Bartkó Lajos
geológus
Született: 1911. május 6. Zólyombrézó, Zólyom vármegye
Meghalt: 1988. július 2. Budapest
Család
Sz: Bartkó Vilmos MÁV-felügyelő, Novák Mária. F: Mudroch Irén. Özvegy. Fia: Bartkó Tamás. A család Miskolcon élt (1920-tól), majd Budapestre költözött.
Iskola
A bp.-i VI. kerületi gimnáziumban éretts. (1928), a Pázmány Péter Tudományegyetemen földrajz–természetrajz szakos tanári okl. (1936) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1937), a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa (1963).
Életút
A bp.-i VII. kerületi díszítő- és sokszorosító szakirányú községi tanonciskola helyettes tanára (1937–1939), egyúttal a Pázmány Péter Tudományegyetem Földtani Intézet díjtalan gyakornoka (1937–1939), tanársegéde (1939–1941). A Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) tud. munkatársa (1941–1949); közben a II. vh. idején katonai szolgálatot teljesített, századparancsnokként szerelt le. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt főgeológusa (1949–1956 és 1962–1971), a MÁFI főgeológusa és a Szénbányászati Minisztérium tanácsadója (1956–1958), az Országos Földtani Főigazgatóság Földtani Osztályának vezetője (1958–1962).
Földtani térképezéssel, ásványi nyersanyagkutatással fogl. Sóshartyán és Szécsény hegységszerkezeti kutatása közben feltárta az ország egyik legjobb gyógyvizét (Jodaqua, 1947–1949). Fontos szerepet játszott a nógrádi barnakőszéntelepek bánya- és üledékföldtani kutatásában, ill. feltárásában. A kisterenyei és a nagybátonyi körzetben kb. 20 millió tonna új szénvagyont tárt fel (1949–1956). Jelentős eredményeket ért el a triász területek geológiai térképezése terén. Feltárta az ipolytarnóci ún. lábnyomos homokkő kövületlelőhelyet.
Emlékezet
Hably Lilla geológus róla nevezett el, egy Ipolytarnócon talált 19 millió éves diófélét (Carya bartkoi néven, 1985-ben).
Elismertség
A Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) titkára (1940–1941), tb. tagja (1981-től).
Elismerés
MFT Emlékgyűrű (1973), Koch Antal-emlékérem (1986), Pro Geologica Applicata Emlékérem (1986), Pro Natura Emlékérem (1986).
Főbb művei
F. m.: Földtani és őslénytani adatok Rákosszentmihály és környékének oligocén–miocénkori rétegeihez. Egy. doktori értek. (Bp., 1937)
Cápafogak Ipolytarnóc környékéről. (Földtani Értesítő, 1941)
Székelyudvarhely–Homoródalmás környékének földtani viszonyai. (MÁFI évi jelentése, 1945)
A Budapest-környéki szénhidrogén-kutatások eddigi eredményei. (Jövedéki Mélykutatás, 1946)
Magyarországi kőszénelőfordulások ismertetése. (Bp., 1957)
Az északmagyarországi barnakőszéntelepek kora. (Földtani Közlöny, 1961)
A magyarországi külfejtéses szénbányászat értékelése. (Bp., 1962)
A nógrádi barnakőszén-terület földtani vizsgálata Kand. értek. is. (Földtani Közlöny, 1963). Ásványtelepeink földtana. Többekkel. (Bp., 1966)
Nógrád megye ásványi nyersanyagainak kutatási eredményei 1945–1965 évek között. (Salgótarján, 1966)
Ipolytarnóc földtani vázlata. (Geologica hungarica. Series palaeontologica. Bp., 1985)
Ipolytarnóc. ősmaradványok. (Tájak, korok, múzeumok. Bp., 1985; 4. jav. és bőv. kiad. 1996).
Irodalom
Irod.: Jaskó Sándor: B. L. tiszteletbeli tag emlékezete. Művei bibliográfiájával. (Földtani Közlöny, 1988)
Jaskó Sándor: B. L. emlékezete. (MÁFI évi jelentése, 1988)
Carya bartkoi. (Pásztói Hírlap, 2005).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
