Batthyány Kázmér, németújvári gr.

Született: 1807. június 4. Pozsony
Meghalt: 1854. július 12. Párizs

Család

Nagyapja Batthyány Tivadar (= Tódor) (1730–1812) politikus, főúr, nagybirtokos, Magyarország első műszaki könyvtárának összegyűjtője. Sz: Batthyány Antal József (1762–1828), gr. Roggendorf Cecília. F: gr. Keglevich Auguszta (1808–1879). Testvére: hg. Batthyány Gusztáv (1803–1883) politikus, nagybirtokos.

Iskola

Tanulmányait külföldi útjai során végezte, magyarul is csak Nagy Károly (1797–1868) csillagász, matematikus, MTA-tag tanította meg (az 1830-as években).

Életút

Nyugat-európai utazásai során ismerkedett meg a polgári demokráciákkal és a liberális eszmékkel. Hazatérése után tanult meg magyarul, hogy az Országgyűlésben a radikális ellenzék tagjaként vegyen részt (a Felsőtáblán, 1839/40-ben és 1843/44-ben). A forradalom és szabadságharc idején Baranya vm. főispánja, majd kormánybiztosa (1848. ápr. 22.–1849. febr. 11.), a Kiskunság, Szeged, Szabadka és Zombor teljhatalmú polgári és katonai biztosa (1849. febr. 12.–1849. máj. 1.). A Szemere- kormány külügyminisztere, egyúttal földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter is (1849. máj. 2.–1849. aug. 11.), valamint a kormányzói rendeleteket a távollevő hadügyminiszter helyett ellenjegyezte (1849. máj. 7.–1849. júl. 16.). A világosi fegyverletétel után (1849. aug. 13.) után követte Kossuth Lajost a törökországi Vidinbe, Sumlába és Kütahyába (1849–1851), majd haláláig Párizsban élt (1851–1854). Távollétében az osztrák császári hadbíróság halálra ítélte (in comtumaciam [távollétében, jelképesen] felakasztották, 1851-ben). A Védegylet alapító elnöke (1844–1849).

Az 1840-es években a magyarországi reformellenzék radikális vezetőjeként elsősorban a magyarországi ipar és közlekedés fejlesztését támogatta. Jelentős szerepet játszott a hazai ipar védelmére létesített, kizárólag magyar termékeket vásárló és fogyasztó Védegylet megalapításában és országos egyesületté szervezésében. Kezdeményezte a Vukovár–Fiumei vasút építésére vállalkozó egyesület megalapítását (amelynek elnökségét is elfogadta, 1845-ben). Jobbágyai nagy részét örökváltság révén felszabadította: az országban önkéntesen létrejött örökváltsági szerződések felét ő kötötte, Bicskén e tevékenysége 6000 hold földet érintett. Öröklés útján birtokába került a híres bicskei kastély, s innen irányítva hatalmas birtokait Bicskét gazdasági, kulturális és politikai központtá tette. Birtokain mintaszerű gazdálkodást folytatott a kor legfejlettebb mezőgazdasági eszközeit alkalmazva. Mecénásként szinte az élet minden területén (ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, közlekedés, kultúra stb.) jótékonykodott. Nagyapja, Batthyány Tivadar 30 000 kötetes rohonci könyvtárát a Magyar Tudós Társaságnak adományozta, Vörösmarty Mihálynak, aki gyakran meglátogatta, évente 400 pengő forint évjáradékot juttatott, amelyet a költő élete végéig élvezett. Támogatta továbbá Nagy Károly matematikus-csillagászt, akinek nevéhez fűződik a magyarországi méterrendszer meghonosítása. Batthyány Kázmér 100 000 forintos alapítványt tett Nagy Károly élete főművének, a bicskei csillagvizsgálónak létesítéséhez. (Nagy Károly 1847-ben költözött Bicskére, s kezdett hozzá az obszervatórium megépítéséhez. Itt helyezte el, az 1844-ben Párizsban vett, platinából készült méterrudat, kilogrammot és liter-mintapéldányt, amelyek 1900-ig etalonnak számítottak; azaz Magyarországon először a gróf bicskei birtokán volt hivatalos méterrúd, kilogramm és liter, továbbá itt voltak először a legkorszerűbb csillagászati műszerek is, jóllehet az időközben kitört forradalom miatt az obszervatórium nem kezdhette meg működését!) Testvérével, hg. Batthyány Gusztávval és gr. Károlyi Lajossal együtt felállította a Klauzál Gábor irányítása alatt működött rohonci gazdasági tanintézetet (az első magyar tannyelvű gazdasági intézetet, 1839–1840). A forradalom és szabadságharc idején Baranya vm. főispánjaként toborozta a honvédséget, szervezte a nemzetőrséget, maga is címzetes nemzetőr ezredesként harcolt a délvidéki harcokban. Mohácson népfelkelést szervezett, és csapataival több ütközetben megtisztította a Duna–Dráva szögét Jellasics utóvédként hátrahagyott csapataitól, majd önkénteseivel bevonult az eszéki várba (1848. okt. 22.) a várparancsnok Jovics Istvánnal szemben biztosította a várőrség magyar alkotmányhoz való hűségét. A Délvidék kormánybiztosaként határozott intézkedéseivel megalapozta Perczel Mór bácskai harctéri sikereit, maga személyesen is részt vett a szőregszentiványi ütközetben (1849. márc. 22.). – Batthyány Kázmér volt az első Batthyány gróf, aki Bicskén élt, és a települést tudatosan fejlesztve, a Batthyány-birtokok központi irányítását innen valósította meg. Nevéhez fűződik a klasszicista stílusú családi mauzóleum kialakításának megkezdése (amit majd a család egy későbbi, távoli rokona, a festőművész Batthyány Gyula fejezett be). Az obszervatórium közelébe egy ún. Hegyi-kastélyt is kialakított, ahol a csillagászok lakóházai voltak. A szabadságharcban játszott szerepe miatt távollétében jelképesen felakasztották (1851. szept. 22-én, a pesti Újépület mögötti vesztőhelyen). Minden vagyonát – köztük az 1 376 903 forint értékű, öt gazdaságból és az erdészetből álló 18 548 hold bicskei birtokát és a kastélyt zár alá helyezték (1849), majd elkobozták (1852). Párizsban hunyt el, a montmartre-i temetőben nyugodott. Születésének 180. évfordulóján hazahozták földi maradványait, s a siklósi vár kápolnájának családi kriptájában helyezték örök nyugalomra (1987. júl. 6-án). Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben).

