Bartók György, ifj., málnási
filozófus
Született: 1882. augusztus 3. Nagyenyed, Alsó-Fejér vármegye
Meghalt: 1970. november 26. Budapest
Család
Sz: Bartók György (1845–1907) református püspök. Sógora: Ravasz László (1882–1975) református püspök.
Iskola
A kolozsvári református teológiai akadémián (1900–1904), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen tanult (1904–1905), majd ismereteit Lipcsében és Heidelbergben egészítette ki (1905–1906). Kolozsvárott református lelkészi okl. (1905), bölcsészdoktori okl. (1906), magyar–német szakos tanári okl. (1907), a sárospataki református főiskolán teológiai szakos tanári okl. (1908), a kolozsvári tudományegyetemen a morális filozófia és annak története tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1912). A MTA tagja (l.: 1927. máj. 7.; r.: 1945. máj. 30.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
Életút
A nagyenyedi Bethlen Kollégium (1907–1909), a kolozsvári Református Teológiai Akadémia Újszövetségi Tanszék r. tanára (1909– 1917), a kolozsvári, ill. a szegedi Ferenc József Tudományegyetem a filozófia ny. r. tanára (1917–1944) és a Philosophiai Intézet vezetője (1921–1940); közben a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar dékánja (1926–1927 és 1941–1942), dékánhelyettese (1927–1928), az Egyetem rektora (1940–1941). A szegedi középiskolai tanárképző intézet igazgatója (1922–1925) és ún. elnöke (1925–1940). Budapestre költözött (1944), a bp.-i Református Teológiai Akadémián a filozófia ny. r. tanára (1946– 1949).
A filozófia általános etikai kérdéseivel, elsősorban az akaratszabadság és a szabadakarat problémájával, a vallás, főleg az Újszövetség erkölcsi értékeivel, Immanuel Kant és René Descartes, valamint Böhm Károly munkásságával, ill. magyarországi fogadtatásukkal és utóéletükkel fogl.
Emlékezet
Életmű-bibliográfiája az interneten elérhető (bartokgyorgy.adatbank.transindex.ro). Róla nevezték el a szegedi Bartók György Filozófiai Doktori Iskolát. Műveit a hágai Mikes International Alapítvány 2001-től gondozza, ill. újrakiadja, 2006-ban Böhm Károly–Bartók György-díjat alapított. 2007. szept. 4-én a Szegedi Tudományegyetem BTK-n Bartók György-emléknapot rendeztek, az Egyetem épületének bejáratán emléktábláját is elhelyezték, ill. emlékkiállítását is megrendezték.
Elismertség
A kolozsvári Böhm Károly Társaság alapító, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság választmányi tagja.
Szerkesztés
Az Acta Litterarum Szegediensis. Sectio Philosophica szerkesztője (1922–1938), a Szellem és Élet című folyóirat alapító szerkesztője (1936–1944).
Főbb művei
F. m.: Az akaratszabadság problémája. Egy. doktori értek. (Kolozsvár, 1906)
A szabadakarat problémája és a büntetőjog. (Kolozsvár, 1907)
Jakab levele. (Kolozsvár, 1908)
Az újszövetségi görögség nyelvtana. (Kolozsvár, 1909)
Kálvin, mint pedagógus. (Protestáns Szemle, 1909)
A vallás és a modern kultúra. (Református Szemle, 1909)
A vallástudomány tárgya és módszere. (Kolozsvár, 1910)
Gr. Széchenyi István gondolkodása. (Kolozsvár, 1910)
Az erkölcsi érték filozófiája. (Kolozsvár, 1911)
Böhm Károly tana és személyisége. (Kolozsvár, 1913)
Erdélyi János gondolkozása. (Kolozsvár, 1915)
Háború, közművelődés, nemzetnevelés. (Kolozsvár, 1916)
Az Újszövetség vallása. (Kolozsvár, 1916)
Petőfi lelke. Kísérlet az „aestheticum” megértésére. (Bp., 1922)
A filozófia lényege és alapproblémái. (Szeged, 1924; 5. kiad. Bp., 1947)
Kant. (Torda, 1925)
Az erkölcsi értékeszme története. 1–2. (Szeged, 1926; új kiad. 1935)
Böhm Károly. (Bp., 1928)
A „rendszer” filozófiai vizsgálata. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1928. jan. 16.; Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. III. köt. 5. Bp., 1928)
Kant etikája és a német idealizmus erkölcsbölcselete. (Bp., 1930)
Forradalom és reformáció. (Szeged, 1933)
A középkori és újkori filozófia története. (Bp., 1935)
A lét bölcseleti problémája. (Bp., 1936)
Ösztön, tudat, öntudat. (Bp., 1937)
Descartes sorsa Magyarországon. (Kecskemét, 1938)
Ember és élet. A bölcseleti antropológia alapvonalai. (Bp., 1939)
Történet és értékelés. (Szeged, 1939)
A filozófia lényege és problémái. (Bp., 1947)
Soeren Aabye Kirkegaard egzisztencializmusa. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1947. ápr. 15.)
Válogatott filozófiai írások. Sajtó alá rend. Tonk Márton, Szélyes Éva. (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai. Kolozsvár–Szeged, 2001)
A filozófia lényege. (Hága, 2002)
A filozófia története. (Hága, 2002)
Böhm Károly. (Hága, 2003)
Faj. Nép. Nemzet. A bevezető tanulmányt Mariska Zoltán írta. (Hága, 2004)
szerk.: Böhm Károly: Az ember és világa. IV–VI. Sajtó alá rend. (Bp., 1918–1928–1942)
ford.: Ménégoz Jenő: Elmélkedések az üdv evangéliumáról. (Kolozsvár, 1902).
Irodalom
Irod.: Tamás Gáspár Miklós: Egy szerény filozófus emlékére. (Korunk, 1971)
Perecz László: Egy elfeledett magyar szellemfilozófus. Portrévázlat B. Gy.-ről. (Unió, 1991)
Mariska Zoltán: A filozófiai szintézis lehetőségei Böhm és Bartók gondolatvilágában. Kand. értek. (Miskolc, 1992)
Mariska Zoltán: B. Gy. és a kolozsvári egyetem. (Holnap, 1992)
Mariska Zoltán: Málnási B. Gy. (Theologiai Szemle, 1993)
Jakab András: Heidegger fogadtatása a magyar filozófiai gondolkodásban a két világháború között. Protestáns értelmezések, indíttatások: B. Gy. (Jelenlét, 1993)
Mariska Zoltán: Magyar filozófus a tízes években. (Miskolci Egyetem Közleményei. Bölcsészet- és Társadalomtudományi Közlemények, 1994)
Gaal György: Málnási B. Gy. (Akik jó bizonyságot nyertek. A kolozsvári Református Teológia tanárai. 1895–1948. Kolozsvár, 1996)
Mariska Zoltán: B. Gy. filozófiája a két világháború közötti időszakban. (Alternatív tradíciók a magyar filozófia történetében. Miskolc, 1999)
Mariska Zoltán: Böhm és Bartók. (Böhm Károly és a „kolozsvári iskola”. Kolozsvár–Szeged, 2000)
Szélyes Éva: Szellemfilozófia és antropológia Málnási B. Gy. gondolkodásában. – Mariska Zoltán: B. Gy. Filozófussors – Magyarországon. (Korunk, 2000).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
