Apáthy István, id.
jogász
Született: 1829. augusztus 29. Hidja, Tolna vármegye
Meghalt: 1889. december 4. Budapest
Család
Sz: apja Bezerédj István gazdatisztje volt. Fia: Apáthy István, ifj. (1863–1922) biológus, zoológus, az MTA tagja.
Iskola
Középiskoláit Nagykanizsán végezte, belépett a piarista rendbe, két évig novícius Kecskeméten (1848 előtt). A pesti tudományegyetemen bölcseleti tárgyakat és jogot tanult, jogtudori okl. szerzett (1857), ügyvédi vizsgát tett (1859).
Életút
A feldunai hadsereg tüzérhadnagyaként vett részt a forradalomban és szabadságharcban (1848–1849), amelynek leverése után bujdosni kényszerült. Tanulmányai befejezése után Pesten ügyvéd (1859-től). A pesti, ill. a bp.-i tudományegyetemen a magyar magánjog, váltó- és kereskedelmi jog helyettes tanára (1865–1869), a kereskedelmi és váltójog, az európai nemzetközi és tengerjog ny. r. tanára (1870–1889); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1874–1875 és 1887–1888), az egyetem rektora (1881–1882). Kir. tanácsos (1874-től).
A Szabadelvű Párt ogy.-i képviselője (1878–1889).
Kereskedelmi és váltójoggal, nemzetközi joggal, a nemzetközi szerződések jogával, ill. csődjoggal fogl. Elkészítette a kereskedelmi és váltótörvény (1875: XXXVII., 1876: XXVII. tc.) és a csődtörvény tervezetét (1881: XXIII. tc.).
Emlékezet
Emlékét őrzi az Apáthy István-díj.
Elismerés
Az MTA Nagyjutalma (Kautz Gyulával, 1877).
Szerkesztés
A Jogtudományi Közlöny (1869–1889) és a Budapesti Szemle munkatársa (1888–1889).
Főbb művei
F. m.: Váltójogtan. Egy. tankönyv. (Pest, 1869–1870)
A magyar váltójog kézikönyve. (Pest, 1871; 2. kiad. Bp., 1875)
A polgári törvénykezési rendtartás. (Pest, 1871)
A magyar váltóeljárás, tekintettel az új bírósági szervezetre. (Pest, 1872)
A magyar kereskedelmi törvénykönyv tervezete indokolással. 1–2. (Pest, 1872–1873; németül: 1873)
A magyar váltótörvény indokolással. (Bp., 1873)
A magyar büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. (Bp., 1874)
A kényszer-egyezség a csődeljárásban. Akadémai székfoglaló is. (Elhangzott: 1875. jan. 4.; Értekezések a társadalomtudományok köréből. III. köt. 1. Bp., 1875; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1875)
A kereskedelmi jog, a magyar kereskedelmi jog alapján. (Bp., 1876; 2. átd. kiad. 1884)
Anyagi és alaki válltójog. 1–2. (Bp., 1877–1878; 2. átd. kiad. 1884)
Tételes európai nemzetközi jog. (Bp., 1878; 2. teljesen átd. és bőv. kiad. 1888)
A magyar kötelmi jog tervezete indoklással. 1–3. (Bp., 1882–1885)
A magyarországi katholikus vallási és tanulmányi alapok és alapítványok jogi természetének megvizsgálásáról. Jelentés. (Bp., 1884)
A szerzői jogról szóló törvény – 1884. XVI. t. cz. – méltatása jogi és gazdasági szempontból. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1885. nov. 9.; Értekezések a társadalomtudományok köréből. VIII. köt. 3. Bp., 1885)
Emlékbeszéd Baintner János l. tag fölött. (Bp., 1885)
A magyar csődjog rendszere. 1–2. (Bp., 1887–1888).
Irodalom
Irod.: A. I. (Vasárnapi Ujság, 1889. 50.)
A. I. (Ország-Világ, 1889. 51.)
A. I. (Katholikus Szemle, 1890)
Matlekovits Sándor: Emlékbeszéd A. I. r. tagról. (Bp., 1891)
Hoff György: A. I. (Jogi doktorok emlékezete. Bp., 1935).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
