető szerepének jogosultságát, hanem tények győzték meg arról, hogy ez a vezetés az ember és a nemzet javát szolgálja; és erkölcsileg ezért jogosult a vezető szerep betöltésére.
Elismertség
Az Országos Béketanács és a Béke Világtanács elnökségi tagja (1968-tól), az Európai Biztonság és Együttműködés Nemzeti Bizottságának alelnöke (1974-től), a Keresztyén Békekonferencia alapító tagja és alelnöke (1964–1978), tb. elnöke (1978-tól).
Elismerés
Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1958, 1962, 1972), a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített zászlórendje (1982). A Budapesti Evangélikus Teológiai Akadémia (1972), a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet díszdoktora (1974). Debrecen díszpolgára (1986).
Főbb művei
F. m.: Az isten igéje és igehirdetésünk. Kísérlet a barthi theologia homiletikai problémáinak megértésre. (Theológiai Szemle, 1938)
A munkácsi református egyház középiskolás szórványinternátusa. (Pápa, 1944)
B. T., a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének székfoglaló beszéde. (Debrecen, 1958)
Ige, egyház, nép. I–II. köt. (Bp., 1972)
szerk.: A Heidelbergi Káté története Magyarországon. 1563–1965. Szerk., az előszót írta. (Bp., 1965)
Örökségünk és feladatunk. A magyarországi református reformáció, a II. Helvét Hitvallás elfogadása 400. évfordulóján rendezett ünnepségek iratai. Szerk. Sajtó alá rend. Tóth Károly. (Bp., 1968)
A Szentírás magyarázata. Jubileumi kommentár. I. köt. 1–5. füz. és II. köt. 1–2. füz. Főszerk. (Bp., 1968– 1973)
Hittel és cselekedettel. A Magyarországi Református Egyház 25 éve a szocialista társadalomban. (Bp., 1970)
Tanulmányok és szövegek a magyarországi református egyház 16. századi történetéből. Szerk., az előszót írta. (Bp., 1973)
A Magyarországi Református Egyház diakóniája. Írta és szerk. (Bp., 1979).
Irodalom
Irod.: Békefi Benő: B. T. 50 éves. (Református Egyház, 1962)
Pákozdy László Márton: Az ötven éves B. T. köszöntése. (Theológiai Szemle, 1962)
Ottlyk Ernő: Az emberiség békéjéért és az egyház egységéért. B. T. a nemzetközi ökumené kiemelkedő személyisége. (Theológiai Szemle, 1982)
Muntag Andor: Az újfordítású Bibliáról. B. T. a Magyar Bibliatanács ügyvezető elnöke, a bibliafordítás spiritus rectora. (Theológiai Szemle, 1982)
Nagy József: Isten Igéje az igehirdető számára. B. T., a Jubileumi Kommentár szerkesztőbizottságának elnöke. (Theológiai Szemle, 1982)
Szigeti Jenő: A Református Egyház és a Szabad Egyházak Tanácsa kapcsolatai a lelkészképzésben. B. T. a hazai ökumené munkálója. (Theológiai Szemle, 1982)
Salgó László: A református egyház és az izraelita hitfelekezet dialógusának jelentősége. Testvéri köszöntő B. T. református püspök-elnök 70. születésnapja alkalmából. (Theológiai Szemle, 1982)
Küldetésben. Köszöntések az ökumenéből B. T. püspök 70. születésnapjára. Szerk. Tóth Károly. (Bp., 1982)
Kocsis Elemér: B. T. püspök, a közéleti férfi. (Confessio 1982)
B. T. munkásságának bibliográfiája. Összeáll. Lenkey István. (Bp., 1982)
Kocsis Elemér: Ércnél maradandóbbat alkotott. (Reformátusok Lapja, 1987. 28.)
Erdei János: A „Szolgálatteológia” és kezdetei. (A magyar protestantizmus. 1918–1948. Bp., 1987)
Ottlyk Ernő: B. T. püspök köszöntése. (Theológiai Szemle, 1987)
Kónya István: A „keskeny úton” a „szolgáló egyház” felé. (Bp., 1988)
Kocsis Elemér: B. T. nyugalmazott püspök emlékezete. – Bazsó Béla: „Mert tudom, hogy az én Megváltóm él…” Temetési igehirdetés. (Theológiai Szemle, 1995)
Tibori János: A Tiszántúli Református Egyházkerület története. II–IV. köt. 1957–1986. (Debrecen, 1996–2000).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
