Bayer József
irodalomtörténész, színháztörténész, művészettörténész, művelődéstörténész
Született: 1851. november 23. Baja, Bács-Bodrog vármegye
Meghalt: 1919. december 12. Budapest
Iskola
A bajai kir. r. k. állami főgimnáziumban éretts. (1870), a bp.-i tudományegyetemen történelem–földrajz szakos tanári okl. szerzett (1874). Az MTA tagja (l.: 1899. máj. 5.; r.: 1911. ápr. 27.).
Életút
A soproni Csöndes-féle magánintézet helyettes tanára (1876–1877). A Budapest-vidéki (1877–1884), a Budapest-fővárosi tankerületi főigazgatóság írnoka (1884–1890), egyúttal bp.-i középiskolák helyettes tanára is (1884–1890). A bp.-i V. kerületi Markó utcai főgimnázium r. tanára (1890–1912).
A magyar színháztörténet első, tudományos igényű művelője és rendszerezője. A Kisfaludy Társaság 1884-ben pályázatot írt ki a magyar színház történetének megírására; Bayer hatalmas monográfiája (az első magyar színháztörténeti munka!) nyerte a 200 arannyal díjazott pályázatot. A Nemzeti Játékszín története (I–II. köt., 1887) a legrégibb időktől 1837-ig beszéli el az eseményeket, kitér a magyar dráma kialakulásának történetére és annak világirodalmi kapcsolataira is. Később kiadta a 18. sz.-i magyarországi pálos iskoladrámákat, Déryné naplóját és leveleit, Szigligeti Ede színműveit, Katona József munkáit. A Magyar Shakespeare Tár megalapításával nevéhez fűződik a magyarországi Shakespeare-kutatás elindítása. Alapvetően új eredményeket ért el a Shakespeare-drámák magyarországi fogadtatásának feltárása, azoknak a hazai drámairodalomra gyakorolt hatásának feldolgozása terén. A magyarországi képzőművészet történetével is fogl.
Emlékezet
Tanulmányai befejezése után Budapesten, a Városmajor utcában, majd a Török utcában lakott. Sok könyvritkaságot és általa felkutatott kéziratot tartalmazó könyvtára (közel 10 000 kötet könyv), képgyűjteménye (számos Lotz Károly képpel) részben a Pécsi Egyetemi Könyvtárba, részben az MTA és az OSZK Kézirattárába került. A Staud Géza által összeállított bibliográfiája 258 megjelent munkáját sorolja fel (1873–1917 között). Az I. vh. idején háborús naplót is vezetett (hatvannál több iskolai füzetet írt tele a háború eseményeivel, 1914–1918). Ex librisét Tahy Antal készítette el (egy olyan embert ábrázol, aki egyik kezével ásójára támaszkodik, a másik kezével felemeli a görög drámák tragikus álarcát, a színészet szimbólumát).
Elismertség
A Kisfaludy Társaság tagja (r.: 1888).
Elismerés
A bp.-i tudományegyetem tb. doktora (1912). Baja város díszpolgára (1913).
Szerkesztés
Az Egyetértés c. napilap színházi tudósítója és kritikusa (1881–1884). A Lyka Károly által elindított Művészet c. szecessziós folyóirat munkatársa (1902-től). A Magyar Shakespeare Tár szerkesztője (I–VIII., Ferenczi Zoltánnal, 1908–1916).
Főbb művei
F. m.: A Nemzeti Játékszín története. I–II. (Bp., 1887)
Shakeaspeari nyomok irodalmunkban. (Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1890)
Adatok a régi magyar színpad fölszerelése történetéhez. – Br. Wesselényi Miklós pesti színtársulatának történetéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1891)
Hamlet előadások a múlt században. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1892)
Katona, mint vígjátékíró. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1894)
Molière „Képzelt beteg”-ének első fordítása. – Kazinczy Ferenc Molière- fordításai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1896)
A magyar drámairodalom története. A legrégibb nyomokon 1867-ig. I–II. (Bp., 1897)
Az Árpád ébredése keletkezéstörténete. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1898)
Mikor került a Ludas Matyi a színpadra? (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1899)
Nemzeti Játékszín, mint közügy. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1899. okt. 9.; megjelent: Budapesti Szemle, 1899; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1899)
Déryné naplója. I–III. Első kiadás az eredeti kézirat alapján. Sajtó alá rend. (Magyar irodalmi kincsek. Bp., 1900)
Az első magyar „műkitétel” Pesten, 1834-ben. (Művészet, 1903)
Az első magyar nyelvű színielőadás a fővárosban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1904)
Az első magyar színtársulat Zomborban. (Bács-Bodrogvármegyei Történelmi Társulat Évkönyve, 1904)
Egy magyar Eszter-dráma. (Bp., 1904)
Hamlet meg Romeo és Júlia meséje a magyar ponyván. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1904)
A Sok hűhó semmiért első magyar fordításáról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1905)
Az első magyar tájképfestőről. (Művészet, 1905)
Árvízi képek 1838-ból. (Művészet, 1906)
Petz Lipót Shakespeare-fordításai. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1907)
A Liliomfi eredetiségének kérdéséhez. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1908)
Miskolc színészetének története 1800-tól 1803-ig. – Nagy Ignác „Tisztújítás”-ának hatása a politikusokra. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1908)
A makrancos hölgy első magyar fordítói és előadói. – A Macbeth budai előadása 1834-ben. – Az első magyar Shakespeare-életrajzok. (Magyar Shalespeare Tár, 1908)
A lithographia kezdői Pesten. (Művészet, 1909)
Shakespeare drámái hazánkban. I–II. (Bp., 1909)
Barabás Miklós Pestre érkezése és első sikerei. (Művészet, 1910)
A Hamlet fordításának magyarországi története. – Egy vándorló színtársulat Shakespeare-műsora. 1820–1837. – Petőfi fellépése a Velencei kalmárban. (Magyar Shakespeare Tár, 1911)
Schiller drámái a régi magyar színpadon és irodalmunkban. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1911. máj. 22.; Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. 22. köt. 2. Bp., 1912)
A Szózat megzenésítése, 1843. (Budapesti Szemle, 1913)
Az első Faust-dráma a magyar színpadon. (Irodalomtudomány, 1913)
Déryné. – Déryné levelei. Sajtó alá rend., a bevezetést és a jegyzetet írta. (Madách Könyvtár. 15. Bp., 1944)
szerk.: Pálos iskoladrámák a XVIII. századból. Kiadta. (Régi magyar könyvtár. 2. Bp., 1897)
Balogh István: Ludas Matyi. Bohózat 3 felvonásban. (Régi magyar könyvtár. IX. Bp., 1898)
Szigligeti Ede színművei. I–II. Sajtó alá rend. (Magyar remekírók. Bp., 1902–1904)
Katona József válogatott munkái. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Remekírók képes könyvtára. Bp., 1907)
Szigeti József drámái. Sajtó alá rend. és a bevezetést írta. (A Kisfaludy Társaság Nemzeti Könyvtára. Bp., 1914).
Irodalom
Irod.: Marczinkó Ferenc: B. J. (Budapesti V. kerületi állami főgimnázium értesítője, 1913)
Kremmer Dezső: B. J. könyvtára. (Könyvtári Szemle, 1917)
Pataki József: B. J. (Nyugat, 1920)
Kádár Jolán: B. J. emlékezete. (Budapesti Szemle, 1921)
Némethy Géza: Megemlékezés B. J.-ről. (Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1923)
Császár Elemér: B. J. r. tag emlékezete. (Bp., 1926)
Staud Géza: B. J. tudományos munkássága. (Bp., 1979).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
