Anghi Csaba Geyza, szentmiklósi
biológus, mezőgazdasági mérnök
Született: 1901. október 22. Budapest
Meghalt: 1982. október 5. Budapest
Család
Sz: Anghi Ernő MÁV-felügyelő.
Iskola
Középiskoláit a sárospataki és a bp.-i ref. főgimnáziumban végezte, a Magyaróvári Gazdasági Akadémián gazda okl. szerzett (1922), majd Bécsben és Lipcsében ösztöndíjas (1930–1933), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1955).
Életút
A bp.-i tudományegyetemi közgazdaság-tudományi kar Állattenyésztési Intézet tanársegéde (1922–1930), a Fővárosi Állat- és Növénykert állatkerti felügyelője, ill. állat- és növénykerti főtisztként az állategészségügyi telep felügyelője (1933–1945), az Emlős Osztály vezetője (1945–1947), a Magyar Agrártudományi Egyetem Debreceni Osztálya Állattenyésztéstani Tanszék ny. r. tanára és a tanszék vezetője (1947–1949), a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet alapító tud. főmunkatársa és a Prémesállat-tenyésztési Osztály vezetője (1949–1956), a Fővárosi Állat- és Növénykert tudományos ig.-ja (1956–1958), főig.-ja (1958–1967). Az ELTE TTK Állattani Tanszék c. egy. tanára.
Kisállattenyésztéssel, baromfi és prémes állatok tenyésztésével, domesztikációjával, a pecsenyebárány zootechnikájával fogl. A nyérc és a nutria (dél-amerikai hódpatkány) kisemlősállatok tenyésztésének magyarországi kezdeményezője és meghonosítója, az első magyarországi pontozásos nyúlbírálati rendszer kidolgozója, ill. kidolgozta a magyarországi pásztorkutyák első hazai pontozásos mintamértékét. Több népszerű monográfiát írt különböző kisemlősállatok tenyésztéséről, tenyésztési sajátosságairól. Több karaküljuh-keresztezés tapasztalatai alapján meghonosította Mo.-on a prémminőség alapján való tenyészkiválasztás új módszereit. Vezetése alatt nemzetközi hírűvé lett a bp.-i állat- és növénykert: több különleges ún. felnevelési eredményt ért el (pl.: jegesmedve, örvösmedve, antilopfajták stb.) és különleges nagyhüllőbőr-konzerválási eljárást vezetett be. Feldolgozta a berlini, a drezdai, a müncheni, a stuttgarti és a hannoveri zoológiai múzeumok zebragyűjteményeit, meghatározta a római Museo Civico Coloniale zsiráfbőr-kollekcióját. Továbbá több tojásvizsgáló műszert, optikai szőrsűrűségmérőt készített, előállította az albínónál nagyobb életképességű kékszemű angóranyulat, megkezdte a jó prémminőségű fajták törzstenyésztésének kialakítását, ill. kidolgozta a tejhozam alapján való anyanyúl-szelekció módszerét.
Emlékezet
Szobrát a miskolci vadasparkban állították fel (Jószay Zsolt alkotása, 2001).
Elismertség
Az MTA Állattenyésztési és Állattani Bizottság elnöke, az Állattenyésztési Főbizottság tagja. A Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztályának elnöke (1965–1968). A Földművelésügyi Minisztérium (FM) Kisállattenyésztési Szakbizottsága, a Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Kisállattenyésztési Szakosztályának elnöke. A Baromfi és Egyéb Kisállattenyésztők Egyesülete igazgató-választmányának tagja. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) Kiállításrendezőségi és Bírálóbizottsági tagja.
Szerkesztés
A Búvár szerkesztőbiz. elnöke (1961–1964).
Főbb művei
F. m.: A tej és kezelése. (Bp., 1924)
Az állattenyésztés általános elvei. (Bp., 1925)
A prémes állatok tenyésztése. (Bp., 1932)
A magyar pásztorkutyák és a külföldi rokonfajták. (Bp., 1936)
A házi nyúl, kecske és kutya tenyésztése, mint a nagyvároskörnyéki lakosság jövedelemforrása. (Bp., 1936)
Az angóranyúl elbírálása. (Bp., 1940)
A juhgyapjú és felhasználása a háziiparban. (Bp., 1944)
A házinyúlgerezna termelése és kikészítése. (Bp., 1948)
Nyúltenyésztés. (Bp., 1954; 5. kiad. 1970)
Víziló az Állatkertünkben. (Bp., 1954)
Új vizsgálati eredmények a karakuljuh tenyészkiválasztásához. Kand. értek. (Bp., 1954)
Nutria- és nyérctenyésztés, perzsa- és panofixtermelés. (Bp., 1961)
Az alkat az állatvilágban. (Bp., 1962)
Macskák, cicák. (Bp., 1969)
Állatvilág az Egyenlítőtől a sarkokig. (Bp., 1971)
szerk.: Magyar állattani és növénytani ritkaságok és különlegességek. (Bp., 1958)
A budapesti Állatkert állat- és növénygyűjteményének katalógusa. (Bp., 1960)
Új kincseskönyv. Főszerk. (Bp., 1963)
A 100 éves állatkert. (Bp., 1966).
Irodalom
Irod.: Pogány Ferenc: A. Cs.-ra emlékezve. (Magyar Nemzet, 1982. okt. 14.)
Csíkváry László: A. Cs. emlékezetére. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1983).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
