Bauer Ervin
orvos, biológus
Született: 1890. október 19. Lőcse
Meghalt: 1938. január 11. Moszkva, Szovjetunió
Család
Sz: Bauer Simon (1851–1897) filozófus, pedagógus, műfordító, Lewy Eugénia tanítónő. Testvére: Balázs Béla (1884–1949) író, esztéta és Bauer Hilda (1887–1965) emlékiratíró. F: 1.: Kaffka Margit (1880–1918) írónő. 2. Szilárd Stefánia matematikus. Fia: Bauer Mihail (1924–) és Bauer Karl (1934–).
Iskola
A bp.-i (1909–1911) és a göttingeni tudományegyetemen tanult (1911–1913), a bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1914).
Életút
Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1915), megsebesült (1915), a temesvári helyőrségi kórház kórboncnoka (1915– 1918); közben J. Wagner von Jauresgg professzor bécsi elmegyógyászati klinikájána asszisztense is (1916), ekkor kezdett elméleti biológiával fogl. A KMP tagja (1919. márc.–júl.-tól), a Tanácsköztársaság bukása után második feleségével, Szilárd Stefániával Bécsbe menekült (1919 ősze), Bécsben, majd Göttingenben élt (1919–1921), a prágai Károly Egyetem Általános Biológiai és Kísérleti Morfológiai Intézetének asszisztense (1921–1923), a berlini Rákkutató Intézet asszisztense (1923–1925), a moszkvai Obuh Munkaegészségügyi Intézet általános biológiai laboratóriumának tud. munkatársa (1925–1930). A II. sz. Moszkvai Állami Egyetem Általános Biológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára (1930–1934), a Tyimirjazov Biológiai Intézet általa megszervezett biológiai laboratóriumának vezetője (1931–1934), egyúttal a leningrádi egyetemen az általános biológia előadója is; majd az Össz-szövetségi Orvostudományi Kísérleti Intézet (VIEM) Általános Biológiai Osztályának vezetője (1934–1937). A szovjet politikai rendőrség feleségével együtt letartóztatta (1937. aug.), további sorsa ismeretlen, az újabb kutatások szerint egy szovjet koncentrációs táborban agyonlőtték.
A modern elméleti biológiai kutatások megalapítója. Genetikai fogalmait a későbbi kutatások nem igazolták. Kimagasló eredményeket ért el az élet energetikai meghatározására és az élet- és kórjelenségek energetikai magyarázatával kapcsolatban.
Főbb művei
F. m.: Die Grundprinzipien der rein naturwissenschaftlichen Biologie. (Berlin, 1920)
Tyeoretyicseszkaja biologija. (Moszkva– Leningrád, 1935; mindkettő magyar nyelven: Elméleti biológia. Szerk., előszó, jegyz. Ákos Károly. Ford. Müller Miklós; hasonmás kiad. 1982)
The Theoretical Biology. Reprint of the 1935 Edition with a Preface, a Biographical and a Critical Essay. (Bp., 1982).
Irodalom
Irod.: Ákos Károly: B. E. (Orvosi Hetilap, 1965. 40.)
László Miklós: A világhírű ismeretlen. B. E. (Élet és Irodalom, 1965. 28.)
Tokin, B. P.: Az elméleti biológia és B. E. munkássága. Ford. Müller Miklós. (Bp., 1965)
Forbáth Imre: Eszmék és arcok. (Pozsony, 1966)
H. Varró Rózsa: B. E. elméleti filozófiája és a marxista filozófia. (Magyar Filozófiai Szemle, 1970)
Zádor Erika: Nemcsak tisztelgés. (Magyarország, 1983. 8.)
Bauer Hilda: Emlékeim. – Levelek Lukácshoz. Szerk., a képanyagot összeáll., az utószót és a jegyzeteket írta Lenkei Júlia. (Archívumi füzetek. Bp., 1985)
Lenkei Júlia: „Azután dolgoznánk szépen együtt“. Száz éve született B. E. (Liget, 1990)
Müller Miklós: A Martyr of Science. (The Hungarian Quaterly, 2005)
Müller Miklós: Új könyvek B. E.-ről, a tragikus sorsú orvosbiológusról. (Magyar Tudomány, 2005)
A Te színed előtt. Kaffka Margit szerelmei. Szerk. Borgos Anna. (Bp., 2006).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
