Anderkó Aurél, homoródi
meteorológus
Született: 1869. október 14. Terep, Szatmár vármegye
Meghalt: 1940. június 2. Budapest
Iskola
Középiskoláit Szatmáron végezte, a bp.-i tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári okl. (1891), bölcsészdoktori okl. szerzett (1894), Németországban (1897) és Franciaországban tanulmányokat folytatott (1899–1901), a meteorológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1907).
Életút
Az Országos Meteorológiai Intézet kalkulátora (1891–1894), I. osztályú asszisztense (1894–1898), kísérletügyi adjunktusa (1898– 1921); egyúttal a Zivatar Osztály (1898–1901), majd a Prognózis Osztály vezetője (1901–1921). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1907–1920). Lengyelországba költözött (1920–1922), a varsói meteorológiai intézet tud. munkatársa (1921–1922) és a varsói egyetem professzora (1922). Nyugalomba vonulása után hazaköltözött, haláláig Vácott élt (1922-től).
Magyarországon az első meteorológus volt, aki egyetemen taníthatott! Jelentős szerepet játszott a magyarországi csapadékhálózat megszervezésében; bevezette az általa feltalált és róla elnevezett Anderkó-féle esőmérők használatát. Bogdánfy Ödönnel megteremtette a magyar súlyombográfot, amely a párizsi világkiállításon díjat kapott (1900).
Elismertség
A Szent István Akadémia tagja (r.: 1920). A Nemzetközi Agrármeteorológiai Társaság tagja (1913), a Lengyel Meteorológiai Társaság elnöke (1922).
Főbb művei
F. m.: Utasítás az ombrometriai állomások felállítása, észlelése és kezelése tárgyában. (Bp., 1895)
Adalék az időprognózis elméletéhez. (Bp., 1902)
A légnyomás vertikális gradienséről. (Bp., 1905)
A légnyomás horizontális gradienséről. (Bp., 1906)
A talaj melegének periódusos ingása. (Bp., 1909)
A hőmérséklet szakaszos ingása a pseudoisotrop talajban. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1914).
Irodalom
Irod.: Réthly Antal: A. A. (Az Időjárás, 1940).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