Emlékezet

Halálának 140. évfordulóján a bicskei kastély dísztermében, emlékülés keretében leplezték le bronz domborművét (Domonkos Béla szobrászművész alkotása, 1994). Korábban, Siklós tartottak tiszteletére emlékkonferenciát és ünnepségsorozatot (1981. márc. 14-én és 1987. jún. 4–6-án.). Batthyány Kázmér tulajdonában voltak nagy kiterjedésű kisbéri birtokok is. Emigrációja idején kisbéri birtokát is elkobozták; Ferenc József császár itt alapította meg a később híressé vált kisbéri királyi ménest (1853- ban). Róla nevezték el az 1946-ban alapított kisbéri Batthyány Kázmér Kórház és Rendelőintézetet, a siklósi 2. sz. iskola fennállásának 10. évfordulóján felvette Batthyány Kázmér nevét (Batthyány Kázmér Általános Iskola, 1981-től). Kisbéren, a róla elnevezett Batthyány téren bronz és mészkő mellszobra is látható (Krisztiáni Sándor alkotása, 2000). A siklósi várárokban szintén megtekinthető mészkő mellszobra (Csíkszentmihályi Róbert alkotása, 1971). A szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium 1992. jún. 5-én vette fel a gróf nevét (az iskola címerén családi jóváhagyással a Batthyány-címer és a család jelmondat [Fidelitate et fortitudine! = Hűséggel és bátorsággal] is szerepelhet). Védegyleti beszédei az 1840-es években, kéziratban, ill. litográfiákban terjedtek, valamint közzétette a részben általa szerkesztett alapszabályokat és összefoglalta az egyesület történetét. Írásaiban gazdasági nézeteit fejtette ki a robottal, az örökváltsággal és egyéb aktuális problémákkal kapcsolatban. Kisebb cikkeit, beszédeit részletekben a Magyar Szózatok közölte (Hamburgban jelenhetett meg, 1847-ben). Arcképét a Magyarország képekben II. kötete (1868) és a Vasárnapi Ujság közölte (1868). Néhány, a forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos mozgósító aprónyomtatványát, plakátját és kormánybiztosi rendeletét a szegedi Somogyi Könyvtár őrzi.

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013